Az évadzáró koncerten Érdi Tamás ül a Hangvilla Steinway zongorájához, hogy az egyik legcsodálatosabb Mozart zongoraversenyt szólaltassa meg velünk.
Egy est, amely átszövi a mediterrán világ szenvedélyét, az olasz és spanyol tengerpartok lágy hullámainak lüktetését, Buenos Aires forró éjszakáinak pezsgését, és a barokk mesteri eleganciáját. Legendák, szenvedélyek, szerelmek és rendkívüli sorsok világa tárul fel egy varázslatos, gyertyafényes térben, több ezer gyertya aranyló ragyogásában.
A műsor háromféle zenei világot kapcsol össze.
Bartók ezen műveiben a hagyomány mély rétegeiből építkezik, a népi dallamokat ,,öltözeti’’, Schubert a klasszikus formák lírai, személyes hangvételű megfogalmazását képviseli, Szkrjabin pedig a hangzás transzcendens dimenzióit keresve átlépi a tonalitás határait. E három irány együtt egy olyan egységet hoz létre, amelyben a gyökerek, a belső hang és a tágabb zenei horizont természetesen kapcsolódnak össze.
A zenét a fülünkön keresztül észleljük, fogadjuk be, értjük meg. A zene azonban összekapcsolhatja, inger alatt tarthatja több érzékszervünket is. Fülei Balázs Liszt–díjas zongoraművész, a Zeneakadémia tanszékvezetője nem csak kiváló hangszeres előadó, de szavaival képes közelebb hozni az embereket a muzsikához. A „Hallgasson Füleire!” sorozat közös zenei utazásra hívja hallgatóit, ahol az öt érzékszerv által élhetünk át ismert és kevésbé ismert zongoraműveket.
Műsor:
Antonio VIVALDI: c-moll Szonáta RV 53
Johann Sebastian BACH / Carl Philipp Emmanuel BACH: g-moll Szonáta BWV 1020
Georg Philipp TELEMANN: a-moll Szonáta
Egy est, amely átszövi a mediterrán világ szenvedélyét, az olasz és spanyol tengerpartok lágy hullámainak lüktetését, Buenos Aires forró éjszakáinak pezsgését, és a barokk mesteri eleganciáját. Legendák, szenvedélyek, szerelmek és rendkívüli sorsok világa tárul fel egy varázslatos, gyertyafényes térben, több ezer gyertya aranyló ragyogásában.
Mi köti össze Brahmsot és Bartókot? A B betűn kívül a komolyság, a hagyomány tisztelete, saját nemzeti zenéjük továbbfejlesztésének igénye, a nemes mondanivaló és a világban való helyük egész életen át tartó keresése.
Tavaszi hangversenyünk vezérmotívumai a tavaszt szeretnék megidézni: légiesség, frissesség és a sziporkázás. A koncert első felében Bécsbe kalauzoljuk a közönséget, Schubert és Kreisler örökérvényű művei a bécsi szalonok és baráti összejövetelek hangulatát idézik meg édes-bús, nosztalgikus hangvételeikkel, míg a második felében a sziporkázó humor, és frissesség kerül előtérbe Klengel és Sztravinszkij művei által.
Ahogy az ember, úgy a nemzet életének krízisei a megújulás lehetőségét is hordozzák. Keresztury-Albert Zsolt színpadi zeneműve ezt az üzenetet hivatott közvetíteni a Mohács 500 emlékév alkalmából.
Yan Mujie zongoraművész a Royal Conservatoire of Scotland és a St Andrews-i Egyetem Doctor of Performing Arts képzésének doktorjelöltje. Kutatása Leoš Janáček és Bohuslav Martinů billentyűs zenéjének összehasonlító, gyakorlatorientált vizsgálatára irányul. Jelen hangversenyen e szerzők fontos zongoraműveiből nyújt válogatást, a cseh drámaiság és kifejezőerő gazdag világát feltárva. Doktori kutatómunkájával párhuzamosan egy új, rövid zongoradarab ősbemutatójára is sor kerül, amely Ian Alexander amerikai zeneszerző és klasszikus gitárművész alkotása.
A Müpa nem kizárólag magyarokat tisztel meg az évad művésze elismerő címmel: külföldi muzsikus előtt is fejet hajtott már ily módon, elég az orosz zongoravirtuózt, Gyenyisz Macujevet említeni. A feltételek nyilvánvalók: egyfelől a kiválóság, másfelől a gyümölcsöző kapcsolat a Müpával. Mindkettő jellemzi a 41 éves Víkingur Ólafssont, akinek elmélyült és ihletett zongorázását többször is élvezhettük a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyteremben.