„Ha én egyszer kinyitom a számat…” – és Regős Bendegúz tényleg ki is nyitja. A nagyszájú kamasz kimarad az iskolából, így kerül tehénpásztornak a vasút mellé, a harapós természetű bakter és a még harapósabb anyósa, a rettegett Büdös Banya mellé.
Szétszórtság jellemez, nehezen figyelsz oda huzamosabb ideig egy dologra, állandó belső nyugtalanság, ürességérzet van benned, folyton a „minden most azonnal kell” feszültségét érzed? Ez vajon az ADHD jele? Vagy a függőségé? Vagy „csak” kortünet egy világban, ahol azonnali élményekre, ingerekre, bármiféle impulzusra vágyunk, csak történjen végre valami?
A 20. századi európai történelem egyik legtitokzatosabb története: hogyan menekült meg a meggyötört, összetört Párizs 1944-ben Hitler bosszújától, ördögi tervétől. A párizsi svéd konzulnak, Raoul Nordlingnak mindössze egyetlen éjszakája van, hogy meggyőzze, s lebeszélje Dietrich von Choltitz tábornokot, hogy – Hitler parancsát végrehajtva – a francia fővárost lerombolja. Mi minden múlik egyetlen emberen? Vagy egy találkozáson? A lelkiismereten?
Az volt a Vízöntő kora. Az volt az önfeledt szabadság, a tánc, a dal kora. De az volt a vietnámi háború kora is. A felesleges katonásdié és az értelmetlen, kegyetlen halálé..
Mindnyájan függők vagyunk – legyen az társ, pénz, szerencsejáték vagy épp valamilyen káros szenvedély. Szücs Zoltán saját élményein keresztül mutatja meg a pusztító függőség hatásait, de nem szomorú önvallomást ír: nevetéssel oldja a fájdalmat, és velünk is megláttatja gyarlóságainkat.
Claude Magnier legendás bohózatában Louis de Funès 13 év alatt több mint hatszázszor játszotta Barnier szerepét – amit filmen később Sylvester Stallone tett ismertté az egész világon.
Az Újszínház társulata tisztelegve a nagy elődök előtt klasszikus kabaréműsorral készül: humoros jelenetekkel, viccekkel, kuplékkal, sanzonokkal. A kabaré az a műfaj, mely a közönség örömére, szórakoztatására jött létre, hiszen nincs jobb gyógyír, mint a nevetés.
Mi történik, ha hazafelé menet egy pszichiáter karambolozik…
Mi történik, ha végtelenül szerencsétlen módon pont egy veszélyes bűnöző autóját töri össze…
Akkor jó esetben - nagy kínkeservek árán ugyan -, de a pszichológus és a bűnöző életre szóló barátságot köt…
A bor filozófiája nemcsak a bor és az élet lényegét ötvözi, hanem egy elmélyült utazásra hív, amely segít megtalálni a mindennapok rohanásában elfeledett lelki ínyencségeket.
Amikor a kilátástalanság és a szorongás az alapvető élettapasztalat, az emberek ösztönösen indulatosabbak és kegyetlenebbek egymással. Napról napra az lesz a legfontosabb kérdés, hogy ki a vadász és ki a vad.
Hédi, Abigél és Bori barátnők. Évtizedekkel ezelőtt évfolyamtársak voltak az egyetemen, azóta sok minden történt velük, de barátságuk töretlen. Havonta könyvklubot tartanak, most éppen a Bovaryné a téma. A regényhez való viszonyukat erősen befolyásolja aktuális élethelyzetük: Hédi egy csúnya válás után próbálja összeszedni magát, Abigél képtelen az elköteleződésre, Bori házassága viszont tökéletes.
A francia romantikus zeneszerző, Berlioz élete alkonyán felkeresi gyermekkori szerelmét, Dubeoef Estellát, és meg akarja szöktetni családja köréből a tisztes nagymamát. Felidézik az ifjúkori szenvedélyt, amit korábban a konvenciókhoz igazodva mélyen eltemettek magukban. De sohasem késő „megállítani az időt”, az igaz szerelem kortalanul ott él mindenkiben, csak bátorság kell megélni azt.
Megható, mégis rendkívül szórakoztató előadás az öregedés folyamatáról, a függetlenség és a magány közti egyensúlyozásról, az örök vágyakozásról és a feltétlen életszeretetről.
Magyar népmesekincsünk egyik legnépszerűbb darabja A csillagszemű juhász, amely a hatalom mibenlétét vizsgálja: a hatalomnak való megfelelés, az engedelmesség kényszere mindennapi tapasztalat a gyerekek számára.
„Az Egy gyilkosság mellékszálai harmincöt-negyven perces olvasmány. Pontosan annyi idő, mint amennyit állítólag B. Sándor őrködött kint az utcán, amennyi időt az elkövetők bent töltöttek. Csak sejtjük, ki ölt, és ki volt az őrszem. Borbély Szilárd az egyetlen valóságos szemtanú, még akkor is, ha nem talált kiutat a labirintusból. Minden betűje, minden szava, minden mondata hiteles. Mert az ő valóságértelmezésének ideája fájdalmasan életszerű.” (Üzenet Dogville-ből)
Mary izgatottan várja haza wimbledoni otthonába férjét, John Smith taxisofőrt, aki túl sokat késik. Az asszony ezért úgy dönt, felhívja a helyi rendőrséget, hátha hitvesének baja esett. Nem messze tőle, úgy négy és fél percnyi autózásra, Barbara izgatottan várja haza richmondi otthonába férjét, John Smith taxisofőrt, aki túl sokat késik.
Szól a születésről és a halálról, a befogadásról és a kitaszításról, a csapatról és a magányról, a gyerekkor és a kamaszkor varázslatos időszakáról — vagyis mindarról, ami egy kölyökkel megeshet, akár farkasok, akár emberek között nevelkedik.
Hírek
Jegyvásárlás
