Hogyan is boldoguljunk szülői szerepben a B oldalon? Hogyan feleljünk meg saját és persze a gyerekünk, unokánk elvárásainak túl a negyvenen, az ötvenen, a hatvanon is?
Mint a darab műfaji megjelöléséből is rögtön kiderül: egy krimiről van szó, hátborzongató gyilkosságról, ami egy milliomos házában történt. A bűnügyet felderíteni kívánó vizsgálóbíró Camille Sevigné fiatal pályakezdő, tapasztalatlan és kellő rutin nélkül lát munkához. Viszont nagy az ambíciója, szeretne feljebb lépni a hivatali ranglétrán. A címszereplő bolond lányról azonban kiderül, hogy nem visel bugyit és féktelenül jókedvű, valamint zavarba ejtően szókimondó, nem könnyíti meg a vizsgálóbíró dolgát.
A darab - mindenütt nagy sikert aratva - bejárta a világ különböző országainak színpadjait.
0-4 éveseknek // kb. 30 perc, melyet rövid játék követ.
Varázslatos utazás a gyerekszobában, a kertben, földön, vízen, levegőben és a csillagok között.
Puskás Ágota 1997-ben született Debrecenben, jelenleg Budapesten él. Az írás számára önkifejezés és önismeret: így érti meg jobban önmagát és a világot. Történeteiben a pszichológia és az emberi viselkedés iránti érdeklődése tükröződik, ahogy munkájában, a digitális terméktervezésben is. Első kötete az óriási népszerűségnek örvendő Hogy bírod című magánkiadású regény.
Hogy a két madárleső manónak összesen hány puha-pihe-csipogós-röpülős fiókája van, s hogy azok milyen fülbemászó csiviteléssel, trillázással, csipogással röpködnek, megtudhatják, ha megnézik a legkisebbeknek szóló előadásunkat.
Ez az est, a két művész közös színházi élményeiről szól, ahol egymásra licitálva mondanak el jobbnál jobb storykat! Az egyes történetek végen „Az semmi! Hallgasd meg ezt!” -felkiáltással veszik át a szót egymástól. Nem lehetetlen, hogy az előadásukban rögtönzésekre is sor kerül, ilyenkor a közönség örömére egymást is ugratják.
„Egy nép legjobban a népdalain keresztül ismerhető meg” – vallotta Kodály Zoltán, akinek egyfelvonásos daljátékát 1932-ben mutatták be először a Magyar Állami Operaházban. A Székely fonó különlegessége, hogy nem egy történetre épül, hanem a magyar népdal számos
kincsként továbbörökített dallamát fonja össze egyetlen füzérbe, népi eposz jellege pedig a XIX-XX. század érzésvilágát tárja a nézők elé a maga szomorkás, vágyakozó, mégis hittel teli melódiáival.
Kodály remekművének köszönhetően a népzenei töredékek egységgé válnak és joggal érezzük, hogy nincs is jobb hely az egymás utáni vágyódásra, mint a csitári hegyek.
Az előadást Koós Boglárka tragédiája okán ajánlották fel az alkotók a Budaörsi Latinovits Színháznak. Az előadáson való részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött. Regisztrálni a programok.blsz@gmail.com címre küldött levélben lehet október 10-én, pénteken 12 óráig, az igényelt jegyek számának feltüntetésével.
Dorothyt, a kislányt forgószél ragadja el hétköznapi életéből, és egy varázslatos, ám veszélyes világba repíti. Itt három valószínűtlen figura csatlakozik hozzá, akikkel közösen próbálják megtalálni Ózt, a nagy varázslót, aki mindennek a kulcsa lehet, és aki mindegyikük álmát teljesítheti.
Egyik kezem, itt a vállam… várj, mert összeakadt a lábam. Nagy a gubanc, a kezem, a fejem, a lábam a hátam… Nézd repül a repül a repülök, a nyakadba csücsülök, onnan már könnyen lemászom, de már megint elhagytam a kabátom.
Az előadáson való részvételt 18 hónapos kortól ajánljuk.