Pán Péter, ha ezt a címet leírjuk, szinte már nem is kell hozzá semmiféle magyarázat, ajánlószöveg. A klasszikus gyermekirodalom egyik halhatatlan, költői remeke a felnőni nem akaró Pán Péter története.
A nálunk is népszerű legendás angol nevettető, Noël Coward merész vígjátéka a nyolcvanas évektől kezdve folyamatosan ott van London és New York legfontosabb színházaiban. Nem véletlenül: a könnyes nevetés mögött igazi meccsek zajlanak, mesteri játékosokkal. Nálunk például Szerednyey Bélával és Détár Enikővel, hogy csak két nevet említsünk.
Mindenkivel megeshet – mármint ha nő, és elmúlt annyi… A mi történetünk ma játszódik, a new york-i Bloomingdale’s áruházban – de játszódhatna a világ bármelyik más áruházában is. A szereplőink négy nő, és velük is megesik az… Az, amiről nem szeretünk beszélni. Mert tabu.
Három fivér házavatót tart. Mindhárom asszony jelen van, ki-ki vérmérséklete szerint értékel. Ám az egyik feleség meghívja a férje titkárnőjét is, aki igen csinos nő. Az urak közt pánik tör ki, mert mindhárman ismerik a hölgyet, bár ezt az asszonyok még csak nem is sejtik. A hölgy meg is érkezik, és töredelmesen elmeséli, hogy... De mindez derüljön ki az előadásból. Nézzék meg ezt a pikáns, francia vígjátékot!
Bizonyára ismeritek az indián hercegnő és John kapitány szerelmének történetét. De azt vajon tudtátok-e, hogy Pocahontas valóban létezett?
Egy 400 évvel ezelőtt élt indián törzs főnökének legkedvesebb lánya volt. Amikor találkozott egy európai tengerésszel, tulajdonképpen két világ találkozott egymással.
Az indiánok hite szerint minden élőlénynek egyformán helye van a világban, és mindegyik ugyanolyan fontos része a teremtésnek. Ruhájukon a számtalan rojt mind egy-egy teremtményt jelképez, így amikor az indián táncolni kezd, vele táncol a mindenség. A tengerészkapitány világában ezzel szemben az ember a természet ura, a fehér ember pedig minden más bőrszínű lény felett uralkodhat, hiszen most is éppen azért jött ide, hogy elvegye az indiánok földjét…
Hogy ez a két fiatal hogyan tudja megbékíteni saját népét, hogyan érteti meg velük, hogy ha egymást segítik, mindannyian csak gazdagodhatnak, hiszen van mit tanulniuk a másiktól – nos, erről szól ez a gyönyörű mese.
Mi most csodaszép zenével és tánccal mutatjuk meg nektek, és egy nagyon aranyos kicsi lénnyel is találkozhattok, ha eljöttök hozzánk!
A Liliom Produkció új musical bemutatója nem meglepő módon négy negyvenes gyerekkori barátnő (Alíz, Bella, Petra és Laura) viszontagságairól szól, akik egy Balaton-felvidéki villában töltik ,,lánybúcsújukat”.
A Wass Albert legnépszerűbb regényéből készült előadás főszereplője, Nuca különös képességgel rendelkezik: egyszerre képes látni a múltat, jelent és jövőt. Az áldás mellett azonban átok is kíséri: akit megszeret vagy az ágyába fogad, azt hamarosan utoléri a halál.
A finom erotikával fűszerezett keserédes történet a századforduló Kolozsvárjának egyik jelentős intézményébe, a Gerendás házként elhíresült bordélyba kalauzolja a nézőt.
A német ifjúsági irodalom egyik legnépszerűbb műve, Otfried Preuβler Krabat című regénye lebilincselően izgalmas történet barátságról, közösségről, varázslatról és felnőtté válásról. A filmen és színpadon is többször feldolgozott, klasszikus történet vadonatúj bábszínházi adaptációját Kali Ágnes és Hegymegi Máté írja.
Shaw fanyar-szellemes példázata a férfi és a nő örök párviadaláról, Lerner és Loewe csodálatos dalaival az egyik legnépszerűbb musical. A könnyed, humoros történet mögött azonban ott húzódik egy sokkal fájdalmasabb..
Egy fiatal polgárlány nem könnyű mindennapjait éli, karnyújtásnyira a megvetett, megpecsételt kárhozattól, ahova a szegénysorsú fiatal lányok jutnak. Kiváltképp, ha éppen az édesanyja a kerítő, és nővérei már régen beléptek az „üzembe”. Mayer Fanninak azonban a sors kezet nyújt egy magyar nábob személyében. Az életet azonban nem a mesei fordulatok építik: a jószándékú férfi nem egy bibliai nábob,
hanem egy megtért, tékozló mágnás, egy idős nemes: Kárpáthy János, aki maga is a megváltást keresi. Két kiutat kereső ember szomorú találkozása ez, amely mégis megnyitja a szívet egy szerethetőbb jövő felé.
A vidéki munkásközegben játszódó történetben egy megözvegyült ácsmester küzdelmét követhetjük végig, aki egyre jobban elveszik a szociális ellátórendszer abszurd módon bürokratikus útvesztőjében. A kafkai alaphelyzet összesodorja Dant és a gyerekét egyedül nevelő fiatal anyát, Katie-t.
Az elpusztíthatatlan szerelem komédiáját látjuk a színpadon. Irina, a fodrásznő maga a szerelem, a szeretet. Vannak az életében férfiak – a volt férje, egy tűzoltó, egy kuncsaft, de ő egy börtönben lévő férfival levelezik, és ez adja meg számára a szabadságot, miközben az életének börtönében éli mindennapjait.
Szerelem, érzékiség, pénz és botrány utáni hajsza Jean de Létraz pazar bohózatában, parádés szereposztással.
Házasoknak kötelező! Szingliknek még inkább!
Mit tesz két szerelmes, ha akkor ismerkednek meg, amikor az egyik éppen házasodik? Azt, amit minden érett felnőtt tenne: a vágyukat évekig elnyomják, szigorúan munkakapcsolatban maradnak, és elfelejtik, hogy az élet bizony nagyon rövid…
Maude különc, szabadszájú és harsány nő, Lionel pedig kifogástalan modorú, művelt és meglehetősen cinikus férfi. Ők ketten talán soha nem találkoztak volna, hiszen Maude munkanélküli pincérnőként egy lepukkant lakókocsiparkban él Kaliforniában, Lionel pedig egy neves művészeti alapítványnál dolgozik a kontinens másik felén, New Yorkban.