Egy vezetett alkalmon nemcsak azt tudhatjuk meg, mire használták a hímzett törölközőket, a sulykolót vagy a mángorlót, hanem azt is, milyen társadalmi normák, női szerepek, tabuk és rítusok kapcsolódtak a tisztasághoz. Szó esik a szappanfőzés veszélyes, mégis nélkülözhetetlen gyakorlatáról, a piszok és a tisztátalanság határairól, valamint arról is, hogyan váltak egyes használati tárgyak szerelmi ajándékká.
A Vágatlanul. Törékeny fényképek valósága című kiállítás az 1910-es évek Magyarországára repít: abba az időbe, amikor a fénykép még üvegre született, és a fotográfusok műtermei egyszerre voltak technikai laborok és életmesék színterei. A tárlat a magyar fotótörténet egy különleges és sebezhető kincséből, a vidéki fényképészműtermek két tonnányi, 25 000 darabos, Néprajzi Múzeumban őrzött üvegnegatív gyűjteményéből válogat.
A tárlat a gyógyulás és javítás témakörét tág értelemben vizsgálja, a személyestől a kulturálisig, a társadalomtól a sejtekig. A kiállításon szereplő művek a különböző egyénszintű és globális léptékű törésvonalakra mutatnak rá, miközben a kollektív gyógyulás, a külső és belső egyensúly helyreállításának lehetőségeit is felvillantják.
A Magyar Művészeti Akadémia kiemelt feladatának tekinti a hazai alkotóművészek megbecsülését, támogatását és ösztönzését, így minden tagozat évente két díjat adományoz saját művészeti ága kiemelkedő képviselőinek; négy ösztöndíjat a középgeneráció, két életút-díjat az idősebb generáció legjelesebb alkotóművészeinek, valamint a képzőművészet területén közreműködő teoretikusainak.
Szeretettel várunk minden érdeklődőt a Dinamikus struktúrák – Az MNB letéti adománya a vidéki múzeumok képzőművészeti gyűjteményei számára című kiállításunkra 2026. február 14. és április 12. között!
Laczák Géza és Zidarics Ilona alkotásai a kortárs magyar fémművesség két markáns irányát képviselik. Laczák nonfiguratív, neo-konstruktivista kisplasztikái és tárgyai a gyűrt fémfelületek, a lánggal színezett acél és sárgaréz anyagszerűségére épülnek, míg Zidarics a funkcionális tárgytervezéstől az autonóm zománcmunkákon át a fémszálból fonott, testhez idomuló ékszerekig jut el. Műveiket a szerkezet, az anyag és az absztrakció közös gondolkodása kapcsolja össze.
A számtalan csipkekészítési technikának és a határtalan képzeletnek köszönhetően a csipke mintáinak gazdagsága a természet formáinak gazdagságával vetekszik – így a benne rejlő lehetőségek is végtelenek.
Hat művész, Aknay János, Baksai József, Bereznai Péter festőművészek, Sárkány Győző grafikusművész, Kalmár János és Szabó Tamás szobrászok különböző médiumokon és gondolkodásmódokon keresztül közelítenek az emlék és az anyag folyamatos párbeszédének vizsgálatához.
A „Fantomszál – Művészfeleségek nyomában” című kiállítássorozat harmadik tárlata a Ferenczy család meghatározó alakja, Fialka Olga életútját mutatja be. A Ferenczy Károly feleségeként, Ferenczy Valér, Noémi és Béni anyjaként ismert Fialka Olga maga is művész volt, azonban gyermekei születése után saját művészi ambícióit kizárólag a családtagok alkotói karrierjének támogatására korlátozta.
Jókai Mór születésének bicentenáriumán helytörténeti tárlat eleveníti fel az 1879-ben megjelent Rab Ráby című regényének főszereplőjét, a híres-hírhedt Ráby Mátyást, akinek kalandjai Szentendrén játszódnak. A kiállítás november 26-án nyílik a szentendrei Ferenczy Múzeumban.
A budapesti Néprajzi Múzeum a világ egyik legkorszerűbb etnográfiai intézménye. Gyűjteményében a közel 225 ezer néprajzi tárgy mellett egyedülálló fényképfelvételeket, kéziratokat, fotókat, népzenei és filmfelvételeket őriz. A magyar népi kultúra felbecsülhetetlen értékű tárgyi emlékein kívül itt található a térség legnagyobb, távoli kontinensek népeinek kultúráját reprezentáló etnográfiai anyaga is.
A Zsolnay, a holicsi, a hollóházi, a Fischer és a köznépi kerámiák sosem látott válogatása találkozik a Néprajzi Múzeum kiállítóterében, hogy a hazai keménycserépgyártás csaknem kétszáz éves történetén keresztül meséljen a magyar ízlésről, identitásról és a mindennapok alakulásáról.
2026. február 17-én szerb vendégkiállítás nyílik a Néprajzi Múzeumban, amely a szerb középkori keresztény kulturális örökség kiemelkedő emlékeit mutatja be. A tárlat 2026. február 18. és március 15. között várja a látogatókat.
Mozgásba lendül a miniatűr világ március 13–15. között, a KMO-ban: a Vasútmodellező Klub és az Élő Mini-Világ Környezetvédelmi Alapítvány Vasútmodell Kiállítása egy olyan családi élményt kínál, ahol nemcsak nézni lehet a terepasztalokat, hanem irányítani is – a gombnyomásra induló vonatok pedig garantáltan elvarázsolják a gyerekeket és a felnőtteket egyaránt.
Hírek
Jegyvásárlás
