Egy történet a női lélek szépségéről, fájdalmairól, örömeiről, titkairól; a szeretetről, a vágyról, a mindent elsöprő szerelemről, a függőségről, az elfogadásról, az életről, a halálról... az emberről.
Izgalmas utazás, ráismerés életünkre, botlásainkra, amelyen csak mosolyogni tudunk.
Szabó Magda szellemes, szenvedélyes, önazonos. A „Régimódi” önéletrajzi ihletésű, felemelő történet a századforduló Magyarországáról. A magyar irodalom egyik legizgalmasabb családregénye, a huszonegyedik században is érvényes drámaként.
Mit kezd egymással egy férfi és egy nő, ha az egyik mást akar, mint a másik? Van-e jó módszer a házimunka felosztására? Nevelheti-e másképp a gyereket a nagymama, mint a szülők? És ha a férfi nyitott házasságot akar?
„Te, ez tényleg a Béla?” – amíg ezt megtudjuk, sok minden kiderül arról a három nőről, akiket negyven éves barátság köt össze, és akik egy nászajándéknak szánt CD feléneklésére érkeznek abba a hangstúdióba, ahol Béla harminc éve hangmérnök.
„Amikor a közönség előtt állok, nagyon igyekszem egy fikarcnyit sem engedni az energiáimból. A legjobbat nyújtom, egész lelkem, egész szívem beleadom a sanzonjaimba, minden alkalommal azon vagyok, hogy emberi kapcsolatot teremtsek a nézőtérrel, közösséget találjak a hallgatóimmal…”
Polcz Alaine: Asszony a fronton
A háború nem könnyű.
A házasság sem.
Megpróbálom elmondani Neked,
hogyan volt, mert egyszer már
el kell mondanom.
Polcz Alaine amikor megírta saját történetét, nem csak a XX. század egyik legfontosabb női nézőpontú tényirodalmi alkotását hozta létre, hanem minden nőt arra buzdított, hogy merjenek bátran fogalmazni saját életük eddig kibeszéletlen traumáiról.
A Győri Nemzeti Színház a KultUp programmal közösen, arra vállalkozik, hol osztálytermekben, hol a Padlásszínház ficaknyi terében három különböző korosztályú nő hangján szólaltassa meg ezt a fájóan kegyetlen, mégis felemelően humanista történetet.
Budapest, 2050 körül – a város a klímaváltozás sújtotta jövő árnyékában él, forróság és szárazság uralja az utcákat. Dani, a magának való fiú, és Anikó, az osztálya egyedüli „különc” lánya hamar egymásra találnak. A kamaszok félénk barátkozását és kibontakozó érzéseit azonban egy újabb katasztrófa szakítja félbe.
A Várkert Műhelyben a Miniakadémia foglalkozásvezetőivel csupa olyan technikát próbálunk ki, amelyre iskolai vagy otthoni környezetben nincs lehetőség!
Mit tekintettek népdalnak a XVIII–XIX. századi magyar költők? Valójában mit utánoztak, amikor népies stílusban írtak? S népdallá válhat-e valami, aminek ismerjük a szerzőjét?
Ízelítő a témákból:
• Egymás megértésének és elfogadásának jelentősége
• A párkapcsolat mint lehetőség a belső fejlődésre
• A párkapcsolat tudatos gondozása
Vállalkozó asszony, magyar zsidó, józsefvárosi kapitalista, akit nem lehet legyőzni. Ez az asszony kemény, ragyogó, örökéletű, mint a márványkő, ami után nevét kapta: Marmorstein Berta. Az ő „igaz” történetét meséli el Rák Kati, akinek az előadásában mosolygós-könnyes mesét kapunk a „ferencjóskás” kortól kezdve az első világháborún, a Horthy-korszakon, a második világháborún és az azt követő évek zűrzavarain át a megbékélésig.
Hírek
Jegyvásárlás
