Lemezbemutató Koncert
A Red Stones egy egyéni, nagyon intenzív zenét játszó jazz quartet. Kreatív zenei világukra a modern modal jazz, a post-bop, fusion jazz jellemző, de tartalmaz kortárs és népzenei elemeket is. Mostani műsoruk gerincét a 2025 novemberében megjelent Carousel című lemezük anyaga adja.
Gyimesi Emese és Katona Csaba vetítéssel egybekötött beszélgetés-sorozata
A történelmi filmekről szóló vitákban gyakran elhangzik az az érv, hogy a játékfilm nem dokumentumfilm, miért is várnának tőle a nézők bármiféle hitelességet? Mindeközben mégis az tapasztalható, hogy a történelmi filmek alapvetően formálják a múltról alkotott képzeteinket, így kulcsszerepük van abban, ahogyan az egyes történelmi korszakokról gondolkodunk. Miért bírnak ekkora imázsformáló erővel a történelmi filmek és milyen felelősséget jelent ez a készítőik számára? Hogyan lehet egy film egyszerre történelmileg hiteles és dramaturgiailag izgalmas? Ezek a kérdések lesznek Gyimesi Emese és Katona Csaba beszélgetés-sorozatának középpontjában, akik megosztják az érdeklődőkkel, hogy milyen aspektusokra érdemes figyelni, miközben történelmi filmeket nézünk.
A Lapozó, mint egy színes album, képeket, „táncképeket” pörget egymás után. A végigpörgetett képek rávilágítanak arra, hogy korunkban mekkora szerepet játszik a vizualitás. Képek, mozgóképek irdatlan tömege határozza meg a világunkat, az identitásunkat, uralja szociális interakcióinkat. A képek befolyásolnak, manipulálnak, torzítanak. Felértékelődik a saját kép. Az elképesztő képözön kihat a hiúságunkra is. Holott mindez csak hiábavalóság. Vanitas.
„Az Egy gyilkosság mellékszálai harmincöt-negyven perces olvasmány. Pontosan annyi idő, mint amennyit állítólag B. Sándor őrködött kint az utcán, amennyi időt az elkövetők bent töltöttek. Csak sejtjük, ki ölt, és ki volt az őrszem. Borbély Szilárd az egyetlen valóságos szemtanú, még akkor is, ha nem talált kiutat a labirintusból. Minden betűje, minden szava, minden mondata hiteles. Mert az ő valóságértelmezésének ideája fájdalmasan életszerű.” (Üzenet Dogville-ből)
Itt mindenki fellép, aki látszik a sötétben!
A Willany Leó nagykorú! 18. évadunkban is elsősorban szerdánként találkozunk – immár a MU Színház Káva termében, és kicsit korábban, 20:30-tól. A rendszeres improvizációs esteken továbbra is a táncosok, zenészek és nézők közösségét igyekszünk építeni és megtartani. Emellett új kutatásba is kezdünk, tematikus estekkel készülünk, lesz új bemutatónk, workshopjaink és más közösségi programjaink is. Fiatalos lendülettel, horizontális működéssel, fejlődő szakmai háttérrel, elképesztő kitartással, rengeteg humorral és szeretettel várunk újra mindenkit.
Az 1848/49. évi magyar forradalom és szabadságharc történelmi eseményei mindenki előtt ismertek. A közbeszédbe az idők folyamán sok olyan pontatlanság is beépült, amelyek nem fedik a valóságot.
A társulat író-rendezői éjszaka és hajnalban kiHalásszák az aznapi hírfolyam legizgalmasabb híreit, majd ezekből reggel tízre darabot írnak, napközben a színészek bepróbálják a hirtelen szült hírdrámát, délutánra felépül a díszlet, elkészülnek a jelmezek, hattól fényezés, héttől meg hadd szóljon.
Ha a közönség olyan neveket hall, mint Szemadám György, Szurcsik József, Szotyori László, Csurka Eszter vagy Verebics Ágnes, elsőre aligha egy koncertre gondol. Kivéve, ha már találkozott Benda Gábor Szinergiák sorozata című előadásával, amelyben a zene, az irodalom és a képzőművészet egyszerre van jelen a színpadon.
Az esten elhangzó zeneművek mindegyikéhez a felsorolt képzőművészek készítettek illusztrációkat. És ha ez még nem lenne elég: Szurcsik József az általa illusztrált zene bemutatásakor basszusgitáron is közreműködik.
A prózai szövegeket Vereszki Eszter adja elő, a zenei anyagot pedig a zenék és a szövegek szerzője, Benda Gábor szólaltatja meg zongorán. Mivel a képzőművészek is jelen lesznek a közönség soraiban, az est során szinte bármi megtörténhet.
Gróf, politikus, apa és mártír – Esterházy János azon kevés 20. századi államférfiúink egyike, aki tragikus életútja ellenére példaként áll előttünk. A „felvidék csillagának” útját mutatja be a Nemzeti Színház előadása a 120 éve született „Isten szolgája Esterházy János” tiszteletére.