Almási Kitti és Fazekas Gergely szakértők segítségével górcső alá vesszük a mai ismerkedési trendeket és kiderítjük, hogy hogy volt ez régen, vagy akár a zenébe rejtve.
Hat szerző, hat mű, hatvanhat év, de semmi ördögtől való. Sőt, a szezon egyetlen BMC-ben tartott programja többször az ég és a mennyek felé irányítja tekintetünket. Joggal nevezhetjük az estet kortárs koncertnek, noha az 1940-től 2006-ig ívelő zenékből mindössze egy született az ezredforduló után.
Virágzó cseresznyefák, haikuk, színes kimonók, holdsugaras csendes éjszakák. Ilyen világba csöppenhet bele, aki ellátogat a Benczúr Házba március 6-án.
Muszorgszkij és Ravel nevei az Egy kiállítás képei zenekari változata nyomán összeforrtak. A Lúdanyó meséi varázslatos hangképei és Muszorgszkij felkavaró, mozgalmas tablói között megszólal a napra pontosan százötven éve született Ravel „kétkezes” zongoraversenye is. Zenekarunkat a brácsaművészként ismert Maxim Rysanov vezényli, akit egyre gyakrabban láthatunk karmesteri pálcával.
A legnagyobb operaslágerek… a te történeteddel. Szerelmes legyen a főhős, vagy inkább bosszúáriát zúdítson a fejünkre? Minden itt és most fog eldőlni, méghozzá a közönség segítségével.
A Nemzeti Filharmonikusok művészeinek kamarakoncertje
Egy nappal a francia impresszionista komponista 150. születésnapja után rá emlékezünk, kamaraművei és mások alkotásai által idézve fel hatását a kortársakra és az őt követő generációra.
A Haydnnal Bécsben című előadásokban Bősze Ádám megőrzi a Haydnnal Londonban és a Haydnnal Párizsban sorozatokban tőle megismert közelítésmódot: úgy mutatja be Joseph Haydn zenéjét, hogy segíti a hallgatóságot belehelyezkedni abba a környezetbe, amely a zeneszerzőt körülvette. Nem zenei elemzések, hanem társadalom- és művelődéstörténeti vizsgálódások nyomán mutatja be azt a hihetetlenül gazdag világot, amelynek egyik legragyogóbb jelensége Joseph Haydn muzsikája volt.
Apollón és Dionüszosz, az idill és féktelen ünnepély: efféle ellentétpárokkal lehetne jellemezni Beethoven két szimfóniáját, a Hatodikat és a Hetediket. Takács-Nagy Gábor Beethoven-sorozatának negyedik estjén a „prométheuszi” korszakában járó komponista műveit halljuk.
Tradíció és innováció – napjainkban sokat idézett szlogen, és valljuk be, hagyomány nélkül megújulás sincs. A Kodály Kórus Debrecen hangversenye izgalmas utazásra hív, amely során a repertoárdarabok (a reneszánsztól a késő romantikáig) 20. és 21. századi művekkel kerülnek párba, megmutatva, hogy az újragondolás lehetetlen a gyökerek nélkül.
A Müpa megnyitása óta közel egy emberöltőnyi idő telt el. Az egykori ígéretes, feltörekvő csillagok mára a hazai és nemzetközi zenei élet megkerülhetetlen szereplőivé váltak. Kokas Katalin és az évad művésze, Kelemen Barnabás a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem jól ismert fellépői, akik számtalan alkalommal varázsolták már el a közönséget vibrálóan friss, üde hangvételű játékukkal. Ünnepi estjük mégis új mérföldkő pályájukon.
Meddig tart egy levegővétel? Legtöbbünknél csak egy észrevétlen pillanatig, és legfeljebb másfél percig tudjuk bent tartani a szuszt. Trombitásaink lélegzetvétele viszont húsz évvel ezelőtt kezdődött a Müpában, és azóta sem ér véget – trombitás generációk egész sora varázsolta el a megnyitás óta a közönséget.
Bach csellószvitjei egytől egyig fület gyönyörködtető zeneművek, ugyanakkor zenetörténeti szerepük sem elhanyagolható. Ezek a nagy jelentőségű kompozíciók mérföldkövek a csellóirodalom történetében, amelyeknek köszönhetően az instrumentum egyre gyakrabban léphetett elő szólóhangszerként is.
Hírek
Jegyvásárlás
