A két világháború közötti hitleri Németországban született történetben egy tanárt és a gondjaira bízott kamasz diákcsoportot követünk a civilizációtól egyre távolabb, az erdő mélyére, egy katonai felkészítést szolgáló, szörnyű tragédiába torkolló táborozásra. Ödön von Horváth részvéttel megírt, mégis kendőzetlen társadalmi diagnózisának tárgya az egzisztenciális bizonytalansággal áthatott megalkuvások kora, és benne a kisember egyéni felelőssége.
Medea és Iászon, két fiukkal Korinthosz falai előtt várnak. A fal előtt, ami mögött talán egy nap számukra is lehet otthon. Ha nincs, akkor tovább kell menni, és folytatódik az a több éves menekülés, amely valahogy sehogy sem akar véget érni.
A Budaörsi Latinovits Színház meghívására szerepel Bácskai Juli Pszichoszínháza minden hónapban egyszer, a Városi Ifjúsági Klub helyiségében. A színházalapító-író- pszichológus szakértő forgatókönyvére improvizálnak a színészek. Egy színész „kintről”, egy színész „bentről”.
Alan Turing, avagy "egy rejtett zseni élete" című előadás arra tesz kísérletet, hogy más szemszögből, közel hozva Turing alakját a nézőhöz, betekintést enged abba a világba, amibe sokáig csak maga Turing léphetett be.
„Őrült vagyok? Én vagyok őrült, vagy a kor, amiben élek?”
Monodráma a tragikus sorsú Camille Claudel életéről; valamint korrajz a XIX. századi Franciaországról, társadalmi megítélésről, a női egyenjogúság hiányáról, szabadságvágyról...
Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij 1821. november 11-én született Moszkvában, és csak hittük, hogy 1881 februárjában halt meg kedvenc városában, Pétervárott. Dosztojevszkij egy szép napon megunta a szegénységet, a nyomort, a kritikusokat, a szerencsejáték-függőség bilincseit, az alkotás terhét, és búcsút vett feleségétől, a jó Anna Grigorjevnától, és úgy tett, mint aki jobb létre szenderült.
A Színház- és Filmművészeti Egyetem bemutatja: Mithridatész halott?
Jean Racine, Mithridates c. drámája és Molnár Imre fordítása nyomán a szövegkönyvet írta:
Ferenczy-Nagy Boglárka
Sally fejében öt eltérő karakterű nő él, akik nem tudnak egymásról. Sally szorongó, magányosan él. Nola, a kimért elegancia, intellektuális művészlélek. Derry mindig derűs, viccelődő, hetyke. Bella, az érzéki csábító, imád énekelni és táncolni. Jinx, maga a megtestesült düh és agresszió. A flamenco sajátossága, hogy különböző ágai, más-más érzelmet fejeznek ki, így az öt személyiséget egy-egy “palo” hívja életre. A műfaj csak eszköze az üzenetnek, mégis a történet emeli ki annak sokszínűségét.
Jászberényi Sándor író, haditudósító. Dolgozott Irakban, Csádban, Jemenben, Líbiában, Nigériában, a Gázai övezetben, évekig élt Egyiptomban. Interjút készített többek között a palesztin Iszlám Dzsihád és a Muzulmán Testvériség tagjaival. 2016-ban megjelent novelláskötete, A lélek legszebb éjszakája elnyerte a Libri Irodalmi Díjat.
Zsolt negyvenhat éves, gyermektelen. Bonyolult és zűrzavaros múlt kavarog mögötte. Egy hatalmas szerelem és válás. Egy szenzációs zenekar, melynek széthullása előtt a frontembere volt. Réges régen volt mindez. Zsolt ma fuvarozik, és épp Gdanskból száguld hazafelé, ahol várja őt fiatal, mindenórás barátnője.
Éjszaka van a hegyek közt, a szlovák autópályán. Zsolt tapossa a pedált, és egy pillanatra elalszik...
Évadunk egyik kiemelt előadásaként Shakespeare klasszikusa lesz látható. A Szentivánéji álom egy nem kívánt éji álom lidércekkel, jelenésekkel, kavargó gondolatokkal, ami viszont a valótlanul valós ébredéshez vezet, és rendbe hozza az összekuszált világrendet. Az álmos tévelygők négy szerelmes ifjú, e világiak, akikhez csatlakozik tündérország királya és királynője és sok más fura alak. A képzelet és valóság határai összemosódnak arra az időre, míg nemcsak a szerelmesek, de a tündéri uralkodók is megtalálják az élet igaz értékeit. A fiatal orosz rendező, Ilja Bocsarnikovsz különleges érzékkel viszi színre ezt az ízig-vérig színházi, mégis örökérvényű témá-kat boncolgató játékot.
Murányi Tünde, Kálid Artúr, Stubnya Béla és Horváth Károly a legkönnyesebb komédiában.
FÉM. Egy hely, ahol a színházat nem csak nézni, hanem megélni is lehet. Nálunk a tapssal nincs vége a találkozásnak, hiszen a ruhatárban a rendezővel találkozhatnak, a kávézópult mögött az igazgató készíti el a kávét, a színészek pedig – szerepükből kilépve – a kávézónkban leülnek egy italra, hogy találkozhassanak Önökkel. Ez a Fém Színház.
“Színdarabot csinálni valahogy régi álmom volt, mert szép, kreatív dolog. De eddig hiányzott a drámám hozzá. Most megvan. Én bányászom a nyersanyagot, de a végső formáját az alkotótársaim fogják megadni, amíg lehet, az én közreműködésemmel. Elfogadom, ha esetleg én már nem látom az előadást. Nagyon szeretném, de ebben a játékban nem a győzelem, a részvétel a fontos.” /Karsai Dániel/
Hírek
Jegyvásárlás
