A darab Ozsgyáni Mihály azonos című regényének színpadi átirata, rengeteg humorral meséli el egy elátkozott sorsú vidéki család, a nyolcvanas évek Magyarországa és egy túlélni vágyó fiúgyermek történetét.
A Gyertyafény keringő nemcsak a múlt század egyik legnépszerűbb slágere, hanem egyben sziporkázóan szórakoztató zenés vígjáték is, Moravetz Levente rendezésében.Egy legendás dal. A dal a ’20-as években indult világhódító útjára: bejárta Európát, majd Amerikában is óriási sikert aratott, olyannyira, hogy az 1940-ben készült világhírű Waterloo Bridge című film kísérőzenéjeként halhatatlanná is vált. A magával ragadó történet
A Magyar Állami Népi Együttes alkotóinak régi álma valósult meg, amikor Nikola Parov friss hangzású, dinamikus, ősi motívumokat görgető populáris zenéjével találkoztak. A zeneszerző különleges, szaxofont, dobot és rézfúvósokat is felvonultató etno zenéje mellé a magyar néptánc legdinamikusabb, legerőteljesebb mozdulatait, valóságos táncvihart állítottak színpadra.
Egyszer, nagyon régen, az Andrássy út közelében, volt egy
kerekerdő. Annak a közepén egy domb, mellette egy almafa, amellett egy
kislány - piheni a tegnapi hosszú és vicces, fárasztó és hangos, végeláthatatlan
és picit sem unalmas játékok fáradalmait.
Fanka, a szeleburdi fiatalasszony, ha valamit a fejébe vesz, nem gondol a következményekre, nem pillant körül, mielőtt cselekszik. Tűzön-vízen keresztül megpróbálja véghezvinni, amit egyszer eltervezett. Mikor azonban akaratosságának egy madárfészek esik áldozatul, egy csapásra megváltozik az élete. Hosszú és keserves utat kell bejárnia ahhoz, hogy megértse más fájdalmát, és helyrehozza, amit elrontott. De útja végén boldogabb és teljesebb élet várja nem csak őt, hanem a családját, sőt az egész falut is.
Gyermektáncházba várjuk az érdeklődőket a Nemzeti Táncszínházban vasárnaponként 10.00-tól 12-ig. A programban moldvai és gyimesi népzene és néptáncok, énekes népi játékok, népmesék, a legkisebbek számára ölbeli játékok. Az esztendő menetét mondókákkal, a népszokások megelevenítésével követjük.
A fenevad megzabolázása Benedek Elek: Kilenc című meséje alapján írta Khaled-Abdo Szaida.
Kivagy János nem tudja kordában tartani féktelen éhségét és erejét. Nem sokkal születése után, apja lemond róla, és a király udvarában nevelkedik.
Az előadás három népmese – Hogyan lett az ember, Valaha madarak voltunk és A csoda pipa – alapján született. Egyetlen ember életútján keresztül mesél az útrakelésről, az otthonkeresésről, a nehézségekről és az örömről, amelyet a zene és az ének ad. De mesél az Istenről is, aki néha hallgat, néha válaszol – és arról a különös kérdésről, hogy miért mondják: valaha madarak voltunk, és vajon meghallja-e az Úristen a becsületes emberek panaszát.
Egy számítógépes játék karakterei a színpadon. Négy karakter, akit a közönség tagjai határoznak meg. Versenyeznek egymással egyéniben, csapatban, kettesével-hármasával összeállva. Összemérik fizikai, szellemi erejüket, kreativitásukat vagy épp rímelési képességeiket. Érzelmes dráma műveltségi kvízkérdésekkel, történetmesélés plankelés közben musicalbetétekkel tarkítva... Bármi megtörténhet, amit a játék keretei engednek! Gamer effektek, kihívások, természetesen a közönség ötletei alapján.
Lépj be egy világba, ahol a mesék életre kelnek, a képzelet szárnyra kap, és minden pillanat tele van kalanddal. Éld át a mesék varázsát ezen a különleges délutánon!
Zenés táncos magyar operettdélutàn
Közreműködnek:
Denk Viktória, Frankó Tünde, Fülöp Zsuzsanna, Sudár Gyöngyvér, Várhelyi Éva, Kàldi András, Egri László - Operaénekesek
Kenderesi Viktória, Tóth Sándor - Táncművészek
valamint
Seres Tamás hegedűművész
Zongorán kísér:
Beeri Barnabás zongoraművész
Műsoron a legnépszerűbb magyar operettslágerek amit 1-100 évesig mindenki velünk dúdol.
Palóc népmese Jankó királyfiról és Tündérszép Ilonáról, valamint arról, hogy mennyi bölcs döntést kell hozni ahhoz, hogy az ember fia belekóstolhasson az élet vizébe. Az interaktív meseszínházi produkcióban a díszlet, a maszkok, a kesztyűbábok, kendők segítségével az ősi magyar mitológiába nyerünk betekintést.
A dzsungel könyve azon ritka produkciók egyike, mely mindenekelőtt az ifjúságnak szól, ám életmodell-jellege minden korosztály számára alapvető felismeréseket, élményeket, katarzist nyújt.
Edit néni, a nyugdíjas tanítónő bejárati ajtaján beragad a zár, pont akkor, amikor indulna otthonról. Amikor motozást hall kintről, kikukucskálva a függönyön szembe találja magát egy betörővel, Bandival, aki szerencséjére épp hozzá készül betörni.
Radnóti Miklós zsenialitásának állítanak emléket Feczesin Kristóf és Bodoky Márk, a Miskolci Nemzeti Színház fiatal színművészei az „Életigenlő” című előadásukban. Naplójegyzetek, versek, csontig hatoló pillanatok, melyeket sosem fognak feledni - most a TTH Színpad Latabár-termi előadásán, 2026. május 17-én 19.00 órától.
Jean Poiret és Georges Lautner forgatókönyvéből készült 1984-ben a francia filmgyártás egyik legnagyobb sikere Sophie Marceau és Jean-Paul Belmondo főszereplésével. A történet a húsvéti szünetben játszódik Stéphane Margelle iparmágnás Párizsban él szép feleségével Sophie-val.. Casanova életmódot folytat: nincs nő, aki ellen tudna állni a sármos férfinak.
Ez az est, a két művész közös színházi élményeiről szól, ahol egymásra licitálva mondanak el jobbnál jobb storykat! Az egyes történetek végen „Az semmi! Hallgasd meg ezt!” -felkiáltással veszik át a szót egymástól. Nem lehetetlen, hogy az előadásukban rögtönzésekre is sor kerül, ilyenkor a közönség örömére egymást is ugratják.
A RAMAZURI látványos, élőzenével kísért és akrobatikai elemekkel tarkított tánc-cirkuszi kavalkád, melyben derűs és szellemes koreográfiák követik egymást. Újszerűségével, derűjével és magával ragadó lendületével egy bő év alatt a Társulat egyik legnépszerűbb produkciója lett, melyet már több mint 10 ezer ember látott különböző országokban és városokban.
A Duda Éva Társulat ezzel az esttel elrugaszkodik a táncszínházi világ új dimenziójába. Olyan szavakon túli, tágabb univerzumba invitálnak, ahol a kezdés pillanatában eltűnik az idő és élvezhetjük a pezsgő kalandot. Egyedi, megismételhetetlen percek, az élet ünneplése, mert mulatságnak mindig lennie kell!
Alkotó táncművészek:
Eleonora Accalai, Bacsó Gabriella, Bundschuh Vera, Dévai Lúcia, Dragos Dániel, Dudás Gergely, Füzesi Csongor, Ivanov Gábor, Javier Mario Salcedo Hernández, Szilvási Anna
Zeneszerzők és előadók: Farkas Izsák, Szarvas Dávid
Díszlet: Duda Éva
Jelmez: Kiss Julcsi
Fénytervező: Pető József
Trénervezetők: Csuzi Márton, Zoletnik Zsófia
Trénerek: Lakatos Leonetta, Ott Olivér, Lennart Paar, Újvári Milán
Koreográfus asszisztens: Csák Beatrix, Vitárius Orsolya
Produkciós vezető: Huszár Ágnes
Rendező-koreográfus: Duda Éva
Az előadás bemutatója a Nemzeti Táncszínházban, közös programként valósult meg.
Támogatók: EMMI, Emberi Erőforrás Támogatáskezelő, Nemzeti Kulturális Alap, Nemzeti Táncszínház, Budapest Főváros XI. kerület Újbuda Önkormányzata, Függetlenül Egymással Közhasznú Egyesület, Inspirál Cirkuszközpont, Movein Stúdió
Külön köszönet: Faller Zoltán – airtrack.hu, Gortva Krisztián, Ott Olivér – Pattanj Sportegyesület, Vági Bence – Recirquel
A miniszter félrelép kortárs brit drámaírója, Ray Cooney bohózata az álmokról, a reményről szól, illetve arról, hogyan reagálnak karakterei, ha tapintható közelségbe hozza a sors őket vágyaikkal. A pénz mindenkit megvezet: a vagyon-hajsza fokozatosan válik abszurd bohózattá, rávilágítva mindarra, amit egy légből kapott bőrönd pénz hozhat az ember életébe. Henry Perkins szürke, hétköznapi élete hirtelen fordulatot vesz, amikor egy vonatutazás során tévedésből más táskáját megragadva hagyja el a pályaudvart. A felesége által gondosan felpakolt szendvicsek helyett vastag pénzkötegek párnázzák a táska belsejét.
Erik Satie zeneműveit sok helyen és sokszor hallhatjuk. Finom dallamai mély, szinte meditatív világa mindenkit magával ragad. Népszerűsége ellenére mégis keveset hallunk ennek a különc és magányos művésznek az életéről.
Hírek
Jegyvásárlás
