Az előadás keresztény hitünk alapjaira kérdez rá, amelyben a bibliai történet és Szőcs Géza költői átirata szerves egységet alkot a Berecz András által megszólaltatott vallásos népénekekkel és azzal a néptánc alapú koreográfiával, melyet a Magyar Nemzeti Táncegyüttes tagjai adnak elő.
Emilt a mamája az istenhátamögötti kisvárosból, ahol élnek, elküldi a rokonokhoz Berlinbe, világot látni. Ad vele némi pénzt, nem sokat, de eleget ahhoz, hogy fájjon, ha ellopják – és el is lopják, már a vonatúton, egy bácsi a kupéból. Emil tudja, hogy ő a tolvaj – de annál kevesebb, vagy inkább több esze van, semhogy rendőrért kiáltson, maga ered tehát a tolvaj nyomába a nagyváros labirintusában.
Boribon szeretné, ha Annipanni mesélne neki új mesekönyvéből, de rengeteg a tennivaló, Annipanni nem ér rá. Ráadásul még alma sincsen otthon, amiből finom almáspitét lehetne sütni, így Boribon almáért indul kis piros autójával.
Az 1909-ben íródott LILIOM avagy egy csirkefogó élete és halála zsigerből elragadja a nézőket. Egy kis szobalány és egy körhintás legény közötti erőteljes és kaotikus szerelem történetét meséli el. Nyomorúság, nyers érzések, törékenység. A szereplők felelősséget vállalnak sorsukért, és bezárkóznak kudarcaikba, mintha százszor megtennék ugyanazt az utat anélkül, hogy változtatnának rajta.
A Wass Albert legnépszerűbb regényéből készült előadás főszereplője, Nuca különös képességgel rendelkezik: egyszerre képes látni a múltat, jelent és jövőt. Az áldás mellett azonban átok is kíséri: akit megszeret vagy az ágyába fogad, azt hamarosan utoléri a halál.
A Ringató foglalkozásokon megismertetjük a kisgyermekes családokkal a zenei nevelés lehetőségeit. Célunk, hogy a szülők és a gyerekek átéljék a közös éneklés és játék élményét. Várunk mindenkit, aki maga is úgy érzi, fontos az, hogy a művészet eszközeivel neveljünk, aki szívesen énekel, bővíti a dalkincsét, vagy éppen önmaga bátortalan az éneklésben.
És akkor hirtelen történik valami; valami rendkívüli, amire a teljes szakma és az olvasóközönség egy emberként kapja fel a fejét: megjelenik az eddig színpadi szerzőkként ismert egypetéjű ikrek Lesz majd minden című regénye.
Bámulatos Balabán, a hiú király felteszi lányainak a kérdést: mennyire szeretik őt? A két idősebb lány vége nincs hízelkedésbe kezd – a legkisebb lány válasza azonban egyszerű: úgy szereti édesapját, mint az emberek a sót. Ez az egyszerű válasz azonban vérig sérti a királyt: haragjában elűzi birodalmából legkisebb gyermekét, aki beáll segédszakácsnak a szomszéd király udvarába…
A boldogságot, a szerelmet, a szeretetet széles e világon, számtalan kalandon keresztül hajszoló, a végső békét azonban mégiscsak kedvese karjai között meglelő Peer Gynt a 19. századi drámairodalom egyik legösszetettebb alakja.
Két ember egy pontban összeér. Ez a pont most már közös, itt találkoznak. Megérintődnek. Megérintve lenni annyi, mint valami kivételesen érzékeny, intim, mély állapotba kerülni. Ebben a pillanatban valami igazán fontos, valami lényegi történik. Belül valami megmozdul, megváltozik.
Bírósági tárgyaláson vagyunk. A bíráknak el kell dönteniük, halálra ítélik-e Szókratészt, mert földalatti és égi jelenségeket kutat, magát bölcsnek vallja és jogtalanul oktat, tanít – a romlásba viszi az ifjúságot.
A babaszínház pár hónapos és három éves kor közötti gyerekeknek szól, akik a szüleikkel nézik meg a körülbelül ötven perces előadást, ami két részből áll: egy húsz-huszonöt perces produkcióból, amit színészek játszanak, és ami kifejezetten ennek a korosztálynak a fejlődési sajátosságait figyelembe véve lett kialakítva A második huszonöt percben a nézők megismerkedhetnek a színészekkel, az előadásban használt kellékekkel, bejárhatják vagy bekúszhatják a teret.
Egy fogadóban vagyunk, ahol a fogadósné miatt lakik ott egy gazdag és egy szegény gróf, akik egymással vetekednek a nő szerelméért. Mindketten megvetik a fiatalabb nőket, csak
az érett asszonyt szeretik. Érkezik egy lovag, aki viszont megveti a nőket, semmire sem tartja, irtózik mindegyiktől. Mirandolinát felbosszantja ez a nőgyűlölet, és elhatározza, magába bolondítja a férfit. Ehhez segítségül vesz két állástalan színésznőt, hogy megtréfálja a grófokat és a lovagot, majd elindul az őrület.
Ki tud-e lépni az ember súlyos gyerekkori traumáinak árnyékából vagy egész életében küzdenie kell a magával hurcolt démonaival? Vajon javíthatóak-e a hibás életvezetési sémák? Elégségesek-e a színpadon elért bravúros sikerek ahhoz, hogy valaki átléphesse a saját árnyékát? Az előadás hőse ilyesmiken vívódik, miközben operettslágerekkel és klasszikus versekkel készül terápiás színházának előadásaira. Megtörtént események alapján.
Jordán Tamás rendkívül szellemes stand up comedy-vel rukkolt elő. Történeteket mesél, köztük sok színházit, úgy, hogy a beszédfolyamba verseket sző. De úgy mondja a költeményeket, annyira természetes hangon, mintha csak diskurálna, folytatná a sztorizást. Vicc, adoma, groteszkbe hajló história és Karinthy, Kosztolányi, Radnóti, József Attila, Ady, Babits egybeolvad. Döbbenetes tömör bölcsesség jól érzi magát a bő lére eresztett sztorizás közben. Könnyed történetek túlmutatnak önmagukon. Fantasztikusan széles hangulati és érzelmi skálán játszik.
„Ezt a házat kisöpörjük, a port letörölgetjük, az elefántot megfürdetjük, a kacsát megfésülgetjük, a fiókot kihúzzuk, az autót beindítjuk, a motort pöfögtetjük, az ablakokat kitárjuk, a sátrat felállítjuk, kibújunk, bebújunk, felmászunk, lemászunk, repülünk, úszunk, duzzogunk és nevetünk. Hogyan játszunk, ha egyedül vagyunk, és ha érkezik valaki más is?”
Gyermektáncházba várjuk az érdeklődőket a Nemzeti Táncszínházban vasárnaponként 10:00-tól 11:30-ig. A programban moldvai és gyimesi népzene és néptáncok, énekes népi játékok, népmesék, a legkisebbek számára ölbeli játékok és kézművesség szerepelnek. Az esztendő menetét mondókákkal, a népszokások megelevenítésével követjük.
Hírek
Jegyvásárlás
