Tik, Tak... Tik, Tak... Két manó lakik az órában. Ismerkednek, játszanak, mindent kipróbálnak, mindenre felmásznak. Néha persze össze is vesznek. De játszani és felfedezni együtt jó igazán! Így lehet csíkokból autó, házikó, csúszda, és még annyi minden más!
Az írónő örökzöld története mára már kulturális identitásunk részét képező alkotás, amely minden generáció számára a mai napig meghatározó érvényű jelentőséggel bír.
A leghíresebb szlovák társulat – a Szlovák Táncszínház (SDT) –, amelynek előadásait New Yorktól Tokióig világszerte bemutatták, először lép fel Budapesten legújabb produkciója, „A Notre-Dame-i toronyőr” premierjével.
Koncert és színházi este, személyes hangvételű „beszélgetés” a hallgató-nézővel; csöndes feltárulkozás a dalokon és az énekesnő életének fontosabb eseményein keresztül.
A színpadon egy profi színész és egy profi imprós. Nincs szöveg, nincs próba. Csak kockázat és bizalom.
Állítólag a színészek legnagyobb rémálma, hogy a színpadon állva elfelejtik a szövegüket. De mi van akkor, ha eleve nem is kapnak szöveget? Se karaktert? Se semmilyen fogódzót? Mi történik, ha adott egy színész és egy imprós, és két széken kívül semmilyen kellékük nincs?
A Gubó egy puha, kerek otthon, ahol a baba biztonságban érezheti magát. Itt kezdődik minden apró felfedezés: a halk hangok, a környezet játékos hívogatása, ahol minden rezdülésből a gubó védelméből kibontakozó új, önálló világ tárul fel.
Ebben a kedves történetben, vérbő humorral, egymást megállás nélkül ugratva és féltve mutatja meg két színésznő, hogy a legnagyobb művészek mennyire őszintén adják át magukat és szeretetüket a közönségüknek.
Az előadás a Zserbótangó kedvelői számára kihagyhatatlan szórakozást kínál!
Férfiak és nők, házasok és szinglik, vágyak és titkos kívánságok: mindenki a boldogság nyomában jár. Egy-egy döntés, egy-egy félreértés, egy apró hazugság – és a kapcsolat dinamikája hirtelen teljesen más irányt vesz.
Wajdi Mouawad libanoni származású kanadai drámaíró és rendező, aki a kétezres évek közepén tűnt fel a nemzetközi színházi világban, Futótűz című darabjával pedig világhírűvé vált.
Móricz Zsigmond története nagyon is időtálló témát jár körül: hogyan irányítják a nők a férfiakat a háttérből? A darab végére kiderül, az asszonyok furfangja nem csak napjainkban, a régi időkben sem ismert határokat.
A történet szereplői mind ugyanazt keresik: a megváltást, melyet csak a szeretet képes közvetíteni és beteljesíteni. A valakihez tartozást, valaki figyelmének a birtoklását. A darab egy olyan felettes szeretetről beszél, amelyre a legaktuálisabban van most szükségünk.
Nagy és nemes feladatra vállalkozik a Magyar Állami Népi Együttes erdélyi antológiájának színpadra állításával. Az Édeskeserű szerves folytatása annak az évek óta tartó alkotói folyamatnak, amely korszerű folklórértelmezésével, a színház eszközeinek bátor alkalmazásával, makacs következetességgel mutat rá újra és újra gyökereinkre, hagyományos kultúránk fontosságára.