Egy zárt közösség valahol Európában, ahol a férfiak hozzák a törvényeket. Ők döntik el, mi helyes, mi nem. A nők dolga, hogy tiszteljék, szolgálják és feltétel nélkül elfogadják ezt a világot és azt az omnipotens Istent, akit a férfiak saját képmásukra fabrikáltak. Ez a közösség nem felejt, és nem bocsát meg. És nem fogadja be az idegeneket.
A Liliom Produkció új musical bemutatója nem meglepő módon négy negyvenes gyerekkori barátnő (Alíz, Bella, Petra és Laura) viszontagságairól szól, akik egy Balaton-felvidéki villában töltik ,,lánybúcsújukat”.
Egy tájkép különböző korok lenyomatait őrzi, koncentrálódik benne az ábrázolt táj múltja és jelene, a természet adta letisztult formák. Elmondható ez a táncos testéről is, amelyre a művész élettapasztalatainak gazdagodása kifejezetten jótékony hatás bír: növeli metamorfikus képességét, életenergiáit felerősíti, koncentráltabbá és kifejezőbbé teszi. Eltűnnek belőle a felesleges mozdulatok, sallangmentessé válik, különleges esztétikai értékre tesz szert. A táncban önmagára találó test az élet elevenségnek reprezentánsa, annak sűrű és tömény koncentrátuma.
Mesénk egy angol kisvárosban játszódik, ahol főhősünk, Suzy édesanyjával él egy kis házikóban, igen szerény körülmények között. A Mama egyedül neveli Suzyt, akinek sem testvére, sem barátai nincsenek. Egy nap azonban ajándékot kap édesanyjától, egy kölyökkutyát. Ez az elválaszthatatlan páros együtt már minden problémát legyőz.
A háború tombolása közepette az idilli Mátraszentannán élő Tót családhoz egy nap beállít az orosz fronton harcoló fiuk parancsnoka, hogy ott töltse szabadságát. De nem ám tétlenkedéssel, hanem éjjel-nappal dobozolással.
Három jóbarát – Máté, Frici és Endre – minden évben elvonulnak pár napra egy erdei házba, hogy a középiskola óta tartó barátságukat ünnepeljék. Idén azonban új tagokkal egészül ki a társaság:
Az interaktív mesejáték során a közönség soraiközül kikerülő „bátor lovagok” saját maguk tapasztalhatják meg, hogy a sárkány nem mindig gonosz, a királylányok pedig nem minden esetben szorulnak megmentésre.
Lehár Ferenc, Kálmán Imre, Szirmai Albert legszebb dalai, kuplé és kabaréjelenetek, a Szenes embertől a Marica grófnőig, prózák – novellák – vallomások - zene – ének – tánc – humor. A kabaréjelenetek mellett gyönyörű operett melódiákkal teszik felejthetetlenné az estét. Felcsendülnek a híres slágerek a Marica grófnő, a Csárdáskirálynő és a Mágnás Miska című operettekből.
A történet szereplői mind ugyanazt keresik: a megváltást, melyet csak a szeretet képes közvetíteni és beteljesíteni. A valakihez tartozást, valaki figyelmének a birtoklását. A darab egy olyan felettes szeretetről beszél, amelyre a legaktuálisabban van most szükségünk.
Ernő szeretné átölelni az egész világot – és a világ ellene fordul. Mit tehet a természet szerelmese, az emberi faj legfőbb bizalmasa, ha teljesen kiszolgáltatott helyzetbe kerül zsidó származása miatt? Ha van is kiút, hogy találja meg? Ki segíthet, ha a bombák zaja már az ateisták imádságát is elnyomja?
Szepes Mária és Hamvas Béla írásaiból összeállított, az ő szellemi barátságukat tükröző szinházi- irodalmi est, mely a látható világon túli rejtett valóságról, az ember földi útjáról és ezek összefüggéseiről szól közvetlen, őszinte hangnemben.
” Csupa hieroglifa, csupa szín körülöttünk és bennünk az egész világ, amelyek előképei benne nyüzsögnek a tengerekben, tavakban, folyókban, a természet és a civilizáció csillogó fényáradatában. De vajon értjük- e ezt az egész univerzumot behálózó időtlen jelbeszédet? Lelkünkbe hatoló mágikus hatását?”
( Szepes Mária)
Az előadás a Magyar Művészeti Akadémia hároméves ösztöndíj programjának keretében jött létre.
Legjobban a nőktől féltem - mondja a fiú, akinek egyetlen nap alatt a szemünk láttára hullik szét az élete, majd veszíti el a szerelmét, és hirtelen egy önismereti zsákutcában találja magát. Házszám sehol, tábla nem jelzi a menetirányt, az útvonaltervező nem reagál, és ahelyett, hogy segít- séget kérne, lehajtott fejjel megy tovább.
Harisnyás Pippi a világ legerősebb kislánya, pedig még csak kilenc éves. Vörös hajú, copfos és szeplős. Egy egész koffernyi aranya van. Annyi fagyit vehet magának, amennyit csak akar. Nem jár iskolába, mert az iskolában jólneveltséget tanítanak, ő pedig kalóz akar lenni, nem jólnevelt. Egy kisvárosban lakik a Villekulla-villában a lovával és egy cerkófmajommal, Nilsson úrral. A legjobb barátai a szomszéd házban lakó testvérpár, Tomi és Annika.
A figyelem, a spontaneitás és az egymásba vetett bizalom az improvizációs színpadi játék alapja, éppúgy, mint a terápiás kapcsolaté. Az előadás egy elképzelt terápiás kapcsolat képeit és árnyalatait idézi, miközben az asszociációkból karakterek és történet, a zenész játékából témák, mindebből pedig egy közös valóság születik nézőkkel.
Az előadást követően Richter Júlia klinikai szakpszichológussal, a Traumaközpont társalapítójával átbeszéljük, mennyiben fedi a “valóságot” az előadás, hogyan zajlik a fizikai és lelki térben a terápia. Az előadással kapcsolatban a közönség is felteheti kérdéseit. Richter Júliáról és a Traumaközpont munkájáról itt olvashatsz bővebben: https://traumakozpont.hu/csapatunk/richter-julia-2/
Az előadás a FröccsFeszt keretein belül valósul meg, bővebb info: https://momentantarsulat.hu/froccsfeszt/
Hírek
Jegyvásárlás
