A dráma a kommunikációképtelenségről beszél. Tudunk kérdezni egymástól? Egyáltalán akarunk? Van rá igényünk? Mitől tartunk? Vagy egyenesen félünk? Aztán meg már késő.
Az előadás a Biblia show című album dalaira épül, de Kováts Kriszta ezúttal nem énekesként, hanem rendezőként jegyzi a produkciót. A dalok szövegét író Fábri Péter pedig rövid dialógokkal fűzte össze a dalokban elmesélt, különálló történeteket.
A gyerekek aktív részvételével és segítségével Angyalka megjavítja a csibészkedő, rosszcsont Krampuszt, aki mindent elkövet, hogy megzavarja Nagypapa, Nagymama és Unoka békés karácsonyi készülődését. Egy kis átneveléssel végül Krampusz rájön arra, hogy nem is olyan rossz jónak lenni, de azért egy kis elevenség sosem árt.
A vígjáték szellemes és felszabadító – az önelfogadásról, a női összetartás erejéről és arról szól, hogy néha a legnagyobb kihívás levetkőzni – lelkileg és szó szerint is.
Füstös, pesti kiskocsma, a sarokban öreg pianínó, mellette egy legendás előadó. Az est főszereplője a különös sorsú magyar világsláger, a Szomorú vasárnap szerzője, Seress Rezső. Dalainak és a korszak anekdotáinak segítségével megidézzük ezt a jellegzetesen pesti alakot, aki szinte soha nem hagyta el szeretett hetedik kerületét, és évtizedekig volt meghatározó szereplője a pesti éjszakának.
Hőseink mindent megtesznek, hogy megtalálják a receptet ebben a szellemes, frivol, sikamlós és pikáns komédiában.
És még az is kiderül, hogy mi is az a francia rúdugrás...
A fogantatástól a születésig negyvenkét hét telik el. Ebben az időszakban játszódik darabunk. Hősünk azonban nem egy születendő gyermek vagy édesanyja, hanem egy szülész-nőgyógyász: Dr. Virágvári Imola.
Amióta a Paradicsomban a magányán búsongó Ádámnak ügyesen társat, vagyis „oldalbordát” barkácsolt a Jóisten, a világ rendje, hogy az ember ne éljen egyedül. Ugyanakkor, bármilyen közel kerüljön is hozzánk valaki, nem mindig könnyű nap nap után együtt lenni vele. Életszövetségünk olykor kiállja az idő próbáját, és a kezdeti fogadalomhoz híven „holtomiglan-holtodiglan” lesz belőle, máskor megborul egy rosszul nyomott fogkrémen, vagy be nem vallott horkoláson.
Cyrano, a kötekedő, nagyszájú, sziporkázóan szellemes párbajhős és költő, az érzelmes szívű, önfeláldozó, csúnyaságában is büszke lovag. Cyrano beleszeret a csodálatos gyönyörű hölgybe, Roxane-ba, ám őt természetesen a szép, fiatal és vidéki Christian érdekli, de a lány elvárása, hogy a fiú ragyogó szerelmes verseket írjon hozzá, Christian ezzel a képességgel nem rendelkezik – de Cyrano igen.
Soma a nevem, szürke kisegér vagyok. Megláttam egy fehér egérlányt. Na, ebből lett csak a bonyodalom! Majd meglátjátok! Néha csodára van szükség, hogy rendbe jöjjenek a dolgok. A csodát pedig bátorsággal és küzdelemmel lehet kiérdemelni…
Új év – új dallamok, örök klasszikusok! A hagyomány és az ünnep elegáns találkozása: egy este, ahol csillogás, humor, romantika és virtus fonódik össze a színpadon. Egy este, ahol a kisoperettek bája is megjelenik és a könnyed dallamok varázsa és a színészek humoros jelenléte együtt teremt felejthetetlen hangulatot.
A dráma a szerző egyik novellája nyomán készült, címe Elem. Egy idős házaspár hétköznapjaiba pillantunk bele: mindennapos, sokszor mulatságos zsörtölődéseikbe, fel-felbukkanó emlékképeikbe, a fiatalság fájdalmas elvesztésébe, a fenyegető, rájuk ereszkedő halál közeledésébe, az elmúlás abszurd, felfoghatatlan tényébe…
Egy zárt közösség valahol Európában, ahol a férfiak hozzák a törvényeket. Ők döntik el, mi helyes, mi nem. A nők dolga, hogy tiszteljék, szolgálják és feltétel nélkül elfogadják ezt a világot és azt az omnipotens Istent, akit a férfiak saját képmásukra fabrikáltak. Ez a közösség nem felejt, és nem bocsát meg. És nem fogadja be az idegeneket.