A népszerű amerikai származású zenész, mesemondó - és három gyermekes apuka - Danny Bain hozza el kedvenc népdalait, gyerekdalait, mondókáit és zenés játékait erre a programsorozatra, ahol a kicsik és nagyok különleges hangszereivel is megismerkedhetnek.
A kicsik már a mászás megindulásával felfedezésre indulnak, a világ megismerésének vágya sarkallja őket állandó tevékenységre, aktivitásra. Itt, a Kuckóban lehetőségük nyílik ebben a csodálatosan megkomponált, biztonságosan kialakított környezetben kúszni, mászni, gurulni, bukfencezni, ügyesedni.
Glutén-, cukor-, tej-, és tojásmentes édességreceptet keresel? Örülsz, ha gyorsan, könnyen elkészítheted, és a kreativitásodat is kibontakoztathatod? Gyere el Szikra Dávid nyersvegán séfünk workshopjára és máris nekilátunk az alkotásnak!
Ismerős sorsok, világhírű slágerek, ellenállhatatlan humor. A színpadon négy díva, négy csodálatos nő, akik mesterei a humornak és varázslatosan énekelnek...
Egy előadás, interaktív beszélgetés Jocó bácsival az azonos című toplistás könyve alapján, mely 2024. november végén jelent meg a Jaffa Kiadó gondozásában és rögtön az eladási listák élére kúszott - okkal.
Szeptemberben indult útjára a Győri Filharmonikus Zenekar új irodalmi-zenei sorozata, a Kalamáris, melynek házigazdája Dr. Lukácsi Zoltán irodalomtörténész. A győri közönség Visky Andrással, Lackfi Jánossal, Szabó T. Annával, Kiss Judit Ágnessel és Szigethy Gáborral találkozhat a Zichy-palota nagytermében.
Lars von Trier 2000-ben már túllép a Dogme 95 mozgalom keretein, és ezzel rögtön el is nyeri Cannes-ban az Arany Pálmát. Az elismerés nem meglepő, ugyanis a Táncos a sötétben tele van merész húzásokkal.
Benkó-Horváth
A NAGY ERDŐ, MELY TELE VAN HOMÁLYLYAL
avagy rejtélyeit megmagyarázni sokfélekép lehet, a mint kinek-kinek esze, bölcsesége, tapasztalása s jó vagy rossz indulata sugallja
2025-ben, Márai Sándor születésének 125. évfordulóján, a Kőszegi Várszínház saját átiratban és saját produkcióban viszi színpadra ezt az időtlen történetet.
Bernard Slade 1975-ben írta Jövőre veled ugyanitt című vígjátékát, amelyet Tony-díjra jelöltek, majd a filmadaptációjáért az Oscar-jelölést is begyűjtötte. A darab több mint 1400 előadást ért meg a Broadwayn, a világ több országában is bemutatták.
Radnóti Miklós zsenialitásának állítanak emléket Feczesin Kristóf és Bodoky Márk, a Miskolci Nemzeti Színház fiatal színművészei az „Életigenlő” című előadásukban. Naplójegyzetek, versek, csontig hatoló pillanatok, melyeket sosem fognak feledni - most a Tudomány és Technika Házában január 26-án 19.00-tól.
Bruscon (Alföldi Róbert), a Nemzet Színésze, kis társulatával vendégjátékra érkezik. Az új és ismeretlen helyen azonban szinte mindennel baja van. És csak pár óra van az előadás kezdéséig.
József Attila műveit úgy olvasom, mint a szent könyveket, és néha, mintha a saját gondolataimat látnám leírva. Az előadással az volt a célom, hogy bevonjam és továbbgondolkodásra késztessem a nézőt – mondja Hobo, aki a bemutató óta bejárta az egész országot és a határon túli magyarlakta vidékeket is, és több, mint négyszázötven alkalommal tolmácsolta a költő gondolatait.
Pösze egér, Dani kacsa és Berci béka a közönséggel együtt keresik a választ minden ember- és növénypalánta alapvető kérdésére: „Ki vagyok én?” A szünet nélküli, interaktív játékban Csukás István fantáziát megmozgató szövegét, valamint Darvas Ferenc kitűnő zenéjét szólaltatják meg a színészek.
Emilt a mamája az istenhátamögötti kisvárosból, ahol élnek, elküldi a rokonokhoz Berlinbe, világot látni. Ad vele némi pénzt, nem sokat, de eleget ahhoz, hogy fájjon, ha ellopják – és el is lopják, már a vonatúton, egy bácsi a kupéból. Emil tudja, hogy ő a tolvaj – de annál kevesebb, vagy inkább több esze van, semhogy rendőrért kiáltson, maga ered tehát a tolvaj nyomába a nagyváros labirintusában.
Saint-Exupéry saját élményét dolgozza fel: egy ízben kényszerleszállást hajtott végre a Szahara kellős közepén, ahol egyesegyedül a saját repülőgépszerelői tudására és leleményességére támaszkodhatott - továbbá arra az irracionális, ám nagyon is létező erőnek a segítségére, amit ízléstől és neveltetéstől függően, vagy Istennek, vagy a vakvéletlennek nevezünk.