A Hamupipőke a Grimm–fivérek egyik legismertebb meséje jámborságról és gonoszságról, hatalomvágyról és becsületről, ármányról és hűségről. Hamupipőke egy bálban, tánc közben ismeri meg a Herceget, s előadásunk is tánccal, zenével meséli el történetüket.
A dráma a szerző egyik novellája nyomán készült, címe Elem. Egy idős házaspár hétköznapjaiba pillantunk bele: mindennapos, sokszor mulatságos zsörtölődéseikbe, fel-felbukkanó emlékképeikbe, a fiatalság fájdalmas elvesztésébe, a fenyegető, rájuk ereszkedő halál közeledésébe, az elmúlás abszurd, felfoghatatlan tényébe…
Kottafüzet, hangjegyek, ritmusképletek - mi történik, ha életre kelnek? Repülnek a hanggombócok, cikáznak a vonalak, száguldoznak a violinkulcsok. A játszók meg zenélnek, mindennel, amit csak érnek: síppal, dobbal, nádihegedűvel.
Freud 1939-ben, élete vége felé Angliában él, halálos betegséggel küzd, és egyetlen vágya, hogy az életművét méltó módon hagyja az utókorra. Egy éjszaka azonban beállít hozzá egy fiatal nő, aki mindent felforgat: rá akarja venni Freudot, hogy vegye kezelésbe, és ezért hajlandó még a ruháitól is megválni. A jóhírét féltő professzor kétségbeesetten próbálja kidobni a nőt, de kiderül, hogy ő bizony sokkal több, mint egy idegesítő megszállott… A titokzatos idegen egy régi páciensről akar beszélni… De vajon milyen hibát vétett a legendás professzor? És mi az ára annak, ha egy pszichiáter téved?
Janikovszky – lánykori nevén Kucses – Éva tizenkét és tizennyolc éves kora között, 1938-tól 1944-ig vezette a naplóját. Negyedik naplófüzetének borítóján ceruzával írva ez áll: „Kizárólag az utókor számára.”
Az Újszínház társulata tisztelegve a nagy elődök előtt klasszikus kabaréműsorral készül: humoros jelenetekkel, viccekkel, kuplékkal, sanzonokkal. A kabaré az a műfaj, mely a közönség örömére, szórakoztatására jött létre, hiszen nincs jobb gyógyír, mint a nevetés.
A Bál a Savoyban az egyik legsikeresebb magyar operett külföldön és hazánkban egyaránt. Nem csoda, hiszen Ábrahám Pál a műfaj nagy megújítója az akkor világhódító jazz-muzsikát lopja be az operettbe, evvel szinte új, revüoperett-stílust honosít meg. Betétdalok váltak örök slágerekké: Kicsike vigyázzon, Toujours lamour, Mr. Blue, My golden baby, Karnevál…
Ajajajajjj! Most mit tegyünk? Eltűnt Kóc bohóc varázsládája! Biztos ellopta valaki! Sürgősen ki kell nyomozni az ügyet, mert amíg a láda nem kerül elő, Kóc nem hajlandó porondra lépni. És hogy néz ki egy cirkuszi előadás bohóc nélkül?! Most Kóc csak gubbaszt szomorúan, és lógatja a lábát meg a piros, turcsi orrát. Miszter Doromb, a porondmester vállalja a küldetést, hogy felvidítja Kócot. Nincs mese, ki kell hallgatni mindenkit, mert lehet, hogy a tolvaj itt jár közöttünk, a cirkuszban. Vagy esetleg egy idegen a tettes?
Sok-sok vicces szereplővel találkozunk, és csomó meglepetés, meg titok vár ránk, de végül minden kérdésre választ kapunk ebben a tüneményes történetben, amely egyszerre szól barátságról, boldogságról, és persze a cirkusz varázslatos világáról.
Csinnadratta, hepp és attrakció! Kéretik előadás közben nem szétdobálni a pattogatott kukoricát!
Megnyugtató, ha az ember szülei évtizedek után is békében, szeretetben élnek együtt. Szinte egyszerre lélegeznek, ismerik egymás minden mozdulatát, fel vannak készülve minden sóhajra, horkolásra, tüsszentésre. Most új otthonban kezdenek új életet, hiszen a gyerekek felnőttek, élik a saját életüket. Vagy ez mégsem ilyen gömbölyű? Lehet, hogy ők is ugyanolyanok, mint bárki? Tele beteljesítetlen tervekkel, viszonzatlan érzésekkel, eltitkolt frusztrációkkal? A mama bedobja a bombát. Kezdődhet a romeltakarítás.
Bess Wohl Tony-díjra jelölt darabja megértéssel és humorral beszél a szeretet vad, kiszámíthatatlan és sosem múló természetéről.
Szereplők: Kern András, Hernádi Judit,
Pataki Ferenc, Dékány Barnabás, Grisnik Petra,
Rohonyi Barnabás, Peremartoni Krisztina
Producer: Orlai Tibor
Polcz Alaine amikor megírta saját történetét, nem csak a XX. század egyik legfontosabb női nézőpontú tényirodalmi alkotását hozta létre, hanem minden nőt arra buzdított, hogy merjenek bátran fogalmazni saját életük eddig kibeszéletlen traumáiról.
A Győri Nemzeti Színház a KultUp programmal közösen, arra vállalkozik, hol osztálytermekben, hol a Padlásszínház ficaknyi terében három különböző korosztályú nő hangján szólaltassa meg ezt a fájóan kegyetlen, mégis felemelően humanista történetet.
A francia romantikus zeneszerző, Berlioz élete alkonyán felkeresi gyermekkori szerelmét, Dubeoef Estellát, és meg akarja szöktetni családja köréből a tisztes nagymamát. Felidézik az ifjúkori szenvedélyt, amit korábban a konvenciókhoz igazodva mélyen eltemettek magukban. De sohasem késő „megállítani az időt”, az igaz szerelem kortalanul ott él mindenkiben, csak bátorság kell megélni azt.
Lehár Ferenc, Kálmán Imre, Szirmai Albert legszebb dalai, kuplé és kabaréjelenetek, a Szenes embertől a Marica grófnőig, prózák – novellák – vallomások - zene – ének – tánc – humor. A kabaréjelenetek mellett gyönyörű operett melódiákkal teszik felejthetetlenné az estét. Felcsendülnek a híres slágerek a Marica grófnő, a Csárdáskirálynő és a Mágnás Miska című operettekből.
'Mit adhat nekünk a háború?" Ma, amikor minden hír, minden beszélgetés, viszony vagy épp elfordulás a háborúról szól, kevesen teszik fel a kérdést, hogy mit tanulunk mi ebből?
Ha az unokája hajnali háromkor becsönget egy biciklit tolva, nagy hátizsákkal, hogy csak éppen erre járt, vajon mit tesz a jó nagymama? Először is a fülébe egy hallókészüléket, aztán pedig nekilát, hogy szállást biztosítson a nagy utazónak.
Hírek
Jegyvásárlás
