A Danubia Zenekar és művészeti vezetőjük, Hámori Máté karmester szenvedélye, hogy új utakat építenek a zenéhez, és a rácsodálkozás élményét adják a közönségnek. Akit netán elriasztana a „komolyzene”, A zenegyűlölő 1.0 című előadáson Janklovics Péter humorista kalauzolásával, egy szimfonikus stand-up koncerten próbálhatja meg levetkőzni a műfaj iránti ellenszenvét.
Anima Musicae - a zene lelke. A kreatív vonós műhelyből indult zenekar mára Európa rangos koncerttermeinek és fesztiváljainak vendége, Magyarország meghatározó kamaraegyüttese.
Noha ezúttal billentyűkre írt meséket vizsgálunk, mindez nem jelenti azt, hogy kizárólag billentyűs hangszerek kerülnek színpadra az évadban. Camille Saint-Saëns Az állatok farsangja című darabjának elengedhetetlen tulajdonsága ugyanis, hogy az egészen elképesztő hangszerelési trükköknek hála különböző hangszer-összeállításokon keresztül képes megeleveníteni állatokat a halaktól az elefántig.
Az évad egyik kiemelkedő eseményének ígérkezik a nemzetközi karmestertársadalom szenior korosztályát képviselő, világhírű amerikai maestro, Lawrence Foster vendégszereplése. A román szülőktől származó muzsikus már többször vezényelte a Nemzeti Filharmonikus Zenekart, és valamennyi látogatása alkalmával lelkes sikert aratott.
A bensőséges hangulatú Klastrom-udvarban megrendezett, nagy hagyományokra visszatekintő nyáresti hangversenyének műsorában ezúttal a bécsi klasszika nagymestereinek műveit játssza a Győri Filharmonikus Zenekar.
A Zeneakadémia zenekariművész-képzésében korábban fontos szerepet játszott a fúvószenekari repertoár és az ehhez szükséges speciális játékmód elsajátítsa. Hosszú szünet után, Szentpáli Roland művészeti vezetésével immár két éve ismét működik az intézmény koncertfúvós zenekara, melyet azért is hívtak ismételten életre, hogy napjaink zeneszerzőit új művek komponálására buzdítsák, ezzel is hozzájárulva a modern magyar fúvószenekari repertoár bővítéséhez.
A 2025/2026-os évad nyitóhangversenyén a Nemzeti Filharmonikus Zenekar az együttes főzeneigazgatója, a Kossuth-díjas Vashegyi György vezényletével mindenekelőtt jóleső visszatekintésre invitálja közönségét, megszólaltatva Lalo operája, az Ys királya nyitányát,
amely a mű magyarországi bemutatójának közelmúltbeli sikerét idézi fel.
Francia est a kifinomultság, a színek, a hangulatok – és a pátosz – jegyében. Debussy műve, az Egy faun délutánja a születő impresszionizmust, Saint-Saëns két kompozíciója, az a-moll csellóverseny és a rendkívül népszerű Orgonaszimfónia a romantikát képviseli – az utóbbi nem kevés Liszt-hatást is befogadva.
Keringők - áriák - duettek
Ünnepi válogatás az elmúlt kétszáz év legszebb dallamaiból
Strauss, Offenbach, Gounod és Delibes művei: Tavaszi hangok, Cigánybáró-nyitány, Virág-duett és ismert részletek a Denevér c. operettből
A nép ajkán született, alakját katolikus pap vetette először papírra, de nem maradt papírforma: ő lett a nyugati kultúrát meghódító nőcsábász prototípusa. Örökifjú alakja alapkaraktere a spanyol barokknak, a francia klasszicizmusnak, a német romantikának, az angol iróniának és a drámai 20. századnak is. Don Juanként született, de Don Giovanniként vált igazán halhatatlanná.
A Zenék billentyűkre című évad szó szerint varázslattal indul. A nyitókoncerten egy nagy hatalmú mágus ügyes-bajos segédjének történetét ismerheti meg a közönség. A lusta, de furmányos tanonc megpróbálja megúszni a rábízott feladatot, és seprűket kelt életre, hogy azok helyette végezzék el a munkát.
A szezon talán legtitokzatosabb című matinéja igazi mesekönyv, egy anekdotagyűjtemény. A zeneszerzők ugyanis olykor a terjedelmes történetek helyett csupán egy-egy benyomást, karaktert, érzést, helyszínt, állatot kívánnak megfesteni a hangok segítségével. Zenei miniatúrák már a barokk korszakban is készültek, az úgynevezett karakterdarabok pedig a 19. században jöttek újra divatba.
A Zeneakadémia Szimfonikus Zenekarának Liszt születésnapi estje Liszt Ferenc egyik legtitokzatosabb művével, Orfeusz, a mitikus dalnok alakjának szentelt szimfonikus költeményével kezdődik. A darab különleges, nehezen megragadható formája és mindenféle programtól független, absztrakt zenei anyaga az utóbbi években új elemzői megvilágításba került, a Liszt-kutatás éppúgy felfedezte magának ezt a hallatlanul izgalmas Liszt-kompozíciót, mint a modern zeneesztétika.
Hangzó festmények? Képtelenség! Hiszen a képeket nézzük, a zenéket hallgatjuk. De nem Muszorgszkijnál, aki festő barátja képeit zenésítette meg. És bármilyen hihetetlen, megfelelő zenei karakterekkel nemcsak a képen látható személy vagy helyszín ültethető át zongorára, de a festmény stílusa, színvilága, mérete is.