Fergeteges családi musical a Budapesti Operettszínházban Varró Dániel és Teslár Ákos sziporkázóan szellemes szövegével és Presser Gábor varázslatos zenéjével: a Túl a Maszat-hegyen magával ragadja a kicsiket és a nagyokat egyaránt!
A RENT a rohanó élet musicalje, amelyben felkelünk, dolgozunk, fizetünk, szexelünk, tüntetünk, szeretünk, megbetegszünk, álmodunk, nevetünk, sírunk, remélünk és meghalunk. Az őrült rohanás közben pedig folyamatosan keressük a pillanatot, amiben kicsit igazán élhetünk, és feltétel nélkül boldogok lehetünk. Vajon észrevesszük, ha itt a pillanat?
Robert Wilson amerikai színházi rendező és képzőművész és Tom Waits énekes-dalszerző, zeneszerző 1990-ben bemutatott „zenés meséje” A bűvös vadász című Weber opera átirata.
Az Augusztus Oklahomában Pulitzer- és Tony-díjas írója, Tracy Letts, úgy alkotott morálisan hulladék figurákból brutális, szexi és humoros történetet, hogy a szemeteszsákba csomagolt hullák, a reménytelen kísérletek az új életre és egy nyúlfarm létrehozásának ötlete egyformán reálisnak és röhejesnek tűnnek ezen a porlepte roncstelepen.
Az alkotók célja, hogy a néptánc és a komplex színházi nevelési előadások formanyelvének ötvözésével lehetőséget adjanak a középiskolásoknak arra, hogy gondolataikat, érzelmeiket és testüket a felkínált problémakör közös értelmezésen és cselekvésen keresztüli vizsgálatának szentelhessék, fejlesszék aktív értelmi és érzelmi kifejezőkészségüket.
Előadásunkban a népi éneklés, mesemondás, bábmozgatás, és élő hangszeres zenélés együttes jelenléte alakítja az eseményeket, úgy, hogy a szentséges történetben a humor is fel-felfénylik - hiszen a néplélekben e kettő elválaszthatatlan egymástól.
"Régóta szeretnék az önismeret kusza útvesztőjében eligazodni, vagy legalábbis értelmet találni tetteimnek, reakcióimnak… ezek ugyanis régről bevésődött, automatikus válaszok. Generációkon át a berögződött mintákat rekonstruáljuk, éljük át újra és újra, apróbb változásokkal… ezeken a bevésett mintákon lenne érdemes elindulni, felfejteni és végül letenni ezeket a transzgenerációs csomagokat.
André mostanában mintha kissé feledékeny lenne, valahogy nem állnak össze a dolgok a fejében. A lakása, a lánya, a bútorok... minden és mindenki egyre idegenebbnek tűnik. Anne, a lánya, igyekszik gondoskodni róla, de André nem fogad el semmilyen segítséget, mindenkit elmar maga mellől, és lassan teljesen elveszíti a kapcsolatát a valósággal.
Dénes klasszikus balett hallgató, társaival együtt kisgyerekként került ebbe a szigorú és különleges világba, alig ismeri az iskola falain túli valóságot. Az utolsó előtti évben váratlanul eltűnik az iskolából Barna, a legjobb barátja. Miközben Dénes megpróbálja kideríteni, mi történt a fiúval, belső utazásra indul, amelyen szembe kell néznie önmagával, jó döntés hozott-e, amikor egész életét a balettra tette fel.
Óvakodjatok a farizeusok kovászától, vagyis a képmutatástól. Nincs semmi elrejtve, ami nyilvánosságra ne kerülne, s titok, ami ki ne tudódna. Amit sötétben mondtok, világos nappal hallják majd, és amit a zárt falak közt fülbe súgtok, azt a háztetőkről fogják hirdetni. - Lukács evangéliuma 12:1-3.
„Jön a fordulat. Tudom. Érzem. Már jön, aki azt fogja kiabálni: Félre! El az útból! És csak özönlik a többi is utána, és azt üvöltik mind: "Félre! Helyet! Helyet! Helyet!" Meglátod, a fiatalok mindjárt bekopognak az ajtómon, és..." - részlet a darabból.
Margarída asszony az új tanárnő. Biológia órát tart, de tömény élettan, amit kapunk. Margarída asszony: szétszórt, riadt, erőszakos, perverz, akarnok, szeretetre éhes, komplexusokkal teli, szerencsétlen nő. A „biológia” órának a nézők is részesei, hiszen ők a diákok. Kegyetlenül pontos, mégis groteszk tükör, amiben látnunk kell önmagunkat: Margarídát. A zseniálisan megírt, humorral teli groteszk dráma egy boldogtalan asszony vergődése a minket körülvevő, egyre őrültebb világban.
Benkó-Horváth
A NAGY ERDŐ, MELY TELE VAN HOMÁLYLYAL
avagy rejtélyeit megmagyarázni sokfélekép lehet, a mint kinek-kinek esze, bölcsesége, tapasztalása s jó vagy rossz indulata sugallja
„Először szétterjedt és pörögni kezdett saját maga körül a nulla, a saját perdületű semmitörmelékből így alakult ki az anyag, pörgésének
sebességéből az idő, majd a világporforgatag belső súrlódása kitermelte a hőt, a hő hatására pedig létrejött a szerves élet, amely megszülte a multiverzum legnagyobb kreténjét, az embert.”