A Pesti Vigadó szerepe régen és napjainkban
A mai Vigadó elődje, a Pollack Mihály tervei alapján 1833-ban megnyíló Redoute a legmagasabb szintű kultúra központja. A polgárosodás és a nemzetté válás, az első népképviseleti országgyűlés helyszíne, amely az 1848-49-es szabadságharc idején megsemmisül.
Feszl Frigyes tervei alapján csak 1865-ben nyitja meg újra kapuit a Vigadó, amely jeles eseményeknek ad otthont. 1867-ben a Vigadóban tartják Ferenc József koronázási bankettjét, majd itt születik meg Pest, Buda és Óbuda egyesítésével Budapest. Hangversenytermében megfordul Strauss, Liszt, Erkel, Wagner, Bartók vagy éppen Dohnányi, koncerttermében fellép többek közt Brahms, Saint-Saëns, Debussy, vezényel Bruno Walter és Herbert von Karajan.
2014-ben, tíz éves felújítást követően a Magyar Művészeti Akadémia székházaként újjászülető Pesti Vigadó Európa első összművészeti központjaként kulturális, művészeti és közéleti rendezvények, kiállítások tökéletes helyszíne.
Jelen kiállítás az épület, s azon keresztül a magyar és egyetemes történelem, kultúra egy – egy jelentős eseményét eleveníti fel.
Az 1865-ben átadott Pesti Vigadó minden korban a társasági élet központi helyszíneként működött.
Otthonául szolgált Strauss, Liszt, Erkel, Wagner, Bartók, Dohnányi koncertjeinek, a Pesti Műegylet által szervezett első hazai kiállításnak, az első népképviseleti országgyűlésnek ugyanúgy, mint Bleriot XI-es repülőgépe bemutatásának vagy az aktuális korszak legnépszerűbb báljainak.
2014 óta az épület fenntartását és üzemeltetését a Magyar Művészeti Akadémia, mint tulajdonos megbízásából a Pesti Vigadó Nonprofit Kft. biztosítja, amelynek célja továbbra is fenntartani, és megőrizni a közönség számára e kulturális sokféleséget és a magas művészeti színvonalat. Az elmúlt években megvalósult rendezvények minősége és a látogatottsági adatok azt bizonyítják, hogy sikerült ismét a magyarországi kulturális és turisztikai életben korábban méltán elfoglalt pozíciójába visszahelyezni a Főváros szívében található Pesti Vigadót!
Fotók: Török Máté
Hírek
