Ecsédi rohangál az utcán, zaklatja Budapest lakosait, ugyanis a barátját keresi, a barátját Vizit, aki ott hagyta őt egy lakásban aludva két liter kávélikőr után, mert Vizinek megvilágosodása támad, és el akar innen menni, máshová, valahová, bárhová, cselekedni akar amíg képes rá, a Keleti pályaudvarra szalad, csak hogy innen nem lehet elmenni, az emberek itt ragadtak valahogy, innen nem mennek és ide nem érkeznek vonatok.
Bözödújfalu egy kis meseszerű hely, ahol békében megfér egymás mellett minden vallás és felekezet: katolikus, református, unitárius, görögkatolikus, zsidó és szombatos. Egészen addig, amíg Észak-Erdély 1940-ben vissza nem tér az anyaország kebelére, és kormányunk figyelme oda nem szegeződik Bözödújfalura. Egyik nap még egyformák vagyunk, másnap már ahányan, annyi félék. És persze nem mindenkinek jár egyenlő bánásmód.
Az Új-Angliai Boston lakossága izgalmas napra ébred: a városi tömlöc kapuján a házasságtörő Hester Prynne lép ki újszülött csecsemőjét magához szorítva. Útja a főtéren álló pellengérhez vezet, ahol a gyalázkodó tömeg azt várja, hogy feltűzzék ruhájára a skarlátvörös A betűt. A szégyen jelét, élete végig, egyedül viseli, hiszen társát a bűnben nem nevezi meg. Már csak azért sem, mert az a közösség nagy tiszteletben álló fiatal lelkésze: Arthur Dimmes…
Egy nyomozótiszt. Egy újságíró. Egy ügyvéd. És egy hölgy kalapban...
A Cervinus Teátrum kamaraszínpadán sorsok keresztezik egymást és fonódnak össze egy látszólag egyszerű bűntény kapcsán...de semmi sem az, aminek látszik, és mindenki számára egyre nagyobb a tét.
Ismerik Galló Olgát? Nem? Elhihetik, nem ő tehet róla. Ha rajta múlik, a felfelé ívelő írói pályáját folytatta volna — ehelyett alig 30 évesen Auschwitzban találta magát, és ezzel egyebek mellett elveszítette szépírói képességét is.
Egy szállodai szoba a helyszín, ahol két jó barát, két fiatal háziorvos fergeteges legénybúcsúra készül. Alex, a hűséges cimbora gondosan fölkészült Simon esküvője előtti utolsó kiruccanására, ám hiába az alapos tervezés, a dolgok mégsem úgy alakulnak, ahogy szeretnék.
Ki ne ismerné Kipling megindítóan szép, klasszikus történetét, az árván maradt kisfiúról, akit a farkasok nevelnek fel a dzsungelben? Ahol születés és halál, befogadás és kitaszítás, közösség és magány egyaránt végigkíséri Maugli felcseperedését. De mindeközben jókat derülünk a két csupaszív jóbarát, Balu medve és Bagira, a fekete párduc aranyos esetlenségein, megborzongunk Ká, a kígyó gonoszságától, félünk Sirkántól a tigristől, majd nevetünk a majom- és a keselyűcsapat mókázásán.
Csányi Sándor legújabb előadása egy határtalan színházi kísérlet, ahol minden megtörténhet.
Egy színdarab, amelyben három színész és egy jelenet huszonegy különböző módonelevenedik meg –attól függően, hogy éppen milyen hangulat,műfaj vagy őrült csavar uralja a pillanatot.
A kényszeres evő, szeretetre méltó, negyvenes Maureen (Marjai Virág) nassol, hogy ne gondoljon bele a magányába, pizzákat rendel, mert szerinte a paradicsomszószban oldódik legjobban a bánat. De azért még ad egy utolsó esélyt a romantikának, amelyről már épp készül teljesen lemondani. Vakrandija lesz Joe-val (Hajdu Steve), aki esetlen, de kedves. Maureen humorral, olykor szarkasztikus megjegyzéseivel palástolja a külsejével kapcsolatos gátlásait, ezzel szemben Joe szinte veszélyesen nyíltan kimond mindent, ami csak eszébe jut.
Piroska elindul a sűrű, sötét erdőben, hogy ennivalót vigyen beteg Nagyijának. Az éhes Farkas a nyomába ered, hogy felfalja. Csakhogy Kerekerdőben más mesék szereplői is kószálnak, akik megosztják gondjaikat Piroskával, és segítik, hogy legyőzze a kislány a különböző álruhában rejtőzködő, támadó ordast. A mese szórakoztatva segít eligazodni ifjú nézőinek, mikor bízhat a felnőttekben egy gyerek, és mikor kell gyanakodnia, hogy veszély fenyegeti.
Táncdalfesztiválok dalai elnevezésű este egy olyan korszakba repíti vissza a nézőket, amikor egy ország ült a képernyők előtt, hogy végig izgulja a televízió stúdióból közvetített zenés műsort. Ebben az időszakban több karizmatikus fiatal énekes tűnt fel és tört be egy szempillantás alatt az akkori könnyűzenei életbe. A következő évtizedekben többek között olyan előadók váltak ismertté a műsornak köszönhetően, mint Szécsi Pál, Kovács Kati, Zalatnay Sarolta, Koós János, Toldy Mária, Zorán, Mary Zsuzsa, Dobos Attila.
Bizonyára ismeritek az indián hercegnő és John kapitány szerelmének történetét. De azt vajon tudtátok-e, hogy Pocahontas valóban létezett?
Egy 400 évvel ezelőtt élt indián törzs főnökének legkedvesebb lánya volt. Amikor találkozott egy európai tengerésszel, tulajdonképpen két világ találkozott egymással.
Az indiánok hite szerint minden élőlénynek egyformán helye van a világban, és mindegyik ugyanolyan fontos része a teremtésnek. Ruhájukon a számtalan rojt mind egy-egy teremtményt jelképez, így amikor az indián táncolni kezd, vele táncol a mindenség. A tengerészkapitány világában ezzel szemben az ember a természet ura, a fehér ember pedig minden más bőrszínű lény felett uralkodhat, hiszen most is éppen azért jött ide, hogy elvegye az indiánok földjét…
Hogy ez a két fiatal hogyan tudja megbékíteni saját népét, hogyan érteti meg velük, hogy ha egymást segítik, mindannyian csak gazdagodhatnak, hiszen van mit tanulniuk a másiktól – nos, erről szól ez a gyönyörű mese.
Mi most csodaszép zenével és tánccal mutatjuk meg nektek, és egy nagyon aranyos kicsi lénnyel is találkozhattok, ha eljöttök hozzánk!
A Rómeó és Júlia musical Tokajban! Különleges, a Fesztiválkatlan sajátosságait kihasználó, érzelmekben és látványban gazdag produkciót láthatnak 2025. augusztus 23-án.
Fedezze fel Magyarország első, valóban különleges piknik színházát, ahol a természet és a kultúra találkozik! Nálunk nincs hagyományos nézőtér – előadásainkat a szabad ég alatt, zöld környezetben élvezheti, akár egy pokrócról, kényelmesen elhelyezkedve.
Legyen szó romantikus estéről kettesben, családi programról vagy baráti kikapcsolódásról, a piknik színház egy olyan élményt nyújt, amit garantáltan nem felejt el.
Hírek
Jegyvásárlás
