Egy férfi és egy nő. Egy kapcsolat. A viszonyukat és történetük részleteit a közönség határozza meg, a színpadon pedig minden pillanat ott és akkor születik. Ahogy a történet kibontakozik, a néző egyre mélyebben ismeri meg a kettejük közötti kapcsolat rétegeit.
A tengerész-kalandregényekből jól ismert Rumini és társai ezúttal ismét nagy bajba keverednek. A színpadra írt történetben Ferrit-sziget gonosz úrnőjének életveszélyes kelepcéje várja őket, ahonnét csak fortélyok, leleményesség és önfeláldozó bátorság révén
lehet szabadulni.
A betörő: „Csak azért mondom, mert engem hiába üt pofon, én nem párbajozom. Maga mindennek az oka! Az alkalom szüli a tolvajt! És ön szülte az alkalmat. Ön ennek a betörésnek a nagypapája!”
Korszakos festő távozik az élők világából. Képei a világ minden jelentős múzeumában fellelhetők, és egy magára valamit is adó műgyűjtő ki nem hagyná alkotásait a gyűjteményéből. A műkritika a fellegekbe emeli, és az amerikai művészeti közélet is felbuzdul, mikor kiderül, hogy utolsó alkotói korszakának remekműve, az „Akt hegedűvel” megtalálható a hagyatékában.
Plata-Ettingen hercegné, lánynevén Eugénia hercegnő és lánya, Olympia egy osztrák fürdőhelyen nyaralnak. Lakik a szállodában egy Kovács nevű délceg magyar huszárkapitány. Eugénia rajong Kovácsért, akivel együtt kártyázik és aki még a gőgös Olympia lábát is megremegteti. Lina grófnő soha nem emésztette meg, hogy anno nem ő lett Plata-Ettingen hercegné, irigységében elterjeszti a pletykát, hogy Olympia rangon alul, egy közönséges huszárkapitánnyal flörtöl. Eugénia tudja, ha ennek híre megy, kitör a botrány. Egész Bécs azt lesi, hogy hibát kövessenek el. “Nem egy Lina van, hanem ezer. Egész Bécs egy nagy Lina.” Kötelezi a lányát, hogy “végezze ki” kegyetlenül Kovácsot.
Olympia választás elé kerül: szerelem, spontán érzelmek vagy kötelesség, kiszámítható élet. Mivel nem a maga ura, ki van szolgáltatva társadalmi rangjának, családi állapotának, a szabadság helyett a kalitkát választja…
A válasz/út c. kortárs táncszínházi előadás a modern kor embere előtt álló kihívásokat dolgozza fel, elsősorban az egyszerűségre való törekvést, a feleslegessé váló klisék és berögződések levetkőzésének vágyát állítva a darab középpontjába.
Felemelően szép és tartalmas családi szórakozást ígér kicsiknek és nagyoknak a Zichy Szín-Műhely ősbemutatója. 100 éve, január 3-án született a XX. század egyik legjelentősebb és legnagyobb hatású magyar költője, a Kossuth-, Baumgarten- és József Attila-díjas Nemes Nagy Ágnes.
Felhőtlen családi szórakozásra hívjuk és várjuk lelkes közönségünk apraját és nagyját. És akkor se csodálkozzunk, ha ismerősnek találjuk a mesét és a zenét, hiszen gyermekkorunk egyik kedvenc tévéjátékélményét elevenítjük most fel.
A Kerekutca minden lakója egytől egyig hétköznapian furcsa, de szerethető figura, a közösség fontos részei, részesei. Mindenkitől lehet tanulni valamit, ami eligazít, végigkísér a Kerekutca ezer zegzugán. Hiszen a zene és a tánc színes forgatagában megelevenedő falunak, a házak közt szövődő kalandoknak egy szempillantás alatt részese lesz minden néző, hallgató, éneklő, táncoló.
Március közepén kezdi próbálni Hajdu Szabolcs a Legközelebbi ember munkacímű ősbemutatót Berényi Nóra Blankával, Sodró Elizával, Porogi Ádámmal és Baki Dániellel. Azt a témát dolgozzák fel együtt, hogy minden emberhez kapcsolódik egy legközelebbi ember. Vannak közeli barátok, rokonok, testvérek, de szerencsés esetben az ember mellett áll egy legközelebbi ember, akivel megosztja az örömét, a problémáit, akit elsőként hív, ha baj van.
A nagy füzet a háborúról szól, vagyis inkább éppen ellene. Nagyhatású történetében két gyermeki psziché nem megroppan, hanem tanul és tanulmányoz, ingereket, adatokat, részleteket gyűjt az őket körülvevő pusztító gonoszságról. Mindezt a túlélési törekvést testesíti meg A nagy füzet, melyet az anyjuk által vidékre menekített ikerpár tölt meg iszonyatos lélekkel. Életben maradnak és túlélnek ebben a nyers környezetben, melyet az őket befogadó nagyanyjuk személye tesz még elviselhetetlenebbé, ám számukra még tanulságosabbá.
Agota Kristof Magyarországon született, Svájcban élt, franciául írt. Tizenöt nyelvre lefordított regénye fekete humorral átszőtt mese, két fiatal emberi lény fejlődéstörténete. A regényből készült, azonos című film, melyet Szász János rendezett, a Karlovy Vary-i Nemzetközi Filmfesztivál fődíját nyerte el.
A darab hat különböző hátterű nőről szól, akik látszólag semmiben sem hasonlítanak egymásra,
mégis ugyanarra az önbizalom-növelő rúdtánckurzusra jelentkeznek – ám hamar kiderül, hogy nem
csupán a szexi mozgás miatt jöttek.
Shakespeare egyik legismertebb vígjátékában egymás ellen fordulnak testvérek, fiatalok szerelmesek lesznek egymásba, nevetnek és sírnak, álalakba bújnak, elvesztik majd újra megtalálják egymást, és felbukkan egy szomorú bohóc is, akinek mindenkiről megvan a véleménye.