Megnyugtató, ha az ember szülei évtizedek után is békében, szeretetben élnek együtt. Szinte egyszerre lélegeznek, ismerik egymás minden mozdulatát, fel vannak készülve minden sóhajra, horkolásra, tüsszentésre. Most új otthonban kezdenek új életet, hiszen a gyerekek felnőttek, élik a saját életüket. Vagy ez mégsem ilyen gömbölyű?
Móricz itt most nem bírál, nem mond erkölcsi ítéletet, nem erőlteti a nagy életproblémákat. Csak visszaemlékszik egy olyan világra, amely Atlantiszként süllyedt el az idők tengerében s úgy maradt az emlékezetben, mint a boldog jólét, a könnyelmű vidámság kora.
A RENT a rohanó élet musicalje, amelyben felkelünk, dolgozunk, fizetünk, szexelünk, tüntetünk, szeretünk, megbetegszünk, álmodunk, nevetünk, sírunk, remélünk és meghalunk. Az őrült rohanás közben pedig folyamatosan keressük a pillanatot, amiben kicsit igazán élhetünk, és feltétel nélkül boldogok lehetünk. Vajon észrevesszük, ha itt a pillanat?
„Nincs másik út. Nincs másik cél. Itt és most kell élj!”
Schubert érzékeny és furcsa tónusú művében a halál lágy és barátságos, a lány zaklatott és ijedt. A Győri Balett táncművészei Szőllősi Krisztina érzelmekkel és szenvedéllyel teli mozdulatain keresztül mesélik el az elfogadás és az elmúlás súlyos tapasztalását.
Főhőseinknek ezúttal ki sem kell lépniük rendelőjük falai közül, hogy valós és vélt ismerősök, kollégák és rokonok látogatásai tegyék még izgalmasabbá az Alex esküvőjét megelőző pillanatokat.
Táncszínházi előadásunkban a kamaszokat foglalkoztató témákat vesszük alapul, mint a szerelem, a fiú-lány szerepek, a testi és lelki változások, átmenet a gyermekkorból a felnőtt létbe, leválás a családról, a barátok szerepe, dacolni és ellenszegülni a felnőttek világával, végül pedig megbékélni, elfogadni egymást és önmagunkat.
Egy fiatal pár és egy idős hölgy eltartási szerződést kötnek, a fiatalok bekötöznek a hölgy lakásába. Ám Mici, a hajdani ünnepelt színésznő titkos udvarlót talál, míg az ifjú pár váratlanul babát vár, csak nem merik bevallani.
A csehovi hősök gyakran pont olyanok, mint mi, akik lent ülünk a nézőtéren. Mintha kicsit elveszettek lennének - akár sokan közülünk. Célokat tűznek ki, amelyekben nem is egészen biztosak. Akárcsak mi. Sokszor nem nagyon tudják, hogy merre van előre; ilyenkor gyorsan szerelmesek lesznek valakibe, remélve, hogy a szerelem megváltja őket – ezt is jó sokan ismerjük..
A történet kezdetén megölik a Louvre kurátorainak egyikét. A rendőrség először az éppen Párizsban tartózkodó neves amerikai tudós, Robert Langdon segítségét kéri a rejtély megfejtéséhez, ám a szakértő hamarosan gyanúsítottá válik. Menekülnie kell...
Szól a születésről és a halálról, a befogadásról és a kitaszításról, a csapatról és a magányról, a gyerekkor és a kamaszkor varázslatos időszakáról — vagyis mindarról, ami egy kölyökkel megeshet, akár farkasok, akár emberek között nevelkedik.
"Schneider Mátyás, a hirtelen meggazdagodott fuvaros történetét meséli el, aki felesége unszolására előkelő úri életet szeretne élni. Ennek érdekében felfogadják Hyppolitot, a rideg és kimért lakájt, aki vasfegyelemmel próbálja átalakítani a család mindennapjait. A túlzott illemtan, a félreértések és a szerelmi bonyodalmak sorozata mulatságos helyzeteket teremt. A darab könnyed humorral, fülbemászó zenékkel és örökérvényű poénokkal mutatja meg, mi történik, ha valaki mindenáron többnek akar látszani annál, aki valójában."
A Bepasiztunk három elszánt, szókimondó és életigenlő nő története, akik a csalódások után sem mondanak le a szerelemről. Randik, félreértések, nagy felismerések és még nagyobb nevetések közepette merül fel a kérdés: vajon tényleg létezik még az igazi férfi, vagy csak városi legenda?
Miért aktuális ma is a világ legismertebb szerelmi tragédiája, Rómeó és Júlia négyszáz éves története? Mert a szerelem örök, az ifjonti lázadás ismerős, és a világ még mindig tele van értelmetlen ellentétekkel.
Két keménykalapos férfi csetlik-botlik az erdőben. Szomory és Vidor színészek, akiknek a
művészélet hosszú ideje nem termett babért. Jólesne egy kis házi koszt, házi pálinka a törődött
vándoroknak! De Róza, az erdőbirtokos nagynéni házába nem állíthatnak be csak úgy.
NŐÜGYEK
Szőcs Artur és Zöld Csaba zenés Heltai Jenő-estje
Heltai Jenő versei alapján összeállította, zenéjét szerezte és előadja: Szőcs Artur, a Miskolci Nemzeti Színház rendezője és Zöld Csaba, a budapesti József Attila színház tagja, a TTH Színpad Latabár-termi előadásán, 2026. április 26-án 19.00 órától.
Hírek
Jegyvásárlás
