A Recirquel új produkciója, a Paradisum az elpusztult világ elcsendesedését követő újjászületés mítoszát kutatja, ahol a kommunikáció eszköze a test, az egyetlen közös nyelv a mozdulat. Az idilli létezés teremtményei a körülöttük lüktető „életanyag” folyamatosan alakuló, örvénylő természeti erejéből bontakoznak ki, hogy a megtisztulás, születés, ébredés és rítus jelenetein át elérjék az anima mundit, a világ szellemét.

Sokféleképpen lehet tisztelegni a száz éve született Miles Davis emléke előtt, de kevesen mondhatják el magukról, hogy testközelből élték át a Miles-varázst, és a játszótársaként kaptak tőle örök érvényű útravalót.

Napjainkban aligha képzelhető el műalkotás, amely fontosabb figyelmeztetést rejtene magában a fenyegető természeti jelenségekről és a Föld lehetséges sorsáról vitázó emberiség számára, mint Az istenek alkonya. Talán még van idő arra, hogy visszaadjuk a gyűrűt a Rajna sellőinek.

A Dés. Évtizedek óta fogalom a magyar zenei életben. Musicalek, filmzenék, nagy slágerek és jazzlemezek sora fűződik a nevéhez. Csak néhány a legismertebb dalai közül: Nagy utazás, Vigyázz rám, Olyan szépek voltunk, Legyen úgy, Mi vagyunk a grund. A meghívott vendégek és a kiváló zenekar közreműködésével felcsendülő népszerű dalok mellett újabb szerzeményeket is hallhatunk.
Egy est, amelyen a zene egyszerre lesz ünnep, találkozás és felejthetetlen élmény.

Nosferatu ismét köztünk jár: a vámpírtörténetek reneszánsza a vásznon és a színpadon nem véletlen, hiszen ma is a félelem, a vágy és a mulandóság kérdéseit sűrítik magukba.

Egyre ritkábban ad koncertet, így kitüntetésnek tekinthető, hogy fellép a Müpában a Portugáliában élő, angolai származású Bonga, a világzene első nagy sztárjainak egyike.

Az est emlékezetes élményt ígérő találkozás a bachi életmű egyik legnevezetesebb műcsoportjával és megismerkedés a japán historikus mozgalom élenjáró együttesével.

Wagner
Parsifal – zenés ünnepi játék három felvonásban (német nyelvű előadás, magyar szövegvetítéssel)

A Magyar Állami Népi Együttes Csodaváró betlehemese időnként bohókás, máskor lélekmelengető pillanatokon keresztül számlál vissza Jézus születésének éjszakájáig.

Először koncertezik Magyarországon az elmúlt húsz év egyik legsikeresebb brit énekesnője, Corinne Bailey Rae, aki már 2006-os debütáló albumával és annak világslágereivel (Like A Star, Put Your Records On) milliós eladásokat produkáló nemzetközi sztár lett.

A Müpa közönsége 2018-ban találkozhatott először Trisztán és Izolda történetének azzal a színrevitelével, amelyet az olasz Cesare Lievi jegyez, és amely 2027-ben újra látható.

Emmet Cohen valamit nagyon tud. Persze, zongorázni, meg közös hangot találni játékostársaival – legendás előadókkal, mint Ron Carter vagy Benny Golson, a jelenkor meghatározó művészeivel, köztük Joshua Redmannel vagy Christian McBride-dal, vagy akár a jövő reménységeivel, például Samara Joy-jal vagy Mejedi Owusuval –, no és utat találni közönségéhez, legyen a közeg jazzklub, hangversenyterem vagy az online tér.

Történelmi fordulópontok, közös emlékezet, színpadi erő: a Hősök hajnala a magyar múlt sorsfordító pillanatait idézi meg a tánc és a zene nyelvén.

A száz éve született John Coltrane 1963-ban korszakos jelentőségű albumot rögzített Johnny Hartman énekessel, ez lett Coltrane egyetlen vokális munkája.

Miután a kétezres években meghódította az R’n’B világát – amit 14 Grammy-jelölés és egy Billboard Top 10-listás album is jelzett –, Ledisi mára a jazz egén is tündöklő csillaggá vált.

A magyar népzene és a hazai világzenei színtér meghatározó énekesnői, Bognár Szilvia, Magyar Bori és Szalóki Ági új, közös produkciójukkal az együtt éneklés örömét és erejét helyezik középpontba.

Harmadik alkalommal érkezik a Müpába az orgonajátékával a közönség elragadtatását mindannyiszor kiváltó Wayne Marshall.

Hátborzongató dráma és kiemelkedő énekesi alakítások: Verdi Macbethje, Shakespeare halhatatlan művének izgalmas operai feldolgozása két kivételes művész főszereplésével kerül színre. Quinn Kelsey korábban már Verdi számos emblematikus baritonszerepében sikert aratott, most a trón megszerzéséért elkövetett gyilkosságok miatt bűntudattól gyötört skót királyt alakítja.

Szenzáció a 2027-es Wagner-napokon: A bolygó hollandi ősváltozatát Kovalik Balázs monumentális és mozgalmas rendezésében először 2015-ben, legutóbb pedig 2018-ban láthattuk a Müpában.

A tisztaszoba a vidéki, falusi otthonok díszesen berendezett helyisége, melyet állandóan tisztán tartanak, és elsősorban nagyra becsült vendégek fogadására tartanak fenn. A Székesfehérvári Balett Színház előadásában azonban a ház e különleges státuszú helyisége elsősorban metaforaként, szimbólumként játszik központi szerepet.

Idén ünnepli 40. évfordulóját a magyar animáció egyik legfényesebb ékköve, a Macskafogó. Ternovszky Béla és Nepp József zseniális alkotása az évtizedek alatt kultuszfilmmé vált, szállóigéi és karakterei beépültek a mindennapjainkba.

A gitáros-énekes-dalszerző Barkóczi Noémi a 2010-es évek elején vált a hazai hálószobapop egyik képviselőjévé, majd a lo-fi világán túllépve egyre karakteresebb gitárjátékával, személyes hangvételű dalszövegeivel és kiforrott hangszerelésével a hazai színpadok és fesztiválok népszerű előadójává vált.

A Literárium-esteken az irodalom kilép a könyvek lapjairól és élő, mozgalmas eseménnyé válik. A műsorok egyedi ötleteikkel, olykor szokatlan megközelítésükkel új oldalukról mutatják be a szerzőket és a műveket, kedvet ébresztve ahhoz, hogy kézbe vegyünk addig még nem ismert köteteket is.

Az épületekhez hasonlóan a zeneművek is apró alkotóelemekből állnak. Hangokból, hangszínekből, a zene egyetemes törvényeinek engedelmeskedve – néha pedig azokat áthágva. De hogyan épülnek egymásra a zene építőkövei? Miként támogatják és színesítik egymást az egyes hangszerek és szólamok? Hogyan lesz több a zene, mint részeinek összessége?

Talán sokszor mi magunk sem érezzük, hogy a digitális kor hányféle módon változtatta meg a zenéhez fűződő viszonyunkat. Mégis, vannak olyan témák, amelyek egyszerűen kikövetelik maguknak az analóg, hagyományosabb megszólalást. A 2010-es évek óta aktív énekes-dalszerző, Szakács Gergő az évek során a monumentális pophangzástól az intimebb, élő hangszeres produkciók felé mozdult el, és ez az út a Müpában érkezik el következő fontos mérföldkövéhez.

Andonis Foniadakis új, a Pécsi Balett társulata számára alkotott koreográfiája dinamikus és mélyen expresszív módon, a kortárs tánc és zene szemszögéből tárja fel a barokk témákat.

Az 1986-ban, New Yorkból indult Klezmatics forradalmasította a kelet-európai gyökerű jiddis hangszeres tánczenét, a klezmert. Az idén negyvenéves formáció a nyolcvanas és a kilencvenes évek fordulóján, azaz a világzene műfaji indulása környékén a zsáner egyik első és legnagyobb sztárjának számított – és máig a klezmer-szcéna egyik legismertebb együttese.

Takács Nikolas pályájának bármelyik pontját nézzük, a különleges zenei inspirációk és az önálló útkeresés legizgalmasabb kombinációit találjuk. 1986-ban Galántán született, zenészcsaládba, 10 évesen már megnyerte első tehetségkutatóját, amit aztán formális zenei képzés és önálló koncertek egész sora követett. Jazzt, soult és popot bátran vegyítő stílusa alapján bátran kijelenthető, hogy ő ma a könnyűzenei élet egyik legsokoldalúbb előadója.

Műsor:
Liszt - II. magyar rapszódia, S. 359/4
Liszt - I. (Esz-dúr) zongoraverseny, S. 124
szünet
Bartók - A kékszakállú herceg vára, Sz. 48, BB 62