Molnár Ferenc nehéz ember volt. Fordítva élt: nappal többnyire aludt, későn kelt, napközben élte az írók bohém életét és főleg éjjel alkotott. A „bohém” akkor sokmindent jelentett: az írótársakkal közös kávéházazást éppúgy, mint a rajongást nők iránt. Akik olykor a múzsáik voltak, máskor szeretőik. Ritkán házasságig fajult. És ezek a rajongások mélységekkel is jártak együtt: nem mindig bántak úriemberhez méltón hölgyeikkel. Ez rá is igaz volt. Mindenki habitusához mérten kért aztán bocsánatot. Molnár azt az utat választotta, ami leginkább a charme-ja volt: darabot írt Vészi Margitnak. Ez lett a Liliom.
Könnyed, párkapcsolat-gazdagító előadás humorral és rögtönzéssel!
„Néha megkérdezik, mi a titka a hosszú házasságunknak. Minden héten kétszer időt szakítunk arra, hogy elmenjünk egy étterembe. Finom, gyertyafényes vacsora, lágy muzsikaszó, tánc. A feleségem kedden megy, én pénteken.” – Henry Youngman
Mély igazságokat a párkapcsolatról és pláne a házasságról már sokan fedeztek fel és tették közzé előttünk is. Ezúttal rajtunk a sor.
Anette, a sikeres üzletasszony már elfelejtette, hogy milyen is a mindent elsöprő szerelem, de egy átlagos munkanapon váratlanul minden a feje tetejére áll. A kérdés, mi a fontosabb: revansot venni a múltbeli csalódásért, vagy adni még egy utolsó esélyt a nagy Ő-nek? Az eredetileg “A technikus” címen bemutatott darab 2011-ben Franciaországban az egyik legnagyobb irodalmi elismerésben, Molière-díjban részesült, melyet az adott év legjobb színpadi műve érdemel ki.
“Színdarabot csinálni valahogy régi álmom volt, mert szép, kreatív dolog. De eddig hiányzott a drámám hozzá. Most megvan. Én bányászom a nyersanyagot, de a végső formáját az alkotótársaim fogják megadni, amíg lehet, az én közreműködésemmel. Elfogadom, ha esetleg én már nem látom az előadást. Nagyon szeretném, de ebben a játékban nem a győzelem, a részvétel a fontos.” /Karsai Dániel/
A ’30-as ’40-es évek magyar filmslágereinek kamaraszínházi előadása élő zenei kísérettel, amely a kor hangulatát idézi két fiatal szív egymásra találásán keresztül. E korszak muzsikája talán a legszínesebb könnyűzenei műfaj. A méltán népszerű charleston, shimmy, foxtrot táncok, a ’30-as évek fox, swing lüktető zenéi kelnek életre. A korszakról -amelyben születtek ezek a dalok- kevés a fogalmunk. Leginkább annyi, hogy fekete-fehér és szép!
Pedro Almodóvar és Samuel Adamson műve, a Mindent anyámról, amely elnyerte az Oscar-díjat a legjobb idegen nyelvű film kategóriájában, elgondolkodtató történet emberi kapcsolatokról, szeretetről és tragédiákról. Nem először készül színdarab a filmből Magyarországon, a budaörsi előadást Zsótér Sándor rendezi Spolarics Andrea, Takács Katalin, Bohoczki Sára, Juhász Vince és Petrik Andrea főszereplésével.
“Egy generáció dilemmái a színpadon – ritmusból és szenvedélyből szőve.”
Lábas Viki énekes-dalszerző, hat éves kora óta áll színpadon különböző formációkkal, az elmúlt 11 évben zenekarral járta az országot. Lételeme a művészi önkifejezés. A jelenben él, és szeret olyan pillanatokat teremteni, amelyek felszabadítják az őt körülvevők érzéseit.
1985, Amerika. Egy világ és gyermekei. Tony Kushner 1991-ben írt, mára klasszikussá vált Pulitzer-díjas amerikai eposzának szereplői egy széttagolódott és összeomlással fenyegető világban, a kétélű szabadságeszményt hirdető reagani Amerikában szeretik és elhagyják, kerülik és mégis lépten-nyomon megtalálják egymást – és vele a személyes és társadalmi megváltás reményét.
Hírek
Jegyvásárlás
