Plata-Ettingen hercegné, lánynevén Eugénia hercegnő és lánya, Olympia egy osztrák fürdőhelyen nyaralnak. Lakik a szállodában egy Kovács nevű délceg magyar huszárkapitány. Eugénia rajong Kovácsért, akivel együtt kártyázik és aki még a gőgös Olympia lábát is megremegteti. Lina grófnő soha nem emésztette meg, hogy anno nem ő lett Plata-Ettingen hercegné, irigységében elterjeszti a pletykát, hogy Olympia rangon alul, egy közönséges huszárkapitánnyal flörtöl. Eugénia tudja, ha ennek híre megy, kitör a botrány. Egész Bécs azt lesi, hogy hibát kövessenek el. “Nem egy Lina van, hanem ezer. Egész Bécs egy nagy Lina.” Kötelezi a lányát, hogy “végezze ki” kegyetlenül Kovácsot.
Olympia választás elé kerül: szerelem, spontán érzelmek vagy kötelesség, kiszámítható élet. Mivel nem a maga ura, ki van szolgáltatva társadalmi rangjának, családi állapotának, a szabadság helyett a kalitkát választja…
Fedák Sári a magyar színháztörténet ünnepelt primadonnája volt – szenvedélyes művész, az operettszínpadok királynője. Mégis, hamis vádak alapján koncepciós per áldozata lett, és bár évtizedekkel később felmentették, nevét máig nem rehabilitálták.
Kopp Lajos már tizenhárom generáció óta vezeti Győrasszonyfa egyetlen vendéglátóipari létesítményét, a Monarchiát. Koppék igazi vendéglősök: hisznek a hideg sör, a forró virsli és a házi pálinka léleképítő erejében.
A Szentpétervári Balett Társulat valamint a Bolsoj Színház művészeivel autentikus előadásban indul országos turnéra Csajkovszkij Diótörője. A zenei élményről a Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekara gondoskodik Somogyi-Tóth Dániel karmester irányításával. Az előadás - mely a 130 éves baletthagyományokra épül - egyszerre ünnepi, friss és magával ragadó, gyerekeknek és felnőtteknek egyaránt felejthetetlen élményt ígér.
A történet szerint egy kisfiú, Maugli, Sir Kán, a tigris támadása következtében elszakad a családjától és egy farkasfalka neveli fel. Mentorai és oltalmazói, Balu, a medve és Bagira, a feketepárduc.
Az előadás arról szól, milyen hazugságban élni, hazugságban leélni egy életet, és milyen, ha ezt a hatalmi elit különféle rétegeinek való megfelelés kényszeríti ránk. (Kovács Bálint)
A háború mindent elvett tőlük – az otthonukat, a családjukat, a gyermekkorukat. Bandába verődve, éhesen és fázva járják az utcákat, hogy valahogy túléljenek. Mégis kapaszkodnak az életbe.
A Diótörő balett ötlete a cári színház egykori igazgatójától származott. E. T. A. Hoffmann: A diótörő és az egérkirály című meséje alapján olyan mese-balettet akart színpadra vinni, ami minden addigit felülmúl, mind hangzásban, mind pedig látványban. Csajkovszkijt kérte fel a muzsika megkomponálására. A hattyúk tava és a Csipkerózsika után harmadik, egyben utolsó balettje is nagy sikert hozott a szerzőnek. A Diótörő zenéjéből előbb a hat tételes szvit került bemutatásra 1892. márciusában, majd ugyanezen év decemberében bemutatták a pompásan kiállított színpadi művet is. A Diótörő a balett irodalom leggyakrabban játszott darabja lett.
Hírek
Jegyvásárlás
