Olaszországi kirándulást ígér zenekarunk hangversenye, amely a XIX. század ünnepelt nagybőgővirtuózát, Giovanni Bottesinit is megidézi egy romantikus operabetét erejéig. Ezután Ottorino Respighi hegedűversenye következik, amelyet a korai keresztények és a gregorián zenei világ inspirált. Végül Richard Strauss hangulatfestő szimfóniakölteményével búcsúzunk, amely az Itáliából címet kapta: mint egy képeslap, amely nosztalgiával emlékezik a Sorrentóban, Rómában, Nápolyban tett kirándulásokra.
A 2025-ös esztendőben a francia zene történetének jeles alakjaira emlékezik a zenei világ: 100 éve hunyt el Erik Satie, 150 éve Georges Bizet – ugyanebben az évben, vagyis 1875-ben született Maurice Ravel.
A Zseni születik koncertsorozat a három legnagyobb magyar zenei mester férfikari munkássága előtt tiszteleg, így az sem a véletlen műve, hogy a hangversenyek éppen a szerzők születésnapján valósulnak meg. A koncertek programjának sajátossága, hogy a StEFREM szubjektív válogatásában társulnak a klasszikusok műveihez „örököseik”, azaz a 20-21. századi magyar zeneszerző-generációk kiváló és érdekes kompozíciói.
A Liszt Ferenc Kamarazenekar hagyományosan bérleten kívüli – művészeti vezetőjével, Várdai István világhírű csellóművésszel közös – koncerttel ünnepli születésnapját. A budapesti zenei élet kiemelkedő eseményére az annalesekbe bejegyzett megalakulási dátumhoz képest (1963. március 18., a zenekar első nyilvános zeneakadémiai hangversenye) 2 nappal később, de a köszöntéshez illő 8 napon belül kerül sor.
Sztárzenekar sztárkarmesterrel és sztárszólistával: 2022-es nagy sikerű koncertje után ismét a Müpában vendégszerepel a Brémai Német Kamarafilharmónia, amely 2024-ben Az Év Zenekaraként Opus Klassik díjat kapott.
Az 1970 óta Németországban élő, nyitott szellemű, merészen kísérletező és ma is fiatalosan gondolkodó zeneszerző-orgonaművész, Szathmáry Zsigmond 2024-ben ünnepelte 85. születésnapját.
A Zeneimádó egy vicces figura, aki akár a fogmosásban is zenét, ritmust, dallamot vél felfedezni, szórakozottsága sok-sok humoros helyzetet szül az előadás során.
Az orgona az egyik legsokoldalúbb instrumentum, amely a Müpa Karzatkoncertek sorozatában most új megvilágításba kerül – szó szerint és átvitt értelemben is. A többnyire a fejünk fölött függő hangvető leereszkedik, a karzatokon helyet foglaló közönség számára pedig páratlan akusztikai élmény kínálkozik, mindez az orgonarepertoár szinte kiemelkedő slágerré vált darabjaival.
A billentyűs régizene előadói praxisának tudós kutatója és elkötelezett művelője, a Debreceni Egyetem Zeneművészeti Karán docensként oktató Jakab Hedvig az orgonairodalom négy évszázadának kincseiből kínál pazar válogatást a kora barokktól napjainkig, a d-moll toccata és fúgával természetesen Bach életművét is megidézve.
Hogyan tanuljuk meg az élet legfontosabb dolgait? Szigorú figyelemmel, fegyelmezetten, csendben ülve, vagy esetleg szemlélődve, játszva, másokat is bevonva? A Berecz család az egyik legékesebb példája annak, hogy sokszor az utóbbi a célravezetőbb. Berecz András énekesként, mesemondóként, mesegyűjtőként a magyar népi kultúra megkerülhetetlen alakja, aki fiaival igazi összeművészeti estre hívja a közönséget.
Ötödik koncertünkön itt lesz velünk minden idők egyik legnagyobb magyar művésze, Perényi Miklós gordonkaművész, akinek elmélyült és tiszta játéka, művészi alázata számunkra, vonós hangszeresek számára évtizedek óta etalon, igazodási pont. Minden egyes, vele közös koncert különleges ünnep.
A IX. szimfóniát nem túlzás az európai zene legjelentősebb remekművének jellemezni, amely végigkísérte nagy veszteségeinket és győzelmeinket: a wagneri összművészet egyik ihletforrása, a szabadság himnusza, sokak számára a berlini fal leomlásának kísérőzenéje. Egyesek egy öntörvényű zseni megnyilatkozását, mások a közös szellem erejét hallják benne. Az első hangok a „semmiből teremtés” mágikus aktusát, az utolsó ütemek a mindenség önfeledt ünnepélyét jelenítik meg.
Hírek
Jegyvásárlás
