Szőcs Artur rendező napjainkba helyezi az eredetileg több mint hatvan éve játszódó történetet, s ekképp egy okosotthon technikai csodái is tovább komplikálják az eredeti bonyodalmakat
Az előadás keresztény hitünk alapjaira kérdez rá, amelyben a bibliai történet és Szőcs Géza költői átirata szerves egységet alkot a Berecz András által megszólaltatott vallásos népénekekkel és azzal a néptánc alapú koreográfiával, melyet a Magyar Nemzeti Táncegyüttes tagjai adnak elő.
Noémi dühös, mert szakított vele a barátja, Beni. Beninek valahogy elege lett, és azt mondta, térre van szüksége. Hogy tudjon gondolkodni. Mert ha együtt vannak, akkor nehezebb átlátnia, hogy mit ad fel kettejükért. Dühítő.
A színpadi mű a fiatalok felnőtté válásának, öntudatra ébredésének története, amelynek segítségével néhány évtized alatt valóban nagyot fordult a világ körülöttünk.
Zenés irodalmi est. Az élet igazán nagy kérdéseiről hangzanak el idézetek irodalmunk három nagy alakjának írásaiból. A műsorról kiadott CD 2024-ben megnyerte a „Budai-díjat” melyet minden évben az oktatást, nevelést legjobban segítő könyvért és CD-ért ítélnek oda.
A KuglerArt Szalon intim atmoszférája és nagypolgári miliője miatt a közönség úgy érezheti, mintha Ady és Léda vendége lenne, a vendéglátók pedig minden titkukba beavatják a publikumot: hogyan lehet elrontani mindent halhatatlanságért cserébe.
Előadásunk igazi csemegének tekinthető, három rövidebb részből áll szünet nélkül, három alkotó művét láthatja benne a nagyérdemű. Különféle stílusok jelennek meg a színpadon, sokszínű világ tárul elénk. És mégis a hatás együtt még erősebb. Különböző képekbe, világokba, mozgás rendszerekbe kerülünk bele, egyikből lépünk át a másikba, mindegyik különálló egység, mindegyik más és mégis hasonló, a tánc szépségén, élvezetén át szólal meg a nyelvezetük. Az előadásban szembetűnik a másság és ugyanannyira a hasonlóság, támogatják és erősítik egymást, és az összekötő: a nyelven túli nyelv a tánc.
Mint a darab műfaji megjelöléséből is rögtön kiderül: egy krimiről van szó, hátborzongató gyilkosságról, ami egy milliomos házában történt. A bűnügyet felderíteni kívánó vizsgálóbíró Camille Sevigné fiatal pályakezdő, tapasztalatlan és kellő rutin nélkül lát munkához. Viszont nagy az ambíciója, szeretne feljebb lépni a hivatali ranglétrán.
„Én öngyilkos leszek, anya.” Ezzel a mondattal egy őszinte és zavarba ejtő beszélgetés veszi kezdetét anya és lánya között. Az est folyamán fény derül régi traumákra, kimondatlan vágyakra és eltitkolt hazugságokra is, közben pedig felszínre kerülnek azok a legmélyebben őrzött, ellentmondásos érzelmek, amelyek csakis szülő és gyermeke között feszülhetnek.
Emilt a mamája az istenhátamögötti kisvárosból, ahol élnek, elküldi a rokonokhoz Berlinbe, világot látni. Ad vele némi pénzt, nem sokat, de eleget ahhoz, hogy fájjon, ha ellopják – és el is lopják, már a vonatúton, egy bácsi a kupéból. Emil tudja, hogy ő a tolvaj – de annál kevesebb, vagy inkább több esze van, semhogy rendőrért kiáltson, maga ered tehát a tolvaj nyomába a nagyváros labirintusában.
Saint-Exupéry saját élményét dolgozza fel: egy ízben kényszerleszállást hajtott végre a Szahara kellős közepén, ahol egyesegyedül a saját repülőgépszerelői tudására és leleményességére támaszkodhatott - továbbá arra az irracionális, ám nagyon is létező erőnek a segítségére, amit ízléstől és neveltetéstől függően, vagy Istennek, vagy a vakvéletlennek nevezünk.
Az alkotók célja, hogy a néptánc és a komplex színházi nevelési előadások formanyelvének ötvözésével lehetőséget adjanak a középiskolásoknak arra, hogy gondolataikat, érzelmeiket és testüket a felkínált problémakör közös értelmezésen és cselekvésen keresztüli vizsgálatának szentelhessék, fejlesszék aktív értelmi és érzelmi kifejezőkészségüket.
A Méhek meséje című összművészeti előadás egy interaktív utazásra hív! Réteken és erdőkön át, mocsarakon és sivatagokon keresztül vezetik a méhek az előadás apró nézőit. Ezáltal a gyerekek nem csak nézői, hanem résztvevői és alakítói is lehetnek a történetnek, amely a méhek megmentéséről szól. És hogy miért olyan fontosak a méhek? Az előadás e kérdésen keresztül igyekszik megragadni a földi élet összetett, bonyolult rendszerét, amelyben minden élőlénynek helye és feladata van.
4–8 éveseknek // 50 perc szünet nélkül.
A kis gyöngybagoly története láttán megértjük, hogy a gyermeki félelmet miként győzheti le a kíváncsiság, a szeretet és a tudás.
Sebastian Seidel darabja parádés módon hozza közel Shakespeare drámáját a ma emberéhez, vagy akár mint kötelező olvasmányt a középiskolás közönséghez. A történet szerinti két fiatal, mozibüfésként dolgozó, állástalan színész úgy dönt, előadják a Hamletet.