Képzeletszínházi előadás és beszélgetés – avagy egy férfiasan tökéletes este.
Szereplők: Csonka András, Haagen Imre
Moderátor: Inotay Ákos
Rendező: Tollár Mónika
Izgalmas előadás a négy földrészen járt, számos ország történetében nyomot hagyott XVIII. századi magyar utazóról, hajósról, katonáról, földrajzi leíróról. Gróf Benyovszky Móric viszontagságos életét először Jókai Mór örökítette meg, a musicalt az ő kötetei alapján írta Szikora János, Nagy Tibor Magnus zeneszerző és Bradányi Iván dalszövegíró, illetve az eredeti szövegkönyv írója, Pozsgai Zsolt. Az utazó emlékét változatos legendák sora övezi, a darab ezek összegyúrására tesz kísérletet. Az előadást a színház igazgatója, Szikora János rendezi, aki egyszerre állít majd emléket a kalandvágyó magyar nemesnek, az orosz hadifogolynak, a madagaszkári királynak és a diplomatának, aki személyesen ismerte Mária Teréziát, XVI. Lajost, George Washingtont és Benjamin Franklint. A főszerepet György-Rózsa Sándor alakítja, aki egyszer már Benyovszky bőrébe bújt az ősbemutatón, szerelmét Kiss Diána Magdolna játssza.
Bereczki Zoltán egyszemélyes darabbal jelentkezik a Játékszínben. Amerikai mintára, a nézővel közvetlen párbeszédet folytató, rögtönzésekkel tűzdelt előadást hoz: Dolgok, amikért érdemes élni – Duncan MacMillan tollából.
LeLehár Ferenc, Kálmán Imre, Szirmai Albert legszebb dalai, kuplé és kabaréjelenetek, a Szenes embertől a Marica grófnőig, prózák – novellák – vallomások - zene – ének – tánc – humor. A kabaréjelenetek mellett gyönyörű operett melódiákkal teszik felejthetetlenné az estét. Felcsendülnek a híres slágerek a Marica grófnő, a Csárdáskirálynő és a Mágnás Miska című operettekből.
Ebben az új előadásban – mely 2024-ben a Marczibányi Téri Művelődési Központban kerül bemutatásra – a bábelőadás átalakul egy többszereplős, igazi és házi készítésű hangszereket vegyítő, a színház és a koncert határait elmosó különleges családi programmá.
Mesénk egy angol kisvárosban játszódik, ahol főhősünk, Suzy édesanyjával él egy kis házikóban, igen szerény körülmények között. A Mama egyedül neveli Suzyt, akinek sem testvére, sem barátai nincsenek. Egy nap azonban ajándékot kap édesanyjától, egy kölyökkutyát. Ez az elválaszthatatlan páros együtt már minden problémát legyőz.
Saint-Exupéry saját élményét dolgozza fel: egy ízben kényszerleszállást hajtott végre a Szahara kellős közepén, ahol egyesegyedül a saját repülőgépszerelői tudására és leleményességére támaszkodhatott - továbbá arra az irracionális, ám nagyon is létező erőnek a segítségére, amit ízléstől és neveltetéstől függően, vagy Istennek, vagy a vakvéletlennek nevezünk.
Emilt a mamája az istenhátamögötti kisvárosból, ahol élnek, elküldi a rokonokhoz Berlinbe, világot látni. Ad vele némi pénzt, nem sokat, de eleget ahhoz, hogy fájjon, ha ellopják – és el is lopják, már a vonatúton, egy bácsi a kupéból. Emil tudja, hogy ő a tolvaj – de annál kevesebb, vagy inkább több esze van, semhogy rendőrért kiáltson, maga ered tehát a tolvaj nyomába a nagyváros labirintusában.
Az előadás a DEKK projekt része.
Vinnai András tanulságos, kellő komolysággal komponált, mélypszichológiai munkájából kiderül, hogy a férfiak sok mindent szeretnek, sok mindenre vágynak, de természetesen leginkább egy nőre – vagy egyszerre többre is.
A zseniális szerző, Ray Cooney, rekeszizmokat próbára tevő fergeteges vígjátéka - melyből hazánkban Kern András és Koltai Róbert rendezésében és főszereplésével nagy sikerű film is készült – a szerző hazájában, Angliában 1992-ben elnyerte a legjobb vígjátéknak járó Laurence Olivier-díjat!
A rapszódia jellemzője a zaklatottság, az érzelmek, a gondolatok szenvedélyes hullámzása, olyan akár a végtelen élet. Talán ez a műfaj a leginkább alkalmas arra, hogy megjelenítsük általa egy férfi és egy nő szerelmét, mely ugyanúgy lehet boldog, ahogyan boldogtalan is, de mindenképpen nyugtalan és feszült. A műsor a boldog szerelmet és az egymásra találást hivatott bemutatni, az ifjú pár végül összeköti életét, és boldogan élnek míg meg nem halnak, ahogy a népmesék is végződnek.
A színpadi változatot Molnár Ferenc azonos című örökérvényű ifjúsági regénye ihlette. Dés és Geszti dallamai, Grecsó szövegei által a szereplők éneklik el érzelmekkel teli történetüket, mely minden néző számára ismerős lesz.
Van az úgy, hogy az életünk másként alakul, mint ahogy elképzeltük. Sőt, általában így van. De miért hozunk folyton rossz döntéseket, honnan van bennünk az indulat, kire haragszunk és miért olyan nehéz megbocsátani? Miért nem ért meg minket senki? Miért nem értjük meg a másikat?
Erős, hatalmas személyiségek, legendák – egészen emberi közelségben: Winston Churchill és Greta Garbo véletlen találkozása, miután a világ óriásszínpadairól távoztak.
Federico García Lorca világhírű drámáját a rendező, Sóvágó Csaba hét alföld színpados közreműködővel rendhagyó módon, az eredeti mű mondanivalóját plusz jelentéstartalmakkal felruházva álmodta színpadra.
A barátságról szól ez a történet.
FÉM. Egy hely, ahol a színházat nem csak nézni, hanem megélni is lehet. Nálunk a tapssal nincs vége a találkozásnak, hiszen a ruhatárban a rendezővel találkozhatnak, a kávézópult mögött az igazgató készíti el a kávét, a színészek pedig – szerepükből kilépve – a kávézónkban leülnek egy italra, hogy találkozhassanak Önökkel. Ez a Fém Színház.
A Ringató foglalkozásokon megismertetjük a kisgyermekes családokkal a zenei nevelés lehetőségeit. Célunk, hogy a szülők és a gyerekek átéljék a közös éneklés és játék élményét. Várunk mindenkit, aki maga is úgy érzi, fontos az, hogy a művészet eszközeivel neveljünk, aki szívesen énekel, bővíti a dalkincsét, vagy éppen önmaga bátortalan az éneklésben.
Hírek
sajnos elfogyott
