Beköszöntött a farsang, a heje-huja, a dínom-dánom, a maskara, a jelmezes, zajos mulatságok ideje, hogy eltemessük a telet és köszöntsük a tavaszt. A maskara ősidők óta az ember átalakulási vágyát fejezi ki: valami vagy valaki másnak a bőrében, öltözetében való átlényegülést, átalakulást szolgál minden farsangi jelmez.
„Szervusztok, Pajtikák! Vitéz László vagyok, oklevél nélküli, de széles körben ismert és elismert szellem- és ördögűző. Hosszú mángorlásom során diadalt arattam számtalan ördög és szellem fölött, és én, Vitéz László, legyőztem még a Halált is!”
A Méhek meséje című összművészeti előadás egy interaktív utazásra hív! Réteken és erdőkön át, mocsarakon és sivatagokon keresztül vezetik a méhek az előadás apró nézőit. Ezáltal a gyerekek nem csak nézői, hanem résztvevői és alakítói is lehetnek a történetnek, amely a méhek megmentéséről szól. És hogy miért olyan fontosak a méhek? Az előadás e kérdésen keresztül igyekszik megragadni a földi élet összetett, bonyolult rendszerét, amelyben minden élőlénynek helye és feladata van.
Budapest, 2050 körül – a város a klímaváltozás sújtotta jövő árnyékában él, forróság és szárazság uralja az utcákat. Dani, a magának való fiú, és Anikó, az osztálya egyedüli „különc” lánya hamar egymásra találnak. A kamaszok félénk barátkozását és kibontakozó érzéseit azonban egy újabb katasztrófa szakítja félbe.
Csoszogó király nagy bajban van. Sehogyan sem érti, hogyan lehet minden reggelre teljesen rongyos három szeretett leánykája cipellője, amíg azok az igazak álmát alusszák. A rejtély megoldására urak érkeznek, de csupán a leleményes juhászlegény ér célt, felfedve a királylányok titkát. Deres Péter bűbájos átdolgozásában szól a muzsika, perdülnek a lábak, kaland és izgalom szövi át ezt a pergő ritmusú előadást, felmutatva a magyar néptánc és népzene sokszínűségét és erejét.
Liliom, a vurstli nagyhangú, hirtelen haragú csalogatója, a nők bálványa, dacból és mélységes igazságérzetétől vezérelve kiáll egy ismeretlen lány mellett, vállalva, hogy Muskátné, a körhinta tulajdonosa kirúgja az állásából.
Romantika, humor és társadalmi feszültségek egyensúlya teszi ezt az előadást igazán különlegessé. Mindazok számára csemege lesz, akik szeretik a klasszikus irodalmat, ugyanakkor élőben is szívesen átélik annak varázsát.
Jacques Offenbach és Victorien Sardou operettbe ágyazott politikai szatíráját 1872-ben mutatták be Párizsban. Magyar nyelven először most, a Budaörsi Latinovits Színházban kerül műsorra.
Oroszlán Szonja és Hajdu Steve párosa nemcsak külön-külön emlékezetes színpadi jelenlétük miatt különleges, hanem az általuk megteremtett közös játék páratlan energiája miatt is. Két színész, akik tökéletesen értik és kiegészítik egymást, így közös estjük egyszerre lesz szellemes, megható és magával ragadó.
Karl Wittlinger Ismeri a Tejutat? című drámája a hazatérésről szól. Arról a hazatérésről, amelyre mindannyian vágyunk: vissza az utolsó boldog, békés állapotba. Főszereplője is ezt keresi, ezen az úton követjük végig, de ahhoz, hogy megtalálja, el kell veszítenie mindent.
Ki ne álmodott volna arról, hogy képes varázsolni? Ki ne játszott volna el a gondolattal, hogy felfedez egy új, különleges világot? Történetünk hőse, a kis Blanka, vagy ahogy a szülei szólítják, Prücsök is pontosan erről ábrándozik, ám amikor valóban egy másik, mesebeli világba csöppen, az a világ véletlenül sem olyan, amilyennek képzelte.
Babszem Jankó a hüvelyknyi nagyságú mesehős népmeséink egyik legkedveltebb alakja (számtalan néven ismert, nem csak a magyar, hanem az angolszász és német – Grimm mesékben is: Hüvelyk Matyi, Borsszem Jankó, Pöttöm Palkó).
Parányi termetével, óriási erőt és ravasz furfangosságot egyesítő csodás természetes komikus, és veszedelmes kalandokba sodorják - ezekből kalandokból írt mesét Pavlovits Miklóssal Márkó Eszter.
Az interaktív mesejáték során a közönség soraiközül kikerülő „bátor lovagok” saját maguk tapasztalhatják meg, hogy a sárkány nem mindig gonosz, a királylányok pedig nem minden esetben szorulnak megmentésre.
Hírek
Jegyvásárlás
