Schwajda György könyve, A rátóti legényanya 1985-ben jelent meg, de csak 1989-ben, a „rendszerváltás” hajnalán rendezte filmmé Garas Dezső. Az alapmű egyébként a rátóti legényekről szóló magyar anekdotakincsből táplálkozik. A film pedig még ezen is csavar egyet. Ennek következtében A legényanya minden megengedett sebességhatárt átlépő, száguldó tébolydává fajul. Eszement burleszk, szemenszedett szatíra, amely a műfaji szabályok szerint beveti a fantasztikumot, a csodát is. És nem kevéssé abszurd.

Rina Durante írónő 1975–ben, Pugliában alapította a Canzoniere Grecanico Salentinót (CGS), Salento első és máig legfontosabb népzenei együttesét, amelyet még 2018-ban is az év legjobb világzenei együtteseként ünnepeltek a Songlines Music Awardson, 2021-es, Meridiana című albumuk pedig az év lemeze lett a World Music Charts Europe listáján.

Emma Rawicz koncertjét nem azért muszáj meghallgatni, mert huszonöt éves korára már négy önálló lemezt jelentetett meg – ezek közül hármat az elismert ACT kiadónál –, vagy mert évek óta saját nagyzenekart vezet.

A Magyar Nemzeti Táncegyüttes 2024-ben, az Évad Együtteseként létrehozott produkciója a farsang féktelen, jókedvű mulatozásába enged bepillantást.

Korosztály: 3-7 év

Hunyadi Sándor novelláját Makk Károly Örkény Istvánnal és Bacsó Péterrel formálta forgatókönyvvé.

Van itt minden, mint a búcsúban. Természetesen búcsú is van. Hogy is lehetne másként Szent Istvánkor, államalapításkor, az alkotmány és az új kenyér ünnepén, István-napkor.

„Hova jutnánk mi, vezetők, ha mindennek bedőlnénk, amit a saját szemünkkel látunk?” – teszi fel a kérdést az egyik vállalati vezetőt alakító Szendrő József. Hintsch György filmje igazi közönségsiker volt. Kállai István remek forgatókönyvének egyik rétege mindenkit megérintett: egy ország, amely a lelkét is kiteszi a nyugati devizás turistákért, és magasról tojik az egyszerű állampolgárokra. A második réteg nem kevésbé kacagtató.

Van egy hang, amelyet szinte mindenki hallott már, legyen szó akár a rock aranykoráról, akár a Frakk, a macskák réme epizódjainak kísérőzenéjéről. Bizony, ez a Hammond-orgona. (Sokaknak talán most ugrik be: persze, Rhoda Scott!)

A film forog tovább – a Nők Lapja egy felejthetetlen, nosztalgikus koncertre hív, amely során a legnagyobb magyar filmslágerek kelnek életre.

A költészet napján a Müpa nagyszabású programmal emlékezik a huszadik század lírai nyelvét átformáló, korszakos költőóriásra.

Őrült film, az biztos. Kétségtelen, hogy ez egy parabola esetében nem meglepő. Pedig olyan ártatlanul indul.

Amikor megjelenik a vásznon a galamblelkű galambász – Jiří Menzel alakításában –, a lelkes mozibolondok megállapítják, hogy „ez olyan csehszlovák újhullámos”. Van, akinek Bohumil Hrabal jut eszébe. Van, akinek Vladimír Páral, aki a Böszörményi Géza –Gyarmathy Lívia alkotópároshoz hasonlóan szintén dolgozott vegyészmérnökként, és regényeiben mindig megjelennek a (ki)útkereső karakterek.

A Recirquel új produkciója, a Paradisum az elpusztult világ elcsendesedését követő újjászületés mítoszát kutatja, ahol a kommunikáció eszköze a test, az egyetlen közös nyelv a mozdulat. Az idilli létezés teremtményei a körülöttük lüktető „életanyag” folyamatosan alakuló, örvénylő természeti erejéből bontakoznak ki, hogy a megtisztulás, születés, ébredés és rítus jelenetein át elérjék az anima mundit, a világ szellemét.

Nosferatu ismét köztünk jár: a vámpírtörténetek reneszánsza a vásznon és a színpadon nem véletlen, hiszen ma is a félelem, a vágy és a mulandóság kérdéseit sűrítik magukba.

A Liza, a rókatündér a magyar filmvígjáték új irányát jelöli. Egyelőre magányosan. Kortársa, szellemi társa Tarantino és Wes Anderson filmjeinek, de különlegessége abban rejlik, hogy míg a magyar filmkomédiák kezdete döntő módon a verbális humorhoz kötődik, majd az újabb hullámok építik be a modern burleszk elemeit, a Liza a vizuális és zenei humor különös elegye. És tegyük hozzá, végre egy olyan film, amely a trükköt, a számítógépes képalkotást nem arra használja, hogy valóságot imitáljon.

A nyolcvanas években érzékelhetően változott a világunk. Az új jelszó: „Aki dolgozik, az boldogul”. Ki így, ki úgy. Magánvállalkozók, GMK-k, fusizók és egyéb önkizsákmányolók keresik a módját, hogy a felpuhult, de még létező kádárizmusban élhető világocskákat teremtsenek.

A német Robert Henke az elektronikus zene úttörője, a Monolake duó tagjaként a dub techno alapító atyja, az óriási hatású Ableton Live zenei szoftver megalkotóinak egyike.

Arany János elbeszélő költeménye a magyar irodalom örök klasszikusa, szófordulatai szállóigeként élnek napjaink nyelvében, a főhős alakja pedig operában, animációs filmben, fizikai táncszínházi előadásban, monodrámában is megelevenedett már.

A Mörk zenéjének állandó kiindulópontja a soul, amelynek közösségi, emberközpontú és időnként rendszerkritikus szellemisége a zenekar egész pályáját meghatározta.

A tisztaszoba a vidéki, falusi otthonok díszesen berendezett helyisége, melyet állandóan tisztán tartanak, és elsősorban nagyra becsült vendégek fogadására tartanak fenn. A Székesfehérvári Balett Színház előadásában azonban a ház e különleges státuszú helyisége elsősorban metaforaként, szimbólumként játszik központi szerepet.

Vivaldi – Max Richter: Négy évszak – Ősz
Haydn: Évszakok – Ősz
Smetana: Komédiások tánca
Piazzolla: Négy évszak – Ősz
Glazunov: Ősz

Feledi Projekt (koreográfus: Feledi János)
Budapesti Akadémiai Kórustársaság
Budafoki Dohnányi Zenekar
Vezényel: Hollerung Gábor

A Müpa Vers-estek-sorozatának következő állomása a 20. századi magyar irodalom egyik legmeghatározóbb szellemi és emberi szövetségét állítja fókuszba: a színpadon Lengyel Balázs és Nemes Nagy Ágnes életműve találkozik.

„Mélyen tisztelt publikum, kéretik egy kis csend / Ki nem szökött meg eddig, most már maradjon is bent!” – Presser Gábor és Sztevanovity Dusán pikáns kupléjával kezdődik a film, amely felhőtlen szórakozást ígér.

Közreműködők:
orgona - Iveta Apkalna
Lett Állami Kórus (művészeti vezető: Maris Sirmais)

A nevetés kiváltására alkalmas magyar filmek világában egyedi helyet foglal el Gyarmathy Lívia filmje. Egy kicsit szatíra, egy kicsit groteszk, egy kicsit burleszk.

A legendás szaxofonos, a spirituális jazz megalkotója, John Coltrane előtt tiszteleg a zenész születésének 100. évfordulójára összeállt alkalmi supergroup, hogy – a rangidős Joe Lovano szaxofonos szavaival élve – Coltrane kompozíciói előtt tisztelegve, az ő szellemében fedezzék fel és fejezzék ki önmagukat.

Tíz év kihagyás után Magyarország újra rangos nemzetközi balettversenyt rendez, amelyet a Magyar Táncművészeti Egyetem hív életre november 21. és 24. között.

Babarczy Eszter Apám meghal című kötete, amelyben megrendítő naplóbejegyzések formájában számol be arról a mindkettejük számára magányos küzdelemről, ahogy híres apját kíséri végig utolsó útján, a közelmúlt egyik legemlékezetesebb kortárs művének, egyben átütő sikerének bizonyult.

Az évszakok váltakozása, a folyók és a tavak hullámzása, az erdő zsongása, a növény- és állatvilág lenyűgöző változatossága – hosszú lenne felsorolni, hogy az anyatermészet mi mindennel ihlette meg és tette adósává az elmúlt évszázadok során a zeneszerzőket. Ilyen kompozíciókból kínál korszakokon átívelő válogatást a Kocsis-Holper Zoltán vezette Kodály Kórus Debrecen, megénekelve virágokat és madarakat, de éppígy az északi fény káprázatát is.

Ha egy kis libabőrözésre vágyik, ezen a hangversenyen van a helye! E koncerten immáron hagyományosan megidézzük a Halloween-ünneppel kapcsolatosan felmerülő képzeteket: szörnyeket, boszorkányokat, ördögöket, vámpírokat, és minden apró és hatalmas rémséget, melyet az emberi fantázia képes volt megalkotni. Legyen a vendégünk ezen a borzongós estén, a libabőr garantált!

A hazai zenei élet egyik legegyedibb stílusú formációja, a Subtones elköszön közönségétől.

A Messiást meghallgatni mindig nagy élmény, de különösen akkor számít annak, ha olyan elhivatott muzsikusgárda szólaltatja meg Händel angol nemzeti klasszikussá vált művét, mint a korhű régizenei előadásmód nemzetközi élmezőnyének legendás német kiválósága, az immár negyvennégy éves múltra visszatekintő Akademie für Alte Musik Berlin és a világ egyik legjobb vegyeskara, a szintén berlini illetőségű, közvetlenül a II. világháború utáni években alapított RIAS Kammerchor.

Ezen az estén a 2025-ben meghirdetett, közel 400 jelentkezővel indult verseny legkiválóbbjai mérettetnek meg.