Színház

Dumaszínház est

Sándor Dániel Máté (korábban az SZFE, jelenleg az Universität Mozarteum Salzburg végzős hallgatója) rendezése, fiatal színművészek és zeneakadémisták részvételével.

1 részes verses, zenés mesejáték
Hóvihar. Rudolf, a rénszarvas, leszakadt a szánról és eltévedt a téli erdőben. Közben Krampuszi és Krampusza sürgölődnek az ajándékcsomagok összeállításánál. Danó, a magányos erdei manó, megkésve, de felébredt nyári álmából.

Dániába visszatér az előző király szelleme és egy elveszett fiúnak egyszer csak ölnie kell.

Axel Hacke: A medve, akit Vasárnapnak hívtak
a Small Size Performing Atrs for Early Years EU-s pályázat keretén belül létrejött előadás
4-8 éveseknek

Mikszáth Kálmán egyik leghíresebb műve, amelyben a szerelem diadalmaskodik a pénz és az önzés fölött.

Dumaszínház est

Az Anyám az őrületbe kerget, Tallós Rita és Barbinek Paula kétszemélyes előadói estje igazi bátor kísérlet, mely megteremti saját színpadi műfaját. A stand up comedy vagány humora keveredik a társalgási színdarabok frappáns replikáival és a családi drámák szívszorító személyességével.

Bródy Sándor századfordulón született műve máig fájóan aktuális, és drámairodalmunk kiemelt alkotásai között a helye.

R. úr műszaki rajzoló egy építészeti irodában. Élete minden tekintetben rendezett és konszolidált. Úgy tűnik, hogy boldog és elégedett. Azonban egy napon ámokfutásba kezd..

Egy viharos éjjelen különös alakok gyűlnek össze az elvarázsolt szigeten. Egy bölcs, magányos öreg férfi, egy gyönyörű szép, tiszta lány, egy romlott, alávaló gazember és egy könnyed léptű szellem. Ez volna Prospero? Emez Miranda? Hol van a sötét Caliban? Na és Ariel? A Kulcsár Noémi Tellabor társulat táncosai a mozgás és a tánc nyelvén gondolják újra és tovább Shakespeare művészi számvetését, amely egyszerre a színpadtól való búcsú és annak örök éltetése.

Nemes Nagy Ágnes-Novák János: Bors néni
4–8 éveseknek

Valódi mese, nemcsak fiataloknak. Látványos, érzelmes, humorral átszőtt játék, korhatár nélkül mindenki gyönyörűségére szolgál.

A Pécsi Nemzeti Színház és az Escargo Hajója koprodukciója

Raszkolnyikov korunk embere, a hitelek menekülő fiatal férfi, aki a pénz átláthatatlan útvesztőjében vergődik. Szeretne kiszakadni a környezetéből, hogy a felsőbbrendű emberről alkotott elméletét érvényesítse, amiért a gyilkosságtól sem riad vissza. A realitástól egyre távolodó tehetség álmok és víziók hatása alatt darabjaira zúzza az őt körülvevő világot..

A Hallgatni akartam című művet az Egy polgár vallomásai harmadik, befejező kötetének szánta Márai, 2013-ig azonban az író hagyatékában, kiadatlanul kallódott. A kéziraton 1950 szerepel befejezés gyanánt, vagyis ez a mű tekinthető Márai első, emigrációban írt, befejezett művének. Az író maga választotta kezdődátuma az Anschluss, Ausztria 1938-ban történt hitleri megszállása, mely történelmi eseménnyel Márai szerint elveszett a klasszikus Európa. A Hallgatni akartam vallomás egy értékvesztett időszakról, egyben pontos rajza a polgári Európának és Magyarországnak, Hegedűs D. Géza felejthetetlen előadásában.

O. Horváth Sári Lenni vagy nem című drámája a gyermekvállalással kapcsolatban felmerülő problémák sokféleségével foglalkozik.
Helyszín: a mai Magyarország. A szereplők társadalmi háttere, élethelyzete és életkora nagyon különböző.

Az emberélet útjának felén…
Legyünk pesszimisták, hogy talán tényleg ott vagyok, valahol a felénél.

Dumaszínház est

Esther Greenwood élete a megtestesült amerikai álom. Húszévesen egy híres női magazin ösztöndíjas gyakornoka, és sorra nyílnak előtte a kapuk. New Yorkban szakmai sikerek, fogadások, hírességek forgatagába kerül, ám ő úgy érzi, képtelen megfelelni az elvárásoknak.

A Pécsi Harmadik Színház bemutatójának fő célja, hogy a MIÉRT?-re próbáljunk választ adni.
Bódogék életformájának tragikomikuma, hogy azt hiszik, emberi normák szerint, békés családi körben élnek. Mindenki úgy tesz, mintha érdekelné a másik sorsa..

Montmartre, századforduló. Makacs álmodozók, kültelki énekesnők, kóbor múzsák, csupaszív végrehajtók, felfedezés előtt álló művészek és fanyar mecénások...

Mozart egyetlen embernél talál megértésre, csupán az udvari komponista, Antonio Salieri ismeri fel az ifjú zsenialitását. Shaffer drámaírói nagyságát dicséri, ahogy Salieri óvó szeretete Mozart zenéjének bűvöletében aljas féltékenységgé dagad, és már csak egy célja marad: megsemmisíteni az ifjú zsenit, és elsöpörni életművét.

Francia életérzés, elsöprő virtus, ’50-es évek Párizsa. Ide repít minket Boris Vian, élet és halál határmezsgyéjén egyensúlyozó, fékezhetetlen polihisztor zseni, a 20. század európai irodalmának egyik legeredetibb figurája a Tajtékos dalok sanzonjaiban.

Cserna Szabó András 77 magyar pacal című könyve nyomán, nagyon szabadon írta a Neptun Brigád.

Sóvári Péter, ünnepelt színész és a kezdő Pintér Ibolya szerelméről nincs, aki ne hallott volna.. A József Attila Színház színpadán is felbukkan a sármos Borsay Ubul, aki ügyesen magába bolondítja a meggazdagodásban és fényes jövőben reménykedő Ibolyát. A szálakat végül a Budapestre érkező spanyol özvegy, Dulcinea Huarez keveri teljesen össze.

..Egyszer volt a Kert. A Kert, ahol gyerekek voltunk, ártatlanok és önfeledtek, hittünk az életben és önmagunkban; a Kert, ahol minden lehetségesnek látszott, ahol még egésznek tűnt az, ami később menthetetlenül eltört. Erre a Kertre jó volt visszagondolni, álmodozni róla, vágyódni utána, végső menedéknek hinni. És ez a Kert most talán örökre elvész...

Az előadást 18 éven felüli nézőinknek ajánljuk.

A nagyszüleink, dédszüleink világát megidéző történetben, a szerelemért vállalt, ártatlannak tűnő, kis hazugság végül, számtalan apró fordulat után, feloldódik a megtalált boldogságban, két kereső fiatal életét összekötve. Az események szálait a komédiákból jól ismert archetípusok szövik mókásan, kedvesen, színesen, Márkus Alfréd kiváló zenéivel.

Minden nyáron különleges Operagálával várjuk az opera szerelmeseit a Margitszigeten. A gálák különlegessége, hogy évről-évre neves világsztárokat hívunk meg, akik jelenlétükkel, hangjukkal és tehetségükkel még emlékezetesebbé varázsolják az estét.

Adrien Lepage kicsit más, mint a többiek. Bukdácsol az iskolában, nemigen barátkozik, ám egy nap rátalál élete értelmére, a dobolásra. Eleinte jobb híján anyja mosóporos dobozain üti a ritmust.

Dumaszínház

Eberhard Streul egy színházi kellékes nagy estjéről szóló monológját Parti Nagy Lajos írta át magyar színpadra. Bieder József kellékes előadás után teszi a dolgát: pakol az üres színpadon, s felnézve, váratlanul közönséggel, méghozzá telt házzal találja magát szembe.