1985, Amerika. Egy világ és gyermekei. Tony Kushner 1991-ben írt, mára klasszikussá vált Pulitzer-díjas amerikai eposzának szereplői egy széttagolódott és összeomlással fenyegető világban, a kétélű szabadságeszményt hirdető reagani Amerikában szeretik és elhagyják, kerülik és mégis lépten-nyomon megtalálják egymást – és vele a személyes és társadalmi megváltás reményét.
A nálunk is népszerű legendás angol nevettető, Noël Coward merész vígjátéka a nyolcvanas évektől kezdve folyamatosan ott van London és New York legfontosabb színházaiban. Nem véletlenül: a könnyes nevetés mögött igazi meccsek zajlanak, mesteri játékosokkal. Nálunk például Szerednyey Bélával és Détár Enikővel, hogy csak két nevet említsünk. Mert egy sztár élete igazi cirkusz! Barátok, szerelmek és rajongók, számító ál-celebek nyüzsögnek körülötte és igyekeznek kisajátítani maguknak. Nyílnak és csapódnak az ajtók, egymásnak adják a kilincset a különböző figurák. Hősünk próbál a felszínen maradni, mi pedig újra ámulhatunk Szerednyey Béla színészi játékán, aki hihetetlen humorával csodát tesz a színpadon.
Mit akarnak ezek még? - kérdeztük húszévesen, ha idősebbek szerelméről esett szó. Pedig az ember sohasem túl öreg ahhoz, hogy fiatal legyen. Két remek humorú írónő fordulatos komédiája megmutatja, milyen a romantika az élet második felvonásában.
Aronsen művének középpontjában egy kusza szerelmi történet és a megállíthatatlan olvadás áll – kérdés, hogy kit melyik fenyeget jobban. A váratlan fordulatok, a tragikomikus helyzetek, a kitörő érzelmek és a végtelen tréfák lavinaként temetik maguk alá a szereplőket..
A férfibarátság határainak őre már jó ideje szemmel tartja Jakabot és Jánost. Jelentése szerint kezdetben csupán átlagos szomszédok voltak, majd ivócimborák lettek, de aztán történt valami, ami miatt már képtelenség őket kategóriába sorolni.
"Aki a hatalom gyűrűjével jegyzi el magát, annak násza maga lesz a pusztulás."
Ez a mondat ugyan A Gyűrűk urában is elhangozhatott volna, de Térey János verses drámatrilógiájában szerepel. A darabból készült már előadás Mundruczó Kornél rendezésében a Krétakör társulat számára, és Rába Roland is rendezte a Színművészeti Egyetemen, de ez lesz az első kőszínházi bemutató.
Barbara Tartuffe, miután elvégzett egy elismert természetgyógyász iskolát Berlinben, és sikeresen kigyógyította magát súlyos gerincbántalmaiból, kiszáll a tolószékből és az emberek gyógyításának szenteli az életét. Hamarosan betegek százai keresik fel testi és lelki bajaikkal speciális egészségközpontját, majd átteszi székhelyét a Balaton-felvidékre, és egyik kedvenc tanulótársa házában folytatja áldásos tevékenységét.
“Színdarabot csinálni valahogy régi álmom volt, mert szép, kreatív dolog. De eddig hiányzott a drámám hozzá. Most megvan. Én bányászom a nyersanyagot, de a végső formáját az alkotótársaim fogják megadni, amíg lehet, az én közreműködésemmel. Elfogadom, ha esetleg én már nem látom az előadást. Nagyon szeretném, de ebben a játékban nem a győzelem, a részvétel a fontos.” /Karsai Dániel/
Hírek
Jegyvásárlás
