Ez a darab, a békeidők kedvenc rekesz és nevetőizmokat dolgoztató alkotása. Főbb szereplői, a nőket bolondító báró és inasa, valamint az elhódított nők és a megcsalt férj. Persze ez így túl egyszerű lenne, ezért a szerző alaposan megkeverte a szerepeket, így senki nem az, akinek a többi szereplő hiszi.
Rachelnek még mindig fáj a szakítás, amit alkohollal enyhít, és egy fiatal párról, Meganről és Scottról talál ki történeteket, akik az elképzelése szerint gyönyörűek, szerelmesek és hűségesek. Ám egy nap valami olyat pillant meg a vonat ablakából, ami félelemmel tölti el...
Ugyan ki tudná összefoglalni, mi mindenről szól a farkasok közt nevelkedett Maugli története? Szól a születésről és a halálról, a befogadásról és a kitaszításról, a csapatról és a magányról, a másságról, a gyerekkor és a kamaszkor varázslatos időszakáról – vagyis mindarról, ami egy gyerekkel megeshet.
Berecz András ezen az estén nem azt a nagy derék pompás aranyszőke Igazságot keresi, hanem azt a kopott, kicsi szürkét, kinek sokszor üres tarisznya a zászlaja, és a gyomra morog, nem a szája.
A darab azt vizsgálja, hogyan hisszük el, amit olvasunk, anélkül, hogy megkérdőjeleznénk, és hogyan befolyásolnak minket olyan történetek, amelyek egyszerűen nem igazak. A komédia egyben a „hollywoodi gépezet” kritikája is.
A darab középpontjában a világhírű pszichoanalitikus, Sigmund Freud áll. Londoni otthonába látogatóba érkezik egy kevésbé híres fiatal professzor, Clive Staples Lewis, aki korábbi könyvében nevetségessé tette az idős lélekbúvárt.
Barbara Tartuffe, miután elvégzett egy elismert természetgyógyász iskolát Berlinben, és sikeresen kigyógyította magát súlyos gerincbántalmaiból, kiszáll a tolószékből és az emberek gyógyításának szenteli az életét. Hamarosan betegek százai keresik fel testi és lelki bajaikkal speciális egészségközpontját, majd átteszi székhelyét a Balaton-felvidékre, és egyik kedvenc tanulótársa házában folytatja áldásos tevékenységét.
A Szentpétervári Balett Társulat valamint a Bolsoj Színház művészeivel autentikus előadásban indul országos turnéra Csajkovszkij Diótörője. A zenei élményről a Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekara gondoskodik Somogyi-Tóth Dániel karmester irányításával. Az előadás - mely a 130 éves baletthagyományokra épül - egyszerre ünnepi, friss és magával ragadó, gyerekeknek és felnőtteknek egyaránt felejthetetlen élményt ígér.
2025-ben, Márai Sándor születésének 125. évfordulóján, a Kőszegi Várszínház saját átiratban és saját produkcióban viszi színpadra ezt az időtlen történetet.
1940-ben a budapesti Operettszínházban bemutatóra készülődtek. Eisemann Mihály legújabb művét vitték színre, főszerepben Kiss Manyival. Az előadás elkezdődött és egyszer csak Kiss Manyi hangja töltötte be a teret: „Jaj de jó a habos sütemény…”
Ugye, hogy ismerős?
Van az úgy, hogy az életünk másként alakul, mint ahogy elképzeltük. Sőt, általában így van. De miért hozunk folyton rossz döntéseket, honnan van bennünk az indulat, kire haragszunk és miért olyan nehéz megbocsátani? Miért nem ért meg minket senki? Miért nem értjük meg a másikat?
Az írónő örökzöld története mára már kulturális identitásunk részét képező alkotás, amely minden generáció számára a mai napig meghatározó érvényű jelentőséggel bír.
Hírek
Jegyvásárlás
