Öt egyetemista vacsoravendégeket hív az otthonukba, hogy azokkal a társadalom nagy kérdéseit megvitassák, és akikkel nem értenek egyet, azokat megölik. Legnagyobb ellenfelük a megosztó véleményvezér és egyben sztár tévés személyiség, Norman, aki egy este meglátogatja a gyilkos társaságot… Véres komédia korunk társadalmi kérdéseiről, az egyik főszerepben egy palack mérgezett bor.
Táncdalfesztiválok dalai elnevezésű este egy olyan korszakba repíti vissza a nézőket, amikor egy ország ült a képernyők előtt, hogy végig izgulja a televízió stúdióból közvetített zenés műsort. Ebben az időszakban több karizmatikus fiatal énekes tűnt fel és tört be egy szempillantás alatt az akkori könnyűzenei életbe. A következő évtizedekben többek között olyan előadók váltak ismertté a műsornak köszönhetően, mint Szécsi Pál, Kovács Kati, Zalatnay Sarolta, Koós János, Toldy Mária, Zorán, Mary Zsuzsa, Dobos Attila.
A Liliom Produkció új musical bemutatója nem meglepő módon négy negyvenes gyerekkori barátnő (Alíz, Bella, Petra és Laura) viszontagságairól szól, akik egy Balaton-felvidéki villában töltik ,,lánybúcsújukat”.
Az összejövetel persze nem megy olyan simán, mint ahogy azt eltervezték, hiszen a nyaralótulajdonos színésznő mama és Erzsike, a – szinte családtag házvezetőnő – minderről semmit nem tud. A villában sorra megjelennek a nem várt vendégek, a vendégek vendégei, még olyanok is, akikre senki nem számított vagy akire mások régóta várnak. Előkerül a pezsgő és egyéb innivalók így nemcsak a vendégek, de a bonyodalmak is egyre szaporodnak, a csontvázak pedig csak úgy potyognak a szekrényből. Ráadásul Laura sütije kifejezetten nehezíti a helyzetet…
Tena Štivičić kortárs horvát drámaíró 3tél című díjnyertes darabja igazi kelet-közép-európai történetet mutat be. Három idősíkon keresztül – 1945-ben, 1990-ben és 2011-ben – tárul fel a Kos-család több generációjának története, hogy e régi ház privát tereit miképpen töltik meg élettel, szeretettel és fájdalommal.
Egy gengszter és családja a történet főszereplői, meg egy lopott Raffaello-festmény, melyet egész Európa keres. Felbukkan egy dörzsölt orgazda, és a kép hamarosan ott díszeleg a maffiafőnök szobájának falán….
A Ternovszky Béla által rendezett Macskafogó igazi kultuszfilm, minden idők egyik legsikeresebb magyar rajzfilmje, Szikora Róbert keze alatt – musical formájában éledt újjá.
“Színdarabot csinálni valahogy régi álmom volt, mert szép, kreatív dolog. De eddig hiányzott a drámám hozzá. Most megvan. Én bányászom a nyersanyagot, de a végső formáját az alkotótársaim fogják megadni, amíg lehet, az én közreműködésemmel. Elfogadom, ha esetleg én már nem látom az előadást. Nagyon szeretném, de ebben a játékban nem a győzelem, a részvétel a fontos.” /Karsai Dániel/
A Hamupipőke a világ egyik legismertebb története. Már az ókori Egyiptomban felbukkant, de kínai változata is ismert. Számtalan film és színpadi mű született belőle. A Budapesti Operettszínház Hamupipőkéje azonban nagyratörő, és minden eddigi feldolgozásnál komplexebb.
Egy kiváló színpadi szerző remek karakterizáló képességével és humorával megrajzolt tündéri világ kel életre egy különlegesen izgalmas szereposztásban, Kossuth- és Jászai Mari-díjas, Érdemes és Kiváló művészek előadásában.
Janikovszky – lánykori nevén Kucses – Éva tizenkét és tizennyolc éves kora között, 1938-tól 1944-ig vezette a naplóját. Negyedik naplófüzetének borítóján ceruzával írva ez áll: „Kizárólag az utókor számára.”
"Mindig valami bajba kerülnek, mindig történik velük valami hihetetlen, kiszámíthatatlan, és mindig elrontják valahogy.”- vélekedik Mona, Alex és Simon párosáról két évvel a Legénybúcsú történései után. Főhőseinknek ezúttal ki sem kell lépniük rendelőjük falai közül, hogy valós és vélt ismerősök, kollégák és rokonok látogatásai tegyék még izgalmasabbá az Alex esküvőjét megelőző pillanatokat.
Egy zárt közösség valahol Európában, ahol a férfiak hozzák a törvényeket. Ők döntik el, mi helyes, mi nem. A nők dolga, hogy tiszteljék, szolgálják és feltétel nélkül elfogadják ezt a világot és azt az omnipotens Istent, akit a férfiak saját képmásukra fabrikáltak. Ez a közösség nem felejt, és nem bocsát meg. És nem fogadja be az idegeneket.