Hogyan legyünk boldogtalanok?
Gondolkodott már azon, hogyan lehet igazán jól szorongani? Hogyan lehet mestere a parázásnak?
Kimaxolná a társadalmi elvárások okozta görcseit? Önfeledten feszengne a hétköznapokban?
Önök azt kérdezik: „Vajon hogyan fogok én szórakozni azon, hogy öt fickó – egy alvilági gengszter, egy elegáns méltóságos úr, egy intellektuel, egy befolyásolható kispolgár és egy álnépi figura – egymást fenyegeti egy, mindig a másik kezébe kerülő stukkerrel, egy ablak nélküli, zárt szobában?”
A Somnakaj crossover, színház és koncert, tánc és irodalom, tradicionális képzőművészet, hagyományőrzés és modern kifejezési formák találkozása. Sokszínű és kirobbanó érzelmi gazdagságú, magával ragadó előadás páratlan zenei világ.
Ismernünk kell színjátszásunk nagyjait. És Fedák egyike volt a legnagyobbaknak. Ő volt A primadonna. Sztár Pesttől New Yorkig. Megjárta a csúcsokat és a poklokat. Méltán ünnepelték, és méltatlanul félreállították. Szűcs Nelli idézi meg alakját, személyiségét, a tehetség megfejthetetlen titkát.
… és a kisember megérkezik a rideg világba és magára marad, leszakad Martáról, leszakad mindenkiről, magára marad, és ha elérkezik az ő ideje, elporlik és visszatér oda, ahonnan jött, semmiből lett és semmivé lesz, ez az élet rendje, embernek, állatnak, madárnak, halnak, háznak, szerszámnak, minden létező lénynek és tárgynak ez a sorsa. (Jon Fosse: Reggel és este)
A Szólongatás című monodráma Szemerédi Bernadett alkotása. Ő maga írta, saját gondolatai, érzései öltenek testet, hogy bemutassa a meddőséggel küzdő nő belső vívódásait és külső szenvedését, a kisbabára való várakozás örömeit és küzdelmeit. Egy olyan témát, amelyről vagy óvatoskodva, vagy sziruposan vagy száraz tudományossággal beszél a sajtó, a művészet, de még az ismerősök is.
Felgördül a függöny, a füstszagú félhomályban halk jazz zene szól. A szóló trombita hangja első pillanatban varázsol el mindenkit a bárban. Éjszaka van. A félhomályban alig kivehető alakokról tudjuk, hogy fizikailag jelen vannak ugyan, de a zene varázsában gondolataik és lelkük már messze jár.
,,Majd én megcsinálom.” „Nem gond, belefér.” „Á, megy ez segítség nélkül is.” „Szóra sem érdemes.” – jó szándékból indulunk, aztán valahol észrevétlenül félremegy a dolog. A belső monológ pedig elkezd egyre inkább így hangzani: „Észre sem veszik, hogy ezt is megcsináltam. Ráadásul egymagam!”
Kiderül, hogy csak elkelt volna a segítség, vagy legalább egy köszönöm. Mert a jótett helyébe vártunk ám valamit, csak épp nem mondtuk ki. És itt jön a nagy kérdés: áldozatot hoztunk, vagy szépen, csendben feláldoztuk önmagunkat?
Ki tud-e lépni az ember súlyos gyerekkori traumáinak árnyékából vagy egész életében küzdenie kell a magával hurcolt démonaival? Vajon javíthatóak-e a hibás életvezetési sémák? Elégségesek-e a színpadon elért bravúros sikerek ahhoz, hogy valaki átléphesse a saját árnyékát? Az előadás hőse ilyesmiken vívódik, miközben operettslágerekkel és klasszikus versekkel készül terápiás színházának előadásaira. Megtörtént események alapján.
Hírek
Jegyvásárlás
