Ismét előkerül a dobókocka és a stopperóra a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyteremben, ahol újabb zenei „összecsapás” veszi kezdetét: a hangszeres párbajok kapcsán Budapesten ma már nem feltétlenül Bachra és Marchandra, vagy Lisztre és Thalbergre gondolunk, hanem elsősorban a Müpa lebilincselő koncertsorozatára.
Kontinenseken átívelő műsorral érkezik a 20–21. századi zene Grammy-díjas nagykövete. David Robertson nemcsak híresen jó hangulatot teremt maga és a vele dolgozó zenekarok között, nem csupán magas fokú muzikalitásával és letisztult mozdulataival varázsolja el közönségét, de mindig ötletes, kalandos, izgalmas programokat állít össze.
Mi lehetne szebb hangzó ajándék egy héttel karácsony előtt, mint egy Magyarországon ismeretlen, háromrészes oratórium, amely éppen Jézus életének kevéssé taglalt szakaszáról, a Megváltó gyermekkoráról szól?
Jakub Józef Orliński korunk egyik legizgalmasabb előadóművész-egyénisége. 2021-ben a koronavírus-járvány miatt csak streamelt koncerten találkozhatott vele a Müpa közönsége, 2026 márciusában azonban élőben hallgathatjuk a több mint egy évtizede nagy sikereket arató, de még mindig csak harmincnégy éves lengyel kontratenort – és breaktáncost.
A Miénk a ház egy irodalmi koncert, önismereti barangolás.
Mindezt a kiváló dalszerző-zeneszerzővel, Hrutka Róberttel, aki színészlemezek tucatjai és lélekemelő filmzenék után most az akusztikus, érett oldalát mutatja meg.
És a mai középgeneráció kiemelkedő írójával, Grecsó Krisztiánnal, aki évtizedek után talált vissza az énekelt darabok segítségével a vershez, de aki ezen az estén sem hűtlen a meséléshez.
A Berlini Filharmonikusok 12 csellistája különleges együttes: a világ egyik legjobb szimfonikus zenekarának tagjaiból áll, és kizárólag egyetlen mély vonós hangszer játékosai alkotják.
A kortárs zene élő legendáját, a százéves Kurtág Györgyöt köszönti az évad művésze, az izlandi zongoraművész, Víkingur Ólafsson, akinek Goldberg-variációk-felvétele 2025-ben elnyerte a Grammy-díjat, és aki szoros munkakapcsolatban áll a magyar komponistával.
Az Európai Hangversenytermek Szervezete (ECHO) Rising Stars sorozatába bekerülni kiváltság, hiszen komoly kritériumoknak kell megfelelniük a fiatal muzsikusoknak, akiket a kontinens rangos koncerttermei jelölnek.
Balázs János Kossuth-díjas zongoraművész 2002-ben, tizenhárom évesen felvételt nyert a Zeneakadémia különleges tehetségek számára létrehozott osztályába; az egyetem befejezéséig hat nemzetközi zongoraversenyen aratott győzelmet.
Bajnokok ligája, ahol a közönség biztos lehet benne, hogy valami egyedi és különleges történik! A Cziffra Fesztivál keretében életre hívott sorozat második estjén hazánk világszinten is legkiválóbb művészeit szólítja egy színpadra.
Saját döntéseink mellett találkozásaink, embertársainkkal való kapcsolataink határozzák meg életünket, szüntelenül formálják személyiségünket, és terelnek minket a végzetünk felé.
Haydn monumentális oratóriuma, A teremtés nemcsak azzal nyűgöz le, hogy elénk tárja a felvilágosodás harmonikus életfilozófiáját, de azzal is, hogy megmutatja az egész világot.
Hagyományok, Strauss, osztrák-magyar békeidők, elegancia. A koncert a legnemesebb bécsi évindító hagyományokat a zenekartól már megszokott izgalmas újításokkal ötvözi. Magyar és angol nyelvű kommentárral.
A kortárs ensemble repertoár egyik legerőteljesebb hatású művét az UMZE mutatja be először Magyarországon. Koncertünk keretében folytatjuk tavaly megkezdett programunkat is, melynek keretében fiatal magyar zeneszerzőknek adunk lehetőséget egy-egy új művük első előadására.
Camille Saint-Saëns: III. c-moll szimfónia op.78 (Harmath Dénes – orgona)
I Adagio - Allegro moderato, II. Allegro moderato - Presto
--
Carl Orff: Carmina Burana
A franciák tulajdonképpen mindenben jók a sajttól a fociig. Zenéjük százféle színe-illata mégsem jut el felénk mindig. A zenekar ezért törekszik a lehető legnagyobbat harapni ebből az „ínycsiklandó bagettből”.
Ritka alkalmak egyike, hogy a világhírű, a hangszer fenegyerekének is titulált David Fray francia zongoraművész ad szólóestet Budapesten. Korunk egyik legmeghatározóbb Bach-játékosaként tartjuk számon, aki gyakran meghökkentően virtuóz előadásmódjával szinte elkápráztatja, olykor pedig szabályosan sokkolja a közönséget.
Jonas Kaufmann, a sokoldalú német tenor, a budapesti közönség régi kedvence emlékezetes sikerű Mein Wien (Az én Bécsem) című albumát követően új lemezén a magyarokra irányítja a reflektorfényt. A tervezett cím – Magische Töne: Berühmte Melodien aus Österreich-Ungarn, azaz Varázslatos hangok: híres dallamok az Osztrák–Magyar Monarchiából – utal arra, hogy a művész ezúttal a külföldön legismertebb magyar komponisták, köztük Goldmark Károly, Lehár Ferenc, Kálmán Imre népszerű műveiből válogat.
Az angol zene a 17. században a politikai és társadalmi viszonyokhoz hasonló volumenű változáson ment keresztül. Az utolsó évtizedekre érett be a helyi hagyományok, illetve az országba bejutott francia és olasz zene fúziója, amely egy sajátos, sokszínű és gazdag angol barokk stílus létrejöttét eredményezte. Ennek a zenei áramlatnak a legfőbb képviselői John Blow, illetve a tragikusan rövid életű tanítványa, Henry Purcell voltak.
Az elmúlt évadokban nagy sikerrel bemutatott Winter Songs ismét színpadra kerül a Filmhatás Projekt és a megújult Filmhatás Kamarakórus előadásában.
A koncert Ola Gjeilo norvég zeneszerző műveiből épül, aki a kortárs kóruszene egyik legjelentősebb alakja. A program a tél és az ünnepi időszak bensőséges világát idézi meg: elcsendesedést, várakozást és fényt. A kórus, a zongora és a vonósötös váltakozó apparátusa gazdag, mégis áttetsző hangzást hoz létre.
A Winter Songs nem hagyományos karácsonyi műsor, hanem spirituális és meditatív zenei utazás, amely az ünnep mélyebb dimenzióit szólaltatja meg.