Az írónő örökzöld története mára már kulturális identitásunk részét képező alkotás, amely minden generáció számára a mai napig meghatározó érvényű jelentőséggel bír.
A görög mitológia talán legismertebb lélektani krimijének újragondolása Oidipusz és Jokaszté mindent felülíró és meghatározó szerelmét állítja fókuszba. Kettejüknek „egy a millióhoz esélyben” született kapcsolata mindenen átsegítette őket. Mostanáig. De a sorsát senki sem kerülheti el.
A Győri Balett előadása a világirodalom egyik leghíresebb románca, az Anna Karenina táncszínházi adaptációja, amelyet Velekei László Seregi- és Harangozó-díjas koreográfus állított színpadra. A Tolsztoj klasszikus művén alapuló koreográfia középpontjában Anna, a tragikus sorsú asszony áll, az ő szenvedélyes szerelmét, vívódásait és anticipált bukását ülteti át együttesünk a tánc nyelvére.
Egy kiváló színpadi szerző remek karakterizáló képességével és humorával megrajzolt tündéri világ kel életre egy különlegesen izgalmas szereposztásban, Kossuth- és Jászai Mari-díjas, Érdemes és Kiváló művészek előadásában.
Pedro Almodóvar és Samuel Adamson műve, a Mindent anyámról, amely elnyerte az Oscar-díjat a legjobb idegen nyelvű film kategóriájában, elgondolkodtató történet emberi kapcsolatokról, szeretetről és tragédiákról. Nem először készül színdarab a filmből Magyarországon, a budaörsi előadást Zsótér Sándor rendezi Spolarics Andrea, Takács Katalin, Bohoczki Sára, Juhász Vince és Petrik Andrea főszereplésével.
A RENT a rohanó élet musicalje, amelyben felkelünk, dolgozunk, fizetünk, szexelünk, tüntetünk, szeretünk, megbetegszünk, álmodunk, nevetünk, sírunk, remélünk és meghalunk. Az őrült rohanás közben pedig folyamatosan keressük a pillanatot, amiben kicsit igazán élhetünk, és feltétel nélkül boldogok lehetünk. Vajon észrevesszük, ha itt a pillanat?
„Nincs másik út. Nincs másik cél. Itt és most kell élj!”
Egy letűnt világ határán, ahol a múlt és a jelen összefonódik, a Cseresznyéskert táncszínházi előadás a változás fájdalmát és szépségét idézi meg. A Feledi Project új bemutatója Anton Pavlovics Csehov ikonikus drámájának motívumait kortárs mozdulatnyelven és élő jazz-zenével, a Sárik Péter Trió különleges hangzásvilágával értelmezi újra. A nosztalgia, az elengedés és az újrakezdés dilemmái nem szavakkal, hanem mozdulatokon, testemlékezeten és zenei improvizációkon keresztül szólalnak meg.
S.Concerto
Iratxe Ansa és Igor Bacovich koreográfiájában a táncművészek láthatatlan vonalakkal kapcsolódnak egymáshoz, amelyek folyamatosan megszakadnak, hogy aztán újabb és újabb kapcsolatokat alakítsanak ki. Olyan elektromosság árad belőlük, mintha atomokat és molekulákat látnánk, amelyek a hőmérséklettől függően többé-kevésbé hevesen mozognak, hol robbanásszerűen, hol magába fordulóan. Akárcsak az ilyen részecskéket, a táncosokat is mágneses erő köti össze, amelyből nehéz kitörni. És mégis folyamatosan próbálkoznak.
Willy Russel remekbe szabott, szívmelengető és sziporkázóan humoros sikerdarabját új fordításban láthatja a közönség Balsai Móni nagyszerű tolmácsolásában. Az előadást a nagysikerű Liza a rókatündér című film rendezője állította színpadra.
A féktelen tivornyák világába érkezik meg Esztergom érseke, Bakócz Tamás, hogy a haldokló II. Gyula pápa utódja lehessen. Minden követ megmozgat, veszteget, ígér annak érdekében, hogy elnyerje a pápai tiarát..
A magányos és mogorva öreg, illetve a fiatal lány története összeér: mindketten ragaszkodnak a világukhoz, nincs bennük vágy a szabadságra, mert nem ismerik annak lehetőségét. Illetve mégiscsak lehet kiút – ez is benne van Székely Csaba izgalmasan groteszk drámájában.
Egy fogadóban vagyunk, ahol a fogadósné miatt lakik ott egy gazdag és egy szegény gróf, egymással vetekednek a nő szerelméért. Mindketten megvetik a fiatalabb nőket, csak az érett asszonyt szeretik.
A szél felkorbácsolja a hullámokat a Szélkirálynő előtt, a horizonton pedig egy titokzatos sziget tűnik fel… De vajon barát vagy ellenség vár a parton? Ferrit-sziget mesés tájai mögött váratlan csapdák, furcsa teremtmények, furfangos ellenfelek és egy kegyetlen úrnő leselkedik, aki nem tűri a hívatlan vendégeket.
Hűség? Hosszú házasság? Válunk, vagy nem? Ez itt a kérdés. Nászpár? Édes négyes? De hogy ki marad együtt, az maradjon titok vagy derüljön ki mihamarabb! Két menyasszony, két vőlegény, sok nevetés, romantika, szenvedély, napfény, forró csók. Ásó, kapa, nagyharang, válasszon szét minket!
Rozsda lovag kalandjai tovább folytatódnak a Budapesti Operettszínházban. Bozsik Yvette látványos rendezésében a Rozsda Lovag és kísértet című mesemusicalünk várja a legkisebbeket és szüleiket. Egy otthontalan szellem kísért Rozsda lovag várában, a Páncélvárban, majd Koksszal, a házisárkánnyal kísértetshow-t rendez. Összesereglik számos vasvitéz és bádoglovag, jelen van Szélvész várkisasszony, Ólomláb király, az elfuserált udvari írnokával, Pacapocokkal és természetesen megjelenik maga Rozsda lovag is. Végül egy fényes lovagi tornának lehetünk tanúi, amely óriási meglepetést tartogat Rozsda lovag számára.
„Ha én egyszer kinyitom a számat…” – és Regős Bendegúz tényleg ki is nyitja. A nagyszájú kamasz kimarad az iskolából, így kerül tehénpásztornak a vasút mellé, a harapós természetű bakter és a még harapósabb anyósa, a rettegett Büdös Banya mellé.
A darab cselekménye egy képzeletbeli amerikai kisvárosban játszódik, az ifjúkori emlékek és a több évtizedet átölelő történet közben fokozatosan bomlanak ki a hagyományos vidéki életet élő emberek mindennapjait meghatározó események, titkok és remények. Az 1938-ban írt darab Pulitzer-díjat kapott, ami Thornton Wilder-t rögtön az amerikai drámaírás élvonalába emelte.