Kelemen József egyetlen férfi „résztvevőként”, mint rendező terelgeti a szálak kibogozgatása érdekében minden női praktikájukat bevető Hölgyeket, akik a színház fennállása során először állítják színpadra ezt a méltán világhírű darabot.
Mesék empátiáról és tapintatról, durvaságról, szeméremről és intimitásról, szakításról és újrakezdésről, férfi- és női szerepekről, hűtlenségről és illúziókról.
Képzeljük magunkat a harmincas évek Budapestjére, amikor zeng-bong az egész éjszaka, ezer mulató várja a szórakozni vágyó, magáról elfeledkező közönséget.
Ebben a romantikus-bűnös korban az egyik mulató, az Arizona sarkában egy titokzatos néni üldögél. Senki nem tudja az igazi nevét, se azt, hogy ki volt ő korábban, mielőtt befészkelte magát az egyik sarokba. Szívesen mesél annak, aki leül mellé – történeteiből pedig kibomlik az a hőskor, amikor a mutatványosoknak, színészeknek, énekesnőknek, táncosnőknek, kabaréhősöknek szóló tapsviharban alakult ki a máig világhíres pesti éjszakai élet. A színdarabot ráadásul az eredeti Arizona mulató falai között játsszuk. A falak pedig mindenre emlékeznek…
Vajkayék lánya egy hétre elutazik a rokonokhoz vidékre. A szülők, akik már nem is emlékeznek, milyen egy nap Pacsirta nélkül, megijednek a hirtelen rájuk szakadt szabadidőtől. Mihez kezdjenek most? Ahogy telnek a napok, találkoznak a régi barátokkal, ismerősökkel és hirtelen eszükbe jut, milyen is volt az életük a lányuk születése előtt...
A televízióból jól ismert egyfejû sárkány, a jóságos Süsü kel életre a szín padon, hogy barátjával, a királyfival járja végig kalandos útját. „Útitársuk” a sok nagyszerû sláger és – remélhetôen – a gyerekek szüntelen nevetése. Süsü a híres egyfejű, egy jóindulatú sárkány, akit eredeti hazájában, a többfejű sárkányok földjén gyakran kigúnyoltak egyetlen feje miatt.
Egy franciaországi nyaralóban Bernard és neje, Jacqueline vendégeket várnak. Jön Bernard legjobb barátja, Robert, aki Jacqueline titkos szeretője, Brigitte, Bernard titkos szeretője. A ház ura feleségének úgy állítja be a dolgot, mintha Brigitte Robert párja lenne, de mivel Robert még sosem látta a nőt, összetéveszti a szobalánnyal. Ám beállít a szobalány férje is, Bertrand...
Első királyunknak élete utolsó napjaira maradt még egy sorsdöntő feladata. El kell döntenie, hogy kire hagyja a koronát - az Árpád-vérből való pogány, de magyar Vazulra vagy pedig a keresztény, de idegen népből származó Orseolo Péterre?
A londoni premier évében, 1983-ban elnyerte a legjobb új musicalnek járó Laurence Olivier-díjat. Ezzel vette kezdetét a darab 24 évig tartó töretlen sikere: a Vértestvérek a West End történetének harmadik leghosszabb ideig futó musicalje.
A nyughatatlan hódító, a szabad életű sevillai nemes története számtalan szerzőt inspirált már. Mozart operát szerzett róla, Kierkegaard filozófiai munkát épített rá, Brecht átiratot készített a nagy francia színpadi szerző, Molière komédiájából. Csak az arcunkra ne fagyjon a mosoly a macedón származású Alekszandar Popovski mostani rendezése láttán, akinek A Mester és Margarita című színpadi vízióját a Nemzeti Színház közönsége nagy elismeréssel fogadta.
Hinta, hinta, tündérhinta, repül, szárnyal a magasba… Ha az ember hintába ül, rokon lesz a madarakkal, szivárványszín pillangókkal, kitágul a láthatára, a lentet a fent leváltja. Aztán újra ringat a hinta, fel – le – fel -le, ahogy egykor anya karja. Félelmek és szorongások huss eltűnnek, elrepülnek. A tündérhinták táncosokkal nagyon egy húron pendülnek.
Különben jól vagyok...vagy mégsem?
Popper Péter anyagaiból motivációs estet adni fantasztikus érzés. A motivációs estek sokszor könnyű sikert ígérnek, és felbolygatják a Benned lévő elnyomott érzéseket.
A Zsámbéki Színházi Bázis támogatásával a FÜGE Produkció és a VÁDLI Alkalmi
Színházi Társulás bemutatója
Huszár Zsoltra emlékezve
Az őszi színházbérlet 5. előadása
Két csavargó, Vladimír és Estragon várnak. Hogy kire, maguk sem tudják. Ahogy azt sem tudják biztosan, hogy jó helyen és jókor várakoznak-e, de nem mernek elindulni, nehogy Godot pont akkor jelenjen meg, amikor ők már elmentek. Godot pedig üzen: ma este nem jöhet, de holnap feltétlenül eljön.
A darab Jókai Mór párizsi látogatása idején történik, zajlik nem létező időben – két – illetve három - szereplővel. Az írófejedelem, aki feleségével időzik Párizsban, ellátogat a már halott Munkácsy Mihály lezárt műtermébe, hogy szemügyre vegye a világhírnévre szert tett kortárs életét körülvevő miliőt.
A darab központi témája a színpadi csillogás és a szerelem, a család, a teljes élet útvesztője, amelynek minden elágazásánál csalás és csalódás, harc és béke, házasság és válás, magány és egymásra találás, gyermek és gyermektelenség örömei és bánatai lapulnak.
A társulat Bernarda Ballada című ÚJ előadása elsősorban a tánc nyelvén beszél. A dráma részleteiből és a szerző egyes költeményeiből álló szöveg és a folklórból merítkező zenei világ segítségével a mozgás, a tánc által idézi meg a lorcai költőiséget és érzelmi telítettséget, a szenvedély elsöprő erejét.
A Víg Szalon a Vígszínház legújabb játszóhelye, egy meghitt, szalon hangulatú találkozási pont a színház művészei és közönsége számára, mely a Vígszínház kulturális témájú beszélgetéseinek is otthont ad.
Ki lehet-e törni a ránk kényszerített vagy önként vállalt szerepeinkből? Lehet-e megalkuvás nélküli, kreatív életet élni? Mi a valódi élet, és mi a látszat?
Hírek
Jegyvásárlás
