A szerző többször is nyilatkozta, hogy „Thuróczy Szabolcs hangján szól a fejében Oszkár”.
Végre eljött az idő, hogy a nézők is meghallgathassák, hogyan. Kocsmaária sok nevetéssel és sírással. Oszkár néhol nosztalgikusan költői, néhol sokkolóan ismerős és karcos világa Keresztes Tamás rendezésében elevenedik meg.
Az előadásban elhangzik Lovasi András: Apa övének a csatja című dala. A 6szín vendégelőadása
Az előadásban felelevenednek Ady korának kérdései, problémái, és a néző döbbenten konstatálja, hogy ez ugyan úgy aktuális ma is! Természetesen az estben helyet kapnak versek és humorból sem lesz hiány!
Nemzetközi szinten ez az egyik legnépszerűbb kiesős-versengős formátum, amely Magyarországon csak a Grund Színház repertoárjában szerepel – több mint 10 éve.
Racionális lénynek tartod magad, aki abszolút uralja a helyzeteket? Átlátod, átgondolod, kitalálod, megfejted? És mi történik, amikor mégsem így működsz?
Például több időt töltesz az e-mail formázásával, mint a tartalmával. Vagy még nincs kiválasztva a padló, de elidőztök azon, milyen legyen a fuga színe. Kiakadsz, hogy miért nem hajtja le a férjed a vécédeszkát, miközben sokkal nagyobb problémáitok vannak ennél… Vagy nem a trivialitás csapdájába esel, hanem a status quo hatás alá, és inkább nem változtatsz egy helyzeten. Vagy téves következtetésekre jutsz. Vagy általánosítasz, esetleg címkézel.
A torzítások, gondolati csapdák teljesen normálisak. Az agyunk „átver” minket, mert egyszerűsíteni szeretné a helyzeteket. Mikor, hányszor, hogyan? És mit csinálhatunk, hogy észleljük ezeket a helyzeteket? Erről is beszélgetünk Szvetelszky Zsuzsával február 7-én. Rájátszik a Momentán.
„A Kirakatban az égbolt az elvesztegetett idő, az elhalasztott lehetőségek és az elfelejtett kapcsolatok drámája – a széttöredezett emlékeké és a megkopott kíváncsiságé.”
A Frankenstein-terv központi kérdése, hogy mit tehet és mit nem tehet a más ember ezen a helyen, ahol mi, a többség fogalmazzuk meg kényszerűen, hogy mi is a másság, napi érdekeink, lakóhelyünk és adott pozíciónk, sikerünk és sikertelenségünk tükrében. Az előadás azt a mechanizmust mutatja fel fájó és nagyon is valóságos, aktív módon, amiben minden idegenkedés megfogan.
Ki ne álmodott volna arról, hogy képes varázsolni? Ki ne játszott volna el a gondolattal, hogy felfedez egy új, különleges világot? Történetünk hőse, a kis Blanka, vagy ahogy a szülei szólítják, Prücsök is pontosan erről ábrándozik, ám amikor valóban egy másik, mesebeli világba csöppen, az a világ véletlenül sem olyan, amilyennek képzelte.
Beköszöntött a farsang, a heje-huja, a dínom-dánom, a maskara, a jelmezes, zajos mulatságok ideje, hogy eltemessük a telet és köszöntsük a tavaszt. A maskara ősidők óta az ember átalakulási vágyát fejezi ki: valami vagy valaki másnak a bőrében, öltözetében való átlényegülést, átalakulást szolgál minden farsangi jelmez.
A társulat író-rendezői éjszaka és hajnalban kiHalásszák az aznapi hírfolyam legizgalmasabb híreit, majd ezekből reggel tízre darabot írnak, napközben a színészek bepróbálják a hirtelen szült hírdrámát, délutánra felépül a díszlet, elkészülnek a jelmezek, hattól fényezés, héttől meg hadd szóljon.
Székely Csaba drámaíróként először 2011-ben, a POSZT Nyílt Fórum programjában tűnt fel, ahol Bányavirág című színdarabjáért a Színházi Dramaturgok Céhe neki ítélte oda a Vilmos-díjat. Pályája azóta töretlenül ível felfelé. Darabjait számos magyar színház bemutatta, ő pedig háromszor nyerte el a Színikritikusok díját a legjobb új magyar drámáért.
Hírek
Jegyvásárlás
