A színpadi játék két „nyugállományba vonult” színésznő történetét meséli el, akik élethelyzeteikből adódóan közös albérletbe kényszerülnek. Társbérletük kacagtatóan szatirikus helyzetek, nosztalgikus visszaemlékezések és komikus sorsfordulatok kavargó forgatagává válik.
Egy különös reptéren várakozik Jerome Angust, mivel járatának indulását későbbre halasztották. Megszólítja őt egy titokzatos, provokatívan viselkedő idegen, aki Textor Texelként mutatkozik be - és a két férfi között abszurd beszélgetés bontakozik ki.
A Silhouette Balett Tánccsoport az hagyományaikhoz hűen az idei évben is megrendezi évadzáró gálaműsorát a Vértes Agorájában. A gálán a csoport tatabányai és oroszlányi növendékei is színpadra lépnek.
Az Apertúra új előadásában azt vizsgálja, hogy mi mindent vagyunk hajlandóak feladni ahhoz, hogy színházat csinálhassunk. Ha a színházi próbafolyamat egyben tűzpróba, akkor mi marad a meghajlás végén?
Milyen szerepet játszik az életünkben az alkohol? A 1,5 ezrelék különleges alkotófolyamatból születik, a valóságból építkezik a közösségi színház és a részvételi film kutatómódszereivel. Miért iszunk? Mikor iszunk? Mit fed el, és mit hoz a felszínre az alkohol? Miként tabusítjuk ezt a témát a magyar társadalomban?
Professzionális színészek helyett hétköznapi emberek állnak a színpadon, a személyes történeteiket osztják meg. Így vizsgáljuk velük közösen az alkoholfogyasztás különböző aspektusait és dilemmáit, nyomába eredünk azoknak a hiányoknak, melyek mögötte húzódnak.
A valódi én és az ideális én távolsága hatással lehet a mindennapjainkra. Ha sosem tudunk megfelelni annak, amit elvárunk magunktól, elégedetlenek lehetünk. Ha minden külső visszajelzésből azt olvassuk ki, hogy nem elég jó, ahogy működünk, szintén frusztrációt okoz. De akkor jobb, ha nem törődünk mások visszajelzésével? Ez lehetséges egyáltalán? Vagy érdemes folyton változtatni? De akkor kik vagyunk valójában?
A Vihar kapujában három alak áll: a Pap, a Favágó és a Koldus. Ide húzódtak be az eső elől. Látszólag véletlenül találkoztak. Mégis, egyiküket sem hagyja nyugodni ez a gyilkosság. Mintha közelebbről érintené őket, mint három véletlenül arra tévedt embert. Ahogy mesélnek, egyre több részletre derül fény, a kép mégis egyre zavarosabb. A világ véleményekből álló bozót. Az ember sohasem mond igazat
Máté: gerincferdült influenszer & héraklészimitátor. Tünde: apácakomika. Mindketten apaképek, anyaképek late night útvesztőjében keringenek (ld. hetedik kerület!). Egymás álmában élnek: találkoznak, szétválnak, elzárkóznak, megtébolyulnak, flagellálnak, meghosszabbodnak. Harcolnak: a szeretettel, az írással, az alkohollal, Istennel, a gyásszal, múltjuk rémálmaival. Van jövőjük? Vagy talán jobb lett volna nem is találkozniuk?"
Egy átlagos család. Magyarország. Ünnep. Örökség. Megszokott, végtelenségig ismételt mondatok.
„olyan vagy, mint az apád”
„te tudod, kislányom”
„ennyi lenne a dolgod”
„mindent feladtam érted”
„egy dolgot ér el egész életében”
Hol a gyökerük ezeknek a kijelentéseknek? Hogyan születik meg egy ilyen erős gondolat, mely kihatással lehet az egész életünkre; majd mindez hogyan adódik generációról generációra évtizedeken át?
Egy-egy szó, attitűd, vagy pusztán a figyelem, amivel a szülő vagy nevelő helyzeteket kezel, virágokat ültethet vagy épp hegeket hagyhat a gyermeki lélekben, melyeket aztán egész életünkben hordozunk és adunk tovább.
Az előadás olyan hatásokkal foglalkozik, melyek lerakódnak a pszichénk belátható és tudattalan zugaiban, és olykor marionett bábuként emelik ütésre a kezünket, nyitják szavakra a szánkat.
Egy transzgenerációs időutazás révén olyan családi viszonyokba nyerhetünk bepillantást, amelyek a körülöttünk és bennünk feszülő viselkedési mintázatokra hívják fel a figyelmet. Ezáltal könnyebben felismerhetjük, ha részesei vagyunk egy bántalmazó kapcsolatnak, mérgező közegnek, így tudunk segítséget kérni, hogy lazíthassunk rajtuk. Illetve, ha már benne vagyunk, a feldolgozási folyamatot és a gyógyulást is könnyebben el tudjuk kezdeni. Vajon újraírhatjuk legmélyebb berögződéseinket? Átalakíthatjuk örökölt kényszereinket szabad döntésekké?
Aki kérdez: Gaál Ildikó rendező
Aki mesél, versel, énekel, sztorizik és parodizál: Koltai Róbert Jászai-díjas, Érdemes művész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja.
Akár egy Agatha Christie krimi a Sex és New York karaktereivel! A Liliom Produkció – Dámák a pakliban című új krimi-vígjátéka egy izgalmas, egész estés kikapcsolódást kínál a krimi és humor kedvelőinek.
Kutszegi Csaba:
WÁNDÖR WUMEN ÉS SZUPERMEN
A Wándör Wumen es Szupermen egy tabló arról, hogy mivel küzd meg nap mint nap a 21. század férfija és nője, ráadásul nem a DC Univerzumban, hanem a kis magyar valóságban, Budapesten.
A sokszor feldolgozott klasszikus történet látványos színpadképpel varázsolja elénk Aladdin kalandos történetét, viszontagságait. A prózai előadás sok zenei aláfestéssel repít minket egy ismerős, de mégis sajátos világba, amit nem más mesél el, mint maga a mágikus Dzsinn.
A 2024. március 7-i csütörtöki 10 órási, március 8-i pénteki 10 órási és április 30-i keddi 10 órási előadásaink iskolásoknak szánt gyerekelőadások, melyre jegypénztárunkban korlátozott számban tudunk jegyet biztosítani.
Kormos István meséje a gyermek- és ifjúsági irodalommal foglalkozó Móra Ferenc Kiadó legendás időszakának egyik ékköve. Az eredeti kötetet Heinzelmann Emma grafikái díszítették, de e macskameséből készült népszerű diafilm is. A Pincérfrakk utcai cicák – a Hétrettenetesek – legádázabb ellenségei a Cincérfark utcai kutyák. Erről az ősi viszályról szól ez a szürreális hangvételű mese, amelyet vers- és dalbetétekkel kívánunk színre vinni, a fiatal és a régebb óta fiatal nézőknek. Kormos humora olyan, mint a dupla fenekű bőrönd: a gyermekek megtalálják benne az izgalmas nyelvi játékokat és a mesék ősi igazságait, a szülők pedig a kedves történet mögött rejlő derűs életbölcsességet.
Hírek
sajnos elfogyott
