Színház

Vannak darabok, amik azért jók, mert jók. Pont. Mi a színházban csak úgy hívjuk: a tuti befutó, vagy állított labda - üres kapu.

A legnépszerűbb operettek, a legkedveltebb zeneszerzők és a legismertebb melódiák. esőnap: augusztus 15. (vasárnap)

Mesénk fonalát ördög- szállta királykisasszonyok, ördögtől kapott ördögűző képesség, igaz mátkaság, lakodalom s haj, még mik nem ékesítik! S hogy miként kacsint vissza történetünkbe vad menyecskénk, azt megláthassák, csak kerekítsék szemüket, s élesítsék pupillanyílásukat!

Levendula királylány eltűnt a tihanyi várból. Az egész udvar a keresésére indul, de nem lelik sehol.

Molnár Ferenc világhírű regénye alapmű az emberi társadalom természetéről, a hősiesség, az árulás, az esendőség és a hazaszeretet fogalmáról.

Feledi János nem először dolgozik Oláh Dezső Junior Príma-díjas zongoraművész, zeneszerzővel. A mostani közös munka is bizonyítja, hogy mennyire jól tud működni az élő jazz és a kortárs tánc fúziója.

Mese ez a javából, annál is inkább, mert valamikor Kabos Gyula, Bársony Rózsi, Kiss Manyi, Latabár Árpád, játszották és mert tele van Márkus Alfréd slágerekkel, amiket ma is fütyül mindenki.

1969-ben járunk egy prágai étteremben, amit mindig a történelem keresztel át. Itt dolgozik Marcella, a pincérnő, aki egy kis nemzet nevében emlékezik a boldog békebeli időkre, és közben írókról, császárokról és párttitkárokról mesél.

Lackfi János, Lackfi Dorottya, Sinha Róbert közös estje

Egy nő sorsa a XX. században – azaz Szabó Magda: az Ember Az Agyigó című estre Vasicsek János írt új dalokat, melyeket az ő gitárkíséretével, Nagyváradi Erzsébet érzékeny előadásában hallgathatnak meg a nézők.

A fiatal drámaírók darabjaiban, bár egészen különböző megfogalma­zásban, de megjelenik a sorsszerűség, az elveszettség és megkerülés, a megváltás és megbékélés kérdése csakúgy, mint az egyén és a közösség felelőssége.

A mi történetünk ma játszódik, a new york-i Bloomingdale’s áruházban - de játszódhatna a világ bármelyik más áruházában is. A szereplőink négy nő, és velük is megesik az... Az, amiről nem szeretünk beszélni. Mert tabu. De mi most megdöntjük. Ismerős sorsok, világhírű slágerek, ellenállhatatlan humor.

A kacagtató regény, a magyar filmek legje a színpadon. Bendegúz „meséje” a világról, és arról, mivé lesz a szilvásgombóc faluhelyen.

Az ajtó főhősét, Szeredás Emerencet, Júlia utcai otthona egykori bejárónőjéről, Szőke Juliannáról mintázta az író. Egy egyszerű, méltóságát őrző, élete borzalmait magába záró öregasszony és a sikeres művész, Szabados Magda szeretet-küzdelme mitikus mélységet nyer az önostorozó őszinteséggel feltárt történetben.

Max és Móric, két rossz kófic. - Wilhelm Busch képregényét bábokkal előadja: Fülöp József és Jankovics Péter.

Az őz a kegyetlen őszinteség regénye; a féltékenység, az irigység, a szenvedélyes szerelem és az igaz barátság története. Encsy Eszter, a regény főhősnője szerelmének sírjánál felidézi életét, és az emlékek morzsáiból egy különleges női történet bontakozik ki.

A Virtus Táncegyüttes műsora.

Lackfi János „jóéjtpuszijai” tűzzel, szenvedéllyel szólnak a hitről, és szédítő száguldásra invitálnak Isten kalandparkjában. Zsoltárok, történetek, égi-földi szaltók nagy választékban.

Színházi stand-up szeminárium lelki önsanyargatóknak.

Max és Móric, két rossz kófic - Wilhelm Busch képregényét bábokkal előadja Fülöp József és Jankovics Péter.

Tündér Lala folyton kószál, nem szeret rubintáncot járni, soha nem akar szappanbuborékban utazni, és különös barátai vannak. Édesanyja, Írisz királynő sokat bánkódik gyermekén, pedig még nem is sejti, amit a gonosz Aterpater varázsló tud: Lalának -Tündérországban szokatlan módon- emberszíve van!

A fiatal drámaírók darabjaiban, bár egészen különböző megfogalma­zásban, de megjelenik a sorsszerűség, az elveszettség és megkerülés, a megváltás és megbékélés kérdése csakúgy, mint az egyén és a közösség felelőssége.

Örzsébet keresi a fekete rootert, Petőfit beoltják, mikor befordul a konyhára és zaklatási ügybe keveredik. Pató Pál úrra rászabadul az ingatlan-maffia, Szabó Lőrinc és Babits Mihály menyasszonyt cserél a Vaterán...

A darabban eszmék és gondolatok, érvek és ellenérvek csapnak össze és végeredményben mindenkinek igaza van, de ebben a küzdelemben még kevesen látják be, hogy most születik meg egy új, a keresztény Európa közösségéhez csatlakozni kívánó nemzet, és ezzel a keresztséggel Géza fejedelem – igaz, vér és mocsok közepette – századokra kijelöli a magyarság további útját.

A fiatal pesti író egy szép napon két dolgot határoz el: hogy egyedülálló lesz és hogy csemegepultos lesz. Hogy színt vigyen az életébe. Beleveti magát Budapest – és a Vásárcsarnok – sűrűjébe. Egy darabig minden jól alakul...

Az előadás a magyar színpadi néptáncművészet történetében először mutatja be a Délvidéken élő népek: magyarok, szerbek, horvátok, németek, románok sokszínű tradicionális kultúráját. A Délvidék változatos tánc- és zenei hagyományokkal rendelkezik, és magában hordozza a közép-európai és a balkáni kultúra sajátos jegyeit, melyek ezen a területen különlegesen hatottak egymásra.

E bájos mesét bizonyára minden kisgyermek ismeri már, de most végre színpadon is életre kel e csodás történet, melyben találkozhatunk Micimackóval, Malackával és a Százholdas Pagony többi lakójával.

Mit tehet egy szebb napokat látott bár maroknyi művésze, ha csökken a hely népszerűsége és ezzel egyenes arányban a bevétele? Új műsort próbál létrehozni. Ez eddig papírforma. El is kezdik… Csakhogy a lokál tulajdonosa – hiszen elégedetlen –ledózeroltatná az éjszakai szórakozóhelyet, hogy szállodát építsen a helyére.

Három szereplő különös sorsát ismerhetik meg a nézők. A történetben tizenöt év után találkozik két régi iskolatárs. Miltnek jól megy sora, nagymenő, sikeres, nős ember. Harry viszont egész idő alatt hiába kereste az élete értelmét. Ezért épp a folyóba készül vetni magát..

Moralitás-játék Tellér Gyula 1984-ben, az Európa Kiadónál publikált fordításának felhasználásával, Szöveg: B. Sztravinszkij Zsoltárszimfóniája a háttér, az egyórás mű nem hajszolja a zenés sikert: úgy éri el nézőjét, ahogy a Halál. Csendes mosollyal.

Gróf Illésházy László eladja adósságát vagyis ősi birtokát az iparos, bárói címét pénzért szerzett Malomszeginek, aki lányával, Lilivel, illetve annak vőlegényjelöltjével, Frédivel költözik a házba.