Claude Magnier legendás bohózatában Louis de Funès 13 év alatt több mint hatszázszor játszotta Barnier szerepét – amit filmen később Sylvester Stallone tett ismertté az egész világon.
A színpadi mű a fiatalok felnőtté válásának, öntudatra ébredésének története, amelynek segítségével néhány évtized alatt valóban nagyot fordult a világ körülöttünk.
Az előadás keresztény hitünk alapjaira kérdez rá, amelyben a bibliai történet és Szőcs Géza költői átirata szerves egységet alkot a Berecz András által megszólaltatott vallásos népénekekkel és azzal a néptánc alapú koreográfiával, melyet a Magyar Nemzeti Táncegyüttes tagjai adnak elő.
Noémi dühös, mert szakított vele a barátja, Beni. Beninek valahogy elege lett, és azt mondta, térre van szüksége. Hogy tudjon gondolkodni. Mert ha együtt vannak, akkor nehezebb átlátnia, hogy mit ad fel kettejükért. Dühítő.
Zenés irodalmi est. Az élet igazán nagy kérdéseiről hangzanak el idézetek irodalmunk három nagy alakjának írásaiból. A műsorról kiadott CD 2024-ben megnyerte a „Budai-díjat” melyet minden évben az oktatást, nevelést legjobban segítő könyvért és CD-ért ítélnek oda.
A KuglerArt Szalon intim atmoszférája és nagypolgári miliője miatt a közönség úgy érezheti, mintha Ady és Léda vendége lenne, a vendéglátók pedig minden titkukba beavatják a publikumot: hogyan lehet elrontani mindent halhatatlanságért cserébe.
Előadásunk igazi csemegének tekinthető, három rövidebb részből áll szünet nélkül, három alkotó művét láthatja benne a nagyérdemű. Különféle stílusok jelennek meg a színpadon, sokszínű világ tárul elénk. És mégis a hatás együtt még erősebb. Különböző képekbe, világokba, mozgás rendszerekbe kerülünk bele, egyikből lépünk át a másikba, mindegyik különálló egység, mindegyik más és mégis hasonló, a tánc szépségén, élvezetén át szólal meg a nyelvezetük. Az előadásban szembetűnik a másság és ugyanannyira a hasonlóság, támogatják és erősítik egymást, és az összekötő: a nyelven túli nyelv a tánc.
Mint a darab műfaji megjelöléséből is rögtön kiderül: egy krimiről van szó, hátborzongató gyilkosságról, ami egy milliomos házában történt. A bűnügyet felderíteni kívánó vizsgálóbíró Camille Sevigné fiatal pályakezdő, tapasztalatlan és kellő rutin nélkül lát munkához. Viszont nagy az ambíciója, szeretne feljebb lépni a hivatali ranglétrán.
Emilt a mamája az istenhátamögötti kisvárosból, ahol élnek, elküldi a rokonokhoz Berlinbe, világot látni. Ad vele némi pénzt, nem sokat, de eleget ahhoz, hogy fájjon, ha ellopják – és el is lopják, már a vonatúton, egy bácsi a kupéból. Emil tudja, hogy ő a tolvaj – de annál kevesebb, vagy inkább több esze van, semhogy rendőrért kiáltson, maga ered tehát a tolvaj nyomába a nagyváros labirintusában.
Sebastian Seidel darabja parádés módon hozza közel Shakespeare drámáját a ma emberéhez, vagy akár mint kötelező olvasmányt a középiskolás közönséghez. A történet szerinti két fiatal, mozibüfésként dolgozó, állástalan színész úgy dönt, előadják a Hamletet.
A Kábítószerügyi Egyeztető Fórum és a Szegedi Nemzeti Színház közös színházi nevelési programján eddig csak középiskolai osztályok vettek részt, ezúttal azonban minden érdeklődőt szeretettel várunk. Különös tekintettel ajánljuk leendő és jelenlegi szülőknek, pedagógusoknak, segítő szakembereknek, továbbá mindenkinek, akiket foglalkoztatnak a szenvedélybetegséggel kapcsolatos élethelyzetek.
Három magányos, szeretetre vágyó nő egy nyomasztó atmoszférájú, kopár, szinte lakatlan szigeten. Ebbe a környezetbe érkezik Angelo, egy titokzatos idegen… November 24-én 17 órától legyen részese a próbafolyamatnak, nézzen be a kulisszák mögé, ahol a Zenthe Ferenc Színház következő bemutatója készül: a Bűntény a Kecskeszigeten!