Bernard Slade 1975-ben írta Jövőre veled ugyanitt című vígjátékát, amelyet Tony-díjra jelöltek, majd a filmadaptációjáért az Oscar-jelölést is begyűjtötte. A darab több mint 1400 előadást ért meg a Broadwayn, a világ több országában is bemutatták.
Radnóti Miklós zsenialitásának állítanak emléket Feczesin Kristóf és Bodoky Márk, a Miskolci Nemzeti Színház fiatal színművészei az „Életigenlő” című előadásukban. Naplójegyzetek, versek, csontig hatoló pillanatok, melyeket sosem fognak feledni - most a Tudomány és Technika Házában január 26-án 19.00-tól.
Bruscon (Alföldi Róbert), a Nemzet Színésze, kis társulatával vendégjátékra érkezik. Az új és ismeretlen helyen azonban szinte mindennel baja van. És csak pár óra van az előadás kezdéséig.
József Attila műveit úgy olvasom, mint a szent könyveket, és néha, mintha a saját gondolataimat látnám leírva. Az előadással az volt a célom, hogy bevonjam és továbbgondolkodásra késztessem a nézőt – mondja Hobo, aki a bemutató óta bejárta az egész országot és a határon túli magyarlakta vidékeket is, és több, mint négyszázötven alkalommal tolmácsolta a költő gondolatait.
Pösze egér, Dani kacsa és Berci béka a közönséggel együtt keresik a választ minden ember- és növénypalánta alapvető kérdésére: „Ki vagyok én?” A szünet nélküli, interaktív játékban Csukás István fantáziát megmozgató szövegét, valamint Darvas Ferenc kitűnő zenéjét szólaltatják meg a színészek.
Emilt a mamája az istenhátamögötti kisvárosból, ahol élnek, elküldi a rokonokhoz Berlinbe, világot látni. Ad vele némi pénzt, nem sokat, de eleget ahhoz, hogy fájjon, ha ellopják – és el is lopják, már a vonatúton, egy bácsi a kupéból. Emil tudja, hogy ő a tolvaj – de annál kevesebb, vagy inkább több esze van, semhogy rendőrért kiáltson, maga ered tehát a tolvaj nyomába a nagyváros labirintusában.
Saint-Exupéry saját élményét dolgozza fel: egy ízben kényszerleszállást hajtott végre a Szahara kellős közepén, ahol egyesegyedül a saját repülőgépszerelői tudására és leleményességére támaszkodhatott - továbbá arra az irracionális, ám nagyon is létező erőnek a segítségére, amit ízléstől és neveltetéstől függően, vagy Istennek, vagy a vakvéletlennek nevezünk.
Fekete István Vuk című meséjének táncszínpadi előadásában megelevenednek a jól ismert figurák: Karak, Vahur, Tás, a „Simabőrű” és még számos mesebeli szereplő mellett természetesen Vuk, akinek játékos, eleven karakterében minden gyerek magára ismerhet. Csalafinta csínytevésein és kalandozásain át a gondoskodó szeretet segítségével fedezi fel az életet.
Mi történik, amikor két fiatal szíve egyszerre lobban lángra egy olyan világban, ahol a gyűlölet határozza meg a sorsukat? Verona színes, mégis rideg utcáin Rómeó és Júlia szerelme születik meg, egy tiltott tűz, amely egyszerre ragyog és pusztít.
Bármennyire is szeretjük felfedezni a művészek széles spektrumát, mégis újra és újra visszatérünk a XIX. század végének rendkívül termékeny franciaországi időszakához: Monet, Renoir, Manet, Degas, Van Gogh, Matisse, Morisot, Cassatt, Whistler... és mindenekelőtt Paul Cézanne művészetéhez, akit Picasso egyszerűen csak mindannyiunk atyjának nevezett.
Hőseink mindent megtesznek, hogy megtalálják a receptet ebben a szellemes, frivol, sikamlós és pikáns komédiában.
És még az is kiderül, hogy mi is az a francia rúdugrás...
A Prah két szereplőjével, egy házaspárral megtörténik az, amiről a legtöbben csak álmodunk: Öttalálatosuk van a lottón. Álmodozni könnyű, örülni viszont nehéz. Kakaó-Prahos dobozba dugják az öttalálatos szelvényt. A félelmetes fecni felszakítja bennük a mérgező múltat. A házaspár nem tud mit kezdeni az ölébe hullott lehetőséggel..
Hírek
Jegyvásárlás
