Egy miniszter pályafutásának csúcsa felé közelít, ugyanis reményei szerint az államfő hamarosan őt bízza meg kabinetváltással, egyúttal pedig megkapja miniszterelnöki kinevezését. Ám ember tervez... ugyanis barátja, Bouladon képviselő szokatlan kéréssel keresi meg: szeretné a miniszter feleségét egy hétre elvinni a Zöld-foki szigetekre, és ha ezt a kérését megtagadja, felfedi a miniszter féltve őrzött titkait. A miniszter megpróbálja megvesztegetni, sőt, még egy szexéhes csere nőt is felajánl. De, hogy mi lesz a történet vége, utazik-e Bouladon bárkivel a szigetekre, és lesz-e miniszterelnöki kinevezés, arra derüljön fény akkor, amikor megnézi ezt a kacagtató komédiát.
Jó belegondolni, hogy akit régen szerettünk, mára talán megtalálta számítását. Mégis, ha összetalálkozunk, váratlan érzések támadnak az emberre.
Kyra London külvárosában él, évek óta alig gondol Tomra. Tom gazdag: vállalkozóként tucatnyi étterme, szállodája van világszerte. Kyrát is úgy ismerte meg, hogy alig huszonéves fiatalként a lány betért hozzájuk egy pincérnői hirdetésre, és bár Tomnak akkor felesége volt, egyből beleszeretett.
Amikor Tom évek múltán meglátogatja Kyrát, a hideg kelet-londoni lakásban a találkozás mindkettőjük számára megmutatja, hogy mi történt volna velük: „Ha.” Ha együtt maradnak… Ha a dolgok máshogy alakulnak…
A produkció műfaji meghatározása kalandjáték, mely hűen tükrözi a romantika hatáselemeit, pénz és hatalom, szerelem és halál játékait. Izgalmas cselekmény, titkok, fergeteges humor és irónia keverednek, formátumos női és férfi alakok küzdenek egymással, saját csillapíthatatlan vágyaikkal.
Ez a jubileumi előadás nem egyszerűen levelek gyűjteménye, hanem egy színház lüktető emlékezete. Legendás színészek, rendezők, igazgatók és egykori társulati tagok személyes sorain keresztül rajzolódik ki a Vígszínház több mint egy évszázados története.
Moliére komédiázik. Kifiguráz bennünket. Félelmeinket, öncsalásainkat, kicsinyességünket. Ez utolsó színdarabja. 1673. február 17-én a Képzelt beteg előadása közben a címszerepet alakító Molière a színpadon rosszul lesz, és még aznap meghal.
A két világháború közötti hitleri Németországban született történetben egy tanárt és a gondjaira bízott kamasz diákcsoportot követünk a civilizációtól egyre távolabb, az erdő mélyére, egy katonai felkészítést szolgáló, szörnyű tragédiába torkolló táborozásra. Ödön von Horváth részvéttel megírt, mégis kendőzetlen társadalmi diagnózisának tárgya az egzisztenciális bizonytalansággal áthatott megalkuvások kora, és benne a kisember egyéni felelőssége.
A hegyek között, egy eldugott alpesi szállodában eseménydúsan telnek a napok. Bár mindenki pihenni jött, de senki nem talál nyugalmat, pedig a körülmények adottak lennének a tökéletes kikapcsolódáshoz. Házaspárok, barátok, üzletfelek és művészek nyaralnak együtt, már nem először, de talán most utoljára, mert ezen a nyáron néhányuk sorsa menthetetlenül és végzetesen összegabalyodik.
Ugyan ki tudná összefoglalni, mi mindenről szól a farkasok közt nevelkedett Maugli, az emberek ketrecéből szabadult Bagira, a törvényt bölcsen oktató Balu, a titokzatos Ká, a bosszúra szomjas Sír Kán története?
Három fivér házavatót tart. Mindhárom asszony jelen van, ki-ki vérmérséklete szerint értékel. Ám az egyik feleség meghívja a férje titkárnőjét is, aki igen csinos nő. Az urak közt pánik tör ki, mert mindhárman ismerik a hölgyet, bár ezt az asszonyok még csak nem is sejtik. A hölgy meg is érkezik, és töredelmesen elmeséli, hogy... De mindez derüljön ki az előadásból. Nézzék meg ezt a pikáns, francia vígjátékot!
Milyen az élet manapság Magyarországon? Az előadásunkban megpróbálunk válaszolni erre a kérdésre politikus, apolitikus, humoros és komor történetek formájában.
Mary izgatottan várja haza wimbledoni otthonába férjét, John Smith taxisofőrt, aki túl sokat késik. Az asszony ezért úgy dönt, felhívja a helyi rendőrséget, hátha hitvesének baja esett. Nem messze tőle, úgy négy és fél percnyi autózásra, Barbara izgatottan várja haza richmondi otthonába férjét, John Smith taxisofőrt, aki túl sokat késik.
Az i. e. 74 körüli Római Birodalomban játszódó Spartacus Seregi László első igazi nagybalettje volt, amely egy csapásra mérföldkő lett a magyar táncéletben. Generációk sora élvezte 1968 óta a történelmi témájú koreográfiát, amely az ókori rabszolgalázadás történetét dolgozza fel úgy, hogy közben igazi mondanivalója nem a forradalom, hanem az emberi érzelmek, döntések az elnyomás ideje alatt.
A 30. szülinapjához közeledő zeneszerző, Jon felteszi magának az alapvető egzisztenciális kérdéseket: hol tart karrierjében? Mikor fog már végre berobbanni? Eljön-e egyáltalán az a pillanat, amikor biztos lehet benne, hogy ez az ő útja? Azt érzi, mire betölti a 30-at, muszáj történnie valaminek… valami igazinak.
A Betörő a menyasszonyom! egy szédítően vicces, zenés vígjáték, amely tele van váratlan fordulatokkal és pazar humorral! Egy-egy csavar pedig csak még inkább kaotikussá teszi a történetet..
Mi, a XXI. század vadászai, akik az alávetettségből a szabadságba kívánunk eljutni, a Szarvasénekben egyfajta mitikus emlékezetet idézünk fel. Keressük a földi átváltozások, történetek égi mását, hogy végül mint szomjazók beléphessünk saját szent terünkbe. Ahhoz, hogy áthaladhassunk a jelképes hídon, el kell hagynunk a régit: a szülői házat, a kedvest, a népet, hogy megszelídítve annak tanúságait, újjá teremthessük a szokott sémákat, és újjászülessünk magunk is.
Hírek
Jegyvásárlás
