A két szereplő kapcsolódni vágyik. Az alapvetően túlélési ösztönből fakadó, pszichológiai és emocionális jólét iránti vágy diktálta elementáris erő nem több ennél: ösztön, ami azonban alakítja emberi kultúránkat, normáinkat, értékeinket, és ami nélkül elképzelhetetlen nyelvi és kognitív fejlődésünk.
Fragment 24
„A Hazám (Má vlast) a neves cseh zeneszerző, Bedřich Smetana hat szimfonikus költeményből álló ciklusa, amely a szülőföldje iránti szeretetben gyökerezik. A mű a cseh táj szépségeit, a főbb nemzeti legendákat, és részben a valós történelmi eseményeket ünnepli.
A Somnakaj crossover, színház és koncert, tánc és irodalom, tradicionális képzőművészet, hagyományőrzés és modern kifejezési formák találkozása. Sokszínű és kirobbanó érzelmi gazdagságú, magával ragadó előadás páratlan zenei világ.
Bernard, a fiatal francia sztárépítész, vérbeli playboy: menő lakásából Párizs csodálatos panorámájában gyönyörködhet, meg persze meseszép menyasszonyában, akit mámorosan szeret, de mámorosan szereti másik menyasszonyát is. És a harmadikat is.
A Testbe zárt ima táncszínházi produkció az egykori táncművész, Horváth Renátó tragikus hirtelenséggel bekövetkezett bénulásának történetét és az ezzel járó periódusait dolgozza fel.
A bor filozófiája nemcsak a bor és az élet lényegét ötvözi, hanem egy elmélyült utazásra hív, amely segít megtalálni a mindennapok rohanásában elfeledett lelki ínyencségeket.
Neil LaBute szatírája a modern kori szépségideál kérdését járja körbe, annak tükrében, mennyire fontosak a külsőségek a siker és elismerés szempontjából és mennyire kényszerül megváltoztatni valaki önmagát az érvényesülés érdekében.
Március 14-én, szombaton újabb Libertine Irodalmi reggelire várjuk a közönséget. Szabados Ági vendége Feller Adrienne, aromaterapeuta, természetgyógyász és író lesz, aki évtizedek óta a test és lélek harmóniájának természetes útjait kutatja és közvetíti.
„Improvizációs gasztroszínház – sok röhögéssel, alapvetően édes ízben, és némi savanykás zamattal. Mindezt kultúrtörténeti szempontból több rétegben egymásra pakoljuk, aztán feltekerjük a hőfokot. Pont olyan sül ki belőle, mint egy finom flódni” – meséli Stahl Judit, az előadás megálmodója.
"Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy kiskutya, aki éppen kedvenc párnáján pihent. Aludt, és mindenféle csodálatos dologról álmodott. Ám egyszer csak valami furcsa hang zavarta meg az álmát..."
„Olykor emberfölötti erő költözik az asszonyi kézbe” – mondja Victor Hugo, s e mottó indítja a február 13-i Várkert Irodalom Aposztróf-estjét is. A szezonkezdő program témája a női erő, cselekedet és a hétköznapi női példaképek élete egy különleges időszakban.
Az előadás a szabadság álmát járja körül három egymástól időben és földrajzilag távoleső, egymással mégis testvéri kapcsolatban levő művek segítségével.
Ez az est, a két művész közös színházi élményeiről szól, ahol egymásra licitálva mondanak el jobbnál jobb storykat! Az egyes történetek végen „Az semmi! Hallgasd meg ezt!” -felkiáltással veszik át a szót egymástól. Nem lehetetlen, hogy az előadásukban rögtönzésekre is sor kerül, ilyenkor a közönség örömére egymást is ugratják.
Mi, a XXI. század vadászai, akik az alávetettségből a szabadságba kívánunk eljutni, a Szarvasénekben egyfajta mitikus emlékezetet idézünk fel. Keressük a földi átváltozások, történetek égi mását, hogy végül mint szomjazók beléphessünk saját szent terünkbe. Ahhoz, hogy áthaladhassunk a jelképes hídon, el kell hagynunk a régit: a szülői házat, a kedvest, a népet, hogy megszelídítve annak tanúságait, újjá teremthessük a szokott sémákat, és újjászülessünk magunk is.
Háromtételes táncjátékunk is egyfajta boldogság keresés. Mindegyiket más-más koreográfus jegyzi (köztük két olasz balettművész) – mely egyfelől magától értetődően következik a Szegedi Kortárs Balett évtizedes kapcsolatából különböző itáliai balettintézetekkel és formációkkal, másfelől a legadekvátabb módon képes megidézni a latin életszemléletet.