Benjamin Appl 2025-ben megjelent Lines of Life című lemezfelvételén Schubert, Brahms és Kurtág vokális kompozícióit, dalait rögzítette. Az albumon a szerzők és a darabok a szó legszorosabb értelmében kapaszkodnak egymásba, a hallgató nemcsak arra csodálkozik rá, hogy Kurtág zenéje mennyire sokféle módon élteti tovább a német dalok 19. századi világát, hanem arra is felfigyelhet, hogy egy-egy szófordulat, egy-egy motívum révén mintha egyenesen Schubert vagy Brahms vinné, görgetné tovább a kurtági gondolatokat.
A koncert magját az együtt zenélés, a kamarazene jelenti. Igaz ez a hangverseny második felére is, hiszen a szólisták nemcsak a zenekarral, hanem egymással is párbeszédbe lépnek majd.
A Szolnoki Szimfonikusok vendége ez alkalommal Magyar Valentin, a fiatal magyar zongorista-generáció egyik legsokoldalúbb és legérzékenyebb előadója. Az est karmestere pedig nem más, mint a japán származású Kanai Toshifumi.
A Liszt Múzeum matinékoncerttel várja az érdeklődőket minden szombaton
11 órakor. Ezen a hangversenyen két neves fiatal művész, Langer Ágnes és Ránki Fülöp a romantikus hegedű-zongorairodalom széles spektrumát tárja elénk.
Brahms: Rondo alla zingarese (Szüts Apor átirata)
Liszt: Magyar rapszódia no. 4. (d-moll)
Csajkovszkij: Hattyúk tava – Magyar tánc
Mancusi: Egy nyári nap
Bartók: 1. szvit
Budafoki Dohnányi Zenekar
Vezényel: Guido Mancusi
Ne hagyja ki a gyönyörű zene felejthetetlen estjét, amelyen a világ egyik legkiválóbb zongoristája és zeneszerzője, Ludovico Einaudi dallamai csendülnek fel egy briliáns cseh zongorista előadásában.
A Szolnoki Szimfonikusok következő hangversenye a Zeneakadémia Nagytermében IDŐTLEN DALLAMOK, ÖRÖK MESTEREK címmel kerül megrendezésre. Az együttes karmestere ez alkalommal Manuel Tevar.
Az est első részében Mihai Amihalachioaie Dixi-Mărunțica című darabja hangzik el Radu Ratoi előadásában, majd Schumann Fantasiestücke ciklusa Kokas Dóra és Dani Imre közreműködésével. Bartók 3. vonósnégyesét a Kelemen Kvartett szólaltatja meg.
A zenét a fülünkön keresztül észleljük, fogadjuk be, értjük meg. A zene azonban összekapcsolhatja, inger alatt tarthatja több érzékszervünket is. Fülei Balázs Liszt–díjas zongoraművész, a Zeneakadémia tanszékvezetője nem csak kiváló hangszeres előadó, de szavaival képes közelebb hozni az embereket a muzsikához. A „Hallgasson Füleire!” sorozat közös zenei utazásra hívja hallgatóit, ahol az öt érzékszerv által élhetünk át ismert és kevésbé ismert zongoraműveket.
Ismét előkerül a dobókocka és a stopperóra a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyteremben, ahol újabb zenei „összecsapás” veszi kezdetét: a hangszeres párbajok kapcsán Budapesten ma már nem feltétlenül Bachra és Marchandra, vagy Lisztre és Thalbergre gondolunk, hanem elsősorban a Müpa lebilincselő koncertsorozatára.
Rimszkij-Korszakov és Kabalevszkij. Egyikük a koncerttermek visszatérő vendége, másikuk inkább tantermek visszatérő vendége. Bár mindkét szerző számos műfajban komponált, előbbi főleg szimfonikus zenéjével vált ismertté, utóbbi pedig pedagógia célzattal írt műveivel.
Jonas Kaufmann, a sokoldalú német tenor, a budapesti közönség régi kedvence emlékezetes sikerű Mein Wien (Az én Bécsem) című albumát követően új lemezén a magyarokra irányítja a reflektorfényt. A tervezett cím – Magische Töne: Berühmte Melodien aus Österreich-Ungarn, azaz Varázslatos hangok: híres dallamok az Osztrák–Magyar Monarchiából – utal arra, hogy a művész ezúttal a külföldön legismertebb magyar komponisták, köztük Goldmark Károly, Lehár Ferenc, Kálmán Imre népszerű műveiből válogat.
Vajon milyen muzsika kísérte a svéd királyi udvar életét XI. Károly uralkodása idején a 17. században? Az Ensemble Correspondances, Franciaország egyik legelismertebb régizenei együttese most először hozza el Budapestre a skandináv barokk ritkán hallott kincseit.
Hírek
Jegyvásárlás
