Az írónő örökzöld története mára már kulturális identitásunk részét képező alkotás, amely minden generáció számára a mai napig meghatározó érvényű jelentőséggel bír.
A hazánkban korábban Piszkavas címen is játszott színdarab, hasonlóan McDonagh filmjeihez, egyszerre mulatságos és mélyen megrázó, groteszk történet. Kovács Lehel rendezése Mucsi Zoltánnal a főszerepben!
A Csitrakárí (A festőnő) című darabot egy magyar származású indiai festőnő művei ihlették. Az előadás képei azonban nem ecsettel, hanem a tánc eszközeivel készültek. Ezek a képek múlandó emléket állítva tisztelegnek egy hosszú és termékeny művészi út előtt. Brunner Erzsébet festményei a tánc segítségével megelevenednek, és tovább mesélik azt a pillanatot, amit festőjük megragadott. A képek egy életútról beszélnek, szellemi és fizikai utazásról az érdeklődéstől, ismerkedéstől, az élményeken és felismeréseken át elért szintézisig, az út végéig – a feloldódásig.
A rapszódia jellemzője a zaklatottság, az érzelmek, a gondolatok szenvedélyes hullámzása, olyan akár a végtelen élet. Talán ez a műfaj a leginkább alkalmas arra, hogy megjelenítsük általa egy férfi és egy nő szerelmét, mely ugyanúgy lehet boldog, ahogyan boldogtalan is, de mindenképpen nyugtalan és feszült. A műsor a boldog szerelmet és az egymásra találást hivatott bemutatni, az ifjú pár végül összeköti életét, és boldogan élnek míg meg nem halnak, ahogy a népmesék is végződnek.
Emma és Tom életük hétvégéjére készülnek. Kivesznek egy házat egy eldugott faluban. A helyről az a hír járja, hogy aki ott eltölt egy éjszakát, transzcendens élményben lesz része, sorsfordító felismerésekre jut és olyan kérdésekre is válaszokat kap, amelyeket fel sem tett. A fiatal szerelmespárt behűtött pezsgő várja. Boldogan koccintanak a miniszabira, amikor kattannak a zárak. Se ki, se be. Se térerő, se net, se tévé. Ráadásul lecsap a vihar, vadul tépázza az ablakokat és az idegeket. És ha mindez nem lenne elég, még egy rejtélyes látogató is előbukkan a semmiből.
Rachelnek még mindig fáj a szakítás, amit alkohollal enyhít, és egy fiatal párról, Meganről és Scottról talál ki történeteket, akik az elképzelése szerint gyönyörűek, szerelmesek és hűségesek. Ám egy nap valami olyat pillant meg a vonat ablakából, ami félelemmel tölti el. Tanúnak jelentkezik a rendőrségen, ám senki se hisz neki – a végén már ő maga sem magának...
A vígjáték szellemes és felszabadító – az önelfogadásról, a női összetartás erejéről és arról szól, hogy néha a legnagyobb kihívás levetkőzni – lelkileg és szó szerint is.
A kényszeres evő, szeretetre méltó, negyvenes Maureen nassol, hogy ne gondoljon bele a magányába, pizzákat rendel, mert szerinte a paradicsomszószban oldódik legjobban a bánat. De azért még ad egy utolsó esélyt a romantikának, amelyről már épp készül teljesen lemondani.
A Wass Albert legnépszerűbb regényéből készült előadás főszereplője, Nuca különös képességgel rendelkezik: egyszerre képes látni a múltat, jelent és jövőt. Az áldás mellett azonban átok is kíséri: akit megszeret vagy az ágyába fogad, azt hamarosan utoléri a halál.
Tíz kortárs magyar író története a Budapest Bábszínház Nagyszínpadán. Történetek, amelyek lenyomatot adhatnak a korról, amelyben születtek, Szikszai Rémusz rendezében.
16+
185 perc 1 szünettel
Barbara Tartuffe, miután elvégzett egy elismert természetgyógyász iskolát Berlinben, és sikeresen kigyógyította magát súlyos gerincbántalmaiból, kiszáll a tolószékből és az emberek gyógyításának szenteli az életét. Hamarosan betegek százai keresik fel testi és lelki bajaikkal speciális egészségközpontját, majd átteszi székhelyét a Balaton-felvidékre, és egyik kedvenc tanulótársa házában folytatja áldásos tevékenységét.
Az írónő örökzöld története mára már kulturális identitásunk részét képező alkotás, amely minden generáció számára a mai napig meghatározó érvényű jelentőséggel bír.