A mély és izgalmas történet három különböző korú nőt mutat be. Eltérő életutakat látunk, ám egyszer csak kirajzolódik, hogy a három nő tulajdonképpen egy, és ami a szemünk előtt pereg, az valójában egyetlen ember élettörténete.
Kerékgyártó István új drámája, a Skorpió látlelet jelünkről és közelmúltunkról. A 2000 és 2025 között játszódó családtörténet, egy nagyvállalkozó és fiai sorsának prizmáján át megérthetjük a rendszerváltás máig ható ellentmondásosságát, amelynek sötét oldala a legújabb kori Magyarországra is árnyékot vet.
Hirtling István színművész és Mészáros Tibor irodalomtörténész, Márai-kutató estjein nem pusztán részletek hangzanak el a Márai életműből, hanem különleges és alig ismert információkat tudhat meg a közönség az örökérvényű szerzőről. Az előadásokon kivetített képek, dokumentumok és Tárkány-Kovács Bálint Junior Príma díjas cimbalomművész inspiratív zenei kísérete segíti elő az irodalmi szövegek elmélyült befogadását.
Zs. Vincze Zsuzsa koreográfus több évtizedes alkotó munkájának formanyelve a magyar folklór, az eredeti néptánc, amely szűnni nem akaró inspirációt jelent az idén Kossuth-díjjal kitüntetett művész számára. Az egy egész életutat összegző műsorban megannyi ihlető érzelemre komponált tematikus koreográfiák és a magyar néphagyomány iránti szenvedélyről tanúskodó előadásrészletek kerülnek bemutatásra.
Axel, a nagykövet fia nem a rátermettségével és politikai tisztánlátásával tűnik ki kortársai közül. Egyszer például az uzsonnáját csomagolta be egy békeszerződésbe…
Dubrovay László Faust, az elkárhozott című táncdrámájának ősbemutatója a Müpában valósult meg 2016-ban, a Budapesti Tavaszi Fesztivál keretében. A Goethe remekműve által ihletett nagyszabású produkció a 2023/24-es évadban debütált a Pécsi Nemzeti Színház nagyszínpadán, 2024-ben pedig újra színre kerül a Müpa Fesztivál Színházában.
Középkori balladák sokszor adtak hangot a nők társadalomban betöltött, mennybe emelt vagy épp porba tiport helyzetéről. Női sorsok elevenednek meg a A mennybe vitt leány című dalesten, ahol egy csokor középkori magyar népballada hangzik el.
A rózsa titkai című előadás Antoine de Saint-Exupéry és felesége szerelmi történetét meséli el megismerkedésüktől egészen az író haláláig, sőt még azon is túl.
A történelmi téma kortárs rezonanciája ma sem vesztett aktualitásából. Nemzeti trauma, örökké fájó sebek, kompország. A tragikus történetet Pintér a tőle megszokott elementáris humorral, elevenséggel és empátiával írta meg.
Liliom, a „szerethető csirkefogó”. Liliom, a „külvárosi hintáslegény”. Liliom, a „kallódó életművész”. A „proletár”. Az „áldozat”. Az „asszonyverő”… Molnár Ferenc talán legjobb színdarabja számtalan értelmezésben került már bemutatásra.
Ki ne ismerné Dargay Attila Szaffi című rajzfilmjét? Ez a darab azoknak szól, akik egy új magyar musicalben újra átélnék Szaffi és Jónás történetét. A családi musical szerzői ráéreztek a mesében rejlő fantasztikus lehetőségre, dalszövegeket írtak hozzá, zenét szereztek, és feledhetetlen színházi élményt hoztak létre, melyet a Roxínház az országban elsőként tűzi színpadára.