Mi történik a zordon fjordok partvidékén, ha lakkaszörpre szomjazik egy Kalle nevű troll? Ki az a Mökki goblin, Jukka Pekka, Gertrúd, Gréta, Freja, Frida, Jutta, Jütte? Miért olyan lébenkanál Eino, az óratörpe, és miért gondolja a rák, kinek neve Kierkegaard, hogy minden embert gyötör a kergekór? Varró Dániel lehengerlő humorú és nyelvezetű verses meséjében a skandináv mitológia jellegzetes vidékei és alakjai - fjordok és gleccserek, orkok, goblinok, trollok, törpék, vikingek, hableányok és hablegények – elevenednek meg, Teszárek Csaba egyszemélyes előadásában.
Fölötte egy tábla lógott,
filccel rá volt írva jól ott:
„FONTOS! TILOS! VIGYÁZZ! VESZÉLY!
SEMMIKÉPPEN HOZZÁ NE ÉRJ!”
Elmélázott a kis Eino,
a jó szóra juszt se hajló,
a kíváncsi lébenkanál,
megkérdezte mélán magát,
azt kérdezte kíváncsian:
„Hozzáérek, akkor mi van?”