Bozsik Yvette szólóelőadása Mineko Iwasakinak, az Egy gésa emlékiratai című világhírű könyv és film főhősnőjének, A gésák gésája című önéletrajzi könyve inspirációjára született. Az előadás beavatja a nézőt a Tánc és a Művészet Asszonyai magányos, titkokkal teli, személyes világába, egy idősebb táncosnő memoárjába, aki mindig a lelkével táncolt. Az előadás használja a japán színház szertartásos elemeit, felidézve a Nō és a Kabuki színház világát is.
Olasz sanzonok, népszerű slágerek töltik meg az előadást, ami a legnemesebb érzelemről; az anyai szeretetről szól.
FÉM. Egy hely, ahol a színházat nem csak nézni, hanem megélni is lehet. Nálunk a tapssal nincs vége a találkozásnak, hiszen a ruhatárban a rendezővel találkozhatnak, a kávézópult mögött az igazgató készíti el a kávét, a színészek pedig – szerepükből kilépve – a kávézónkban leülnek egy italra, hogy találkozhassanak Önökkel. Ez a Fém Színház.
De kié lesz a kutya? (vígjáték) A színdarab Magyarországon a Drei Masken Verlag GmbH München és a Theatrum Mundi Színházi és Irodalmi Ügynökség közötti megállapodás révén kerül színre.
A német szerző, Peter Hacks monodrámája a világirodalom egyik leghíresebb és leghírhedtebb szerelmi viszonyának titkait tárja elénk, mégpedig az egyik fél szemszögéből, ahogyan ő látta, ahogyan ő megélte.
Az Aranyszamár Bábszínház előadása
A lány, aki nem beszélt című történet főhőse egy teknőben született lány, egy szülei által magára hagyott gyermek. Mi lesz a sorsa ennek a gyereknek? Vajon szereti-e valaki apjaként, anyjaként, testvéreként? Látja-e újra édesszüleit, akik magára hagyták? Feloldódik-e magánya, bánata és haragja? Kiengesztelődik-e a világgal és saját magával? És vajon otthonra lel-e valaha?
A jómódú családból származó Don anyja fullasztó szeretete elől menekül az önállóságba, a forgószél természetű Jill pedig a színésznővé válás rögös útján indul el. Jill és Don találkozása nem várt meglepetést tartogat és a két fiatal között kapcsolat szövődik.
Az interaktív mesejáték során a közönség soraiközül kikerülő „bátor lovagok” saját maguk tapasztalhatják meg, hogy a sárkány nem mindig gonosz, a királylányok pedig nem minden esetben szorulnak megmentésre.
Hazai klasszikusnak számító Kormos István alkotói munkásságának egyik örökbecsű darabja a Vackor a piszén pisze kölyökmackó története. Meséje az identitáskeresésről szól „gyerekbocs” módra. Vackor izgalmas kalandokon keresztül tanulja meg az emberek által alkotott világ rendszerét, s hogy hogyan oldódik meg a kismackó élete, megtudhatjátok, ha eljöttök és megnézitek az Aranyszamár Színház előadását.
Az alkotók célja, hogy a néptánc és a komplex színházi nevelési előadások formanyelvének ötvözésével lehetőséget adjanak a középiskolásoknak arra, hogy gondolataikat, érzelmeiket és testüket a felkínált problémakör közös értelmezésen és cselekvésen keresztüli vizsgálatának szentelhessék, fejlesszék aktív értelmi és érzelmi kifejezőkészségüket.
Koncertköltészet címmel, Tárkány-Kovács Bálint szerkesztésében új zenés irodalmi sorozat indul a Várkert Bazárban. A sorozat „A költő, a ringyó és a királlyal” folytatódik Wunderlich József színművész és a Tárkány Művek közreműködésével.
A sorozat harmadik előadásán Janus Pannonius verseit dolgozzuk föl, Orbán János Dénes zseniális újrafordításai alapján. Pikáns, pikírt, előadás lesz, humorral, gúnnyal, Hunyadi Jánossal, Mátyás királlyal és Draculával.
A jómódú, párizsi polgár életét kitöltő képzelt betegség történetén 1673 óta komédiázik a világszínház. Betegségeinek kezelésén a nézők mindenkor jót mulatnak. Herczeg T. Tamás rendezése mélyebb rétegeket keres, és a komédiázás mellett a kicsúfolt főhős esendőségén keresztül szembesíti a nézőt saját korának félelmeivel, és az embertársaik kiszolgáltatottságában játszott felelősségével.
A Négyszögletű Kerek Erdő mitikus tér, a lehetetlen, a különös, a minden-lehetséges világa, egyszerre négyszögletű és kerek, körülzárt és otthonos, a mese szereplői számára a kivonulás terepe. A szereplők valamennyien az „igazi” világ vesztesei, kitaszítottjai, csalódottak, akiket Mikkamakka mint afféle emberhalász gyűjtött össze az erdőbe.
A Méhek meséje című összművészeti előadás egy interaktív utazásra hív! Réteken és erdőkön át, mocsarakon és sivatagokon keresztül vezetik a méhek az előadás apró nézőit. Ezáltal a gyerekek nem csak nézői, hanem résztvevői és alakítói is lehetnek a történetnek, amely a méhek megmentéséről szól. És hogy miért olyan fontosak a méhek? Az előadás e kérdésen keresztül igyekszik megragadni a földi élet összetett, bonyolult rendszerét, amelyben minden élőlénynek helye és feladata van.