1986 nyarán egy mesesorozaton és Zorán új albumán kezdett dolgozni Presser Gábor és Sztevanovity Dusán, egy ötlet azonban új irányba terelte őket, ennek köszönhető a hatalmas sikerű musical megszületése.
Az 1997-es angol kultuszfilm musical változata meghódította a világ zenés színpadait: tíz Tony-díj jelöléssel büszkélkedhet, a csupaszív, szellemes történetet magával ragadó dallamok, igazi slágerek dúsítják. Az Alul semmi arra tanít minket, hogy merjünk igazi önmagunk lenni, vagy csupán megismerni, kik is vagyunk valójában; és azt is átélhetjük általa, milyen kincset jelent a valódi bajtársiasság, az „együtt, egymásért” érzése.
Ugyan ki tudná összefoglalni, mi mindenről szól a farkasok közt nevelkedett Maugli története? Szól a születésről és a halálról, a befogadásról és a kitaszításról, a csapatról és a magányról, a másságról, a gyerekkor és a kamaszkor varázslatos időszakáról – vagyis mindarról, ami egy gyerekkel megeshet.
A Bepasiztunk három elszánt, szókimondó és életigenlő nő története, akik a csalódások után sem mondanak le a szerelemről. Randik, félreértések, nagy felismerések és még nagyobb nevetések közepette merül fel a kérdés: vajon tényleg létezik még az igazi férfi, vagy csak városi legenda?
A görög mitológia talán legismertebb lélektani krimijének újragondolása Oidipusz és Jokaszté mindent felülíró és meghatározó szerelmét állítja fókuszba. Kettejüknek „egy a millióhoz esélyben” született kapcsolata mindenen átsegítette őket. Mostanáig. De a sorsát senki sem kerülheti el.
Egy magányos csavargó, akinek semmije sincs – csak a szíve. Egy árva kisfiú, aki minden szeretetre éhes. Egy hideg, szürke utcán a sors egymás útjába sodorja őket. Nincs pénzük, és életük korántsem mentes a kihívásoktól, mégis van valamijük, ami mindennél többet ér: egymás.
A fogantatástól a születésig negyvenkét hét telik el. Ebben az időszakban játszódik darabunk. Hősünk azonban nem egy születendő gyermek vagy édesanyja, hanem egy szülész-nőgyógyász: Dr. Virágvári Imola.
Móricz itt most nem bírál, nem mond erkölcsi ítéletet, nem erőlteti a nagy életproblémákat. Csak visszaemlékszik egy olyan világra, amely Atlantiszként süllyedt el az idők tengerében s úgy maradt az emlékezetben, mint a boldog jólét, a könnyelmű vidámság kora.