Ezüstvasárnap előtt még annyi dolga van az embernek, hogy már az egész ünnepi készülődéstől tele van feszültséggel. Kihez menjünk előbb szenteste? Igazi vagy műfenyőfát állítsunk? A halászlé gyufatésztás legyen vagy anélkül készüljön? A férj vagy a feleség dolga halat venni a piacon?
Pedro Almodóvar és Samuel Adamson műve, a Mindent anyámról, amely elnyerte az Oscar-díjat a legjobb idegen nyelvű film kategóriájában, elgondolkodtató történet emberi kapcsolatokról, szeretetről és tragédiákról. Nem először készül színdarab a filmből Magyarországon, a budaörsi előadást Zsótér Sándor rendezi Spolarics Andrea, Takács Katalin, Bohoczki Sára, Juhász Vince és Petrik Andrea főszereplésével.
Petőfi Sándor halhatatlan verses meséjének legfőbb üzenete: Te is lehetsz János vitéz! Aki kitartó, hűséges és bátor, elnyeri élete jutalmát. Az Iluskáért minden próbát kiálló Jancsi kalandjait követi végig ez a sodró lendületű előadás. Egy kötelező olvasmány látványos színházi élményt nyújt iskolásoknak és meseszerető családoknak.
A francia romantikus zeneszerző, Berlioz élete alkonyán felkeresi gyermekkori szerelmét, Dubeoef Estellát, és meg akarja szöktetni családja köréből a tisztes nagymamát. Felidézik az ifjúkori szenvedélyt, amit korábban a konvenciókhoz igazodva mélyen eltemettek magukban. De sohasem késő „megállítani az időt”, az igaz szerelem kortalanul ott él mindenkiben, csak bátorság kell megélni azt.
New York legmenőbb állatkerti lakói megszokták a kényelmet: Alex, a ragyogó mosolyú oroszlán, Marty, a kalandvágyó zebra, Gloria, a víziló-díva és Melman, a kissé hipochonder zsiráf napjaikat rajongó látogatók és biztos vacsoraidő között töltik. Egy félresikerült kaland után a Central Parktól egyenesen Madagaszkár vad és kiszámíthatatlan dzsungelébe csöppennek.
A vígjáték szellemes és felszabadító – az önelfogadásról, a női összetartás erejéről és arról szól, hogy néha a legnagyobb kihívás levetkőzni – lelkileg és szó szerint is.
A LÉTEZÉS egy tangó táncszínházi alkotás, amely az emberi élet útját járja be – a fiatalság sodró lendületétől az öregkor csendes belátásáig. A tangóban születik meg ez az utazás, az ölelés intimitásában, a lélek és a test mély kapcsolódásán keresztül.
A Petra von Kant intim írásmű, társadalmunk sokféle formátumú, életkorú nőtípusa megjelenik benne, anyáink, lányaink, ki konzervatívabban, ki merészebben próbál boldogulni. És mind a férfiakhoz képest viselkednek úgy, ahogy. Petra von Kant negyvenes, sikeres divattervező, nemrég vált el férjétől, szabad és tehetős.
Az Egy óra versek közt előadásain a Miskolci Nemzeti Színház művészeinek társaságában/tolmácsolásában klasszikus és kortárs költők legszebb költeményeit hallhatják a kedves látogatók.
Bergman kevéssé ismert önéletrajzi ihletésű drámája egyfelől egy szerelmi háromszög kialakulását, a megcsalás okait, lelki terheit, egy család szétesését ábrázolja közelnézetből, ugyanakkor egy idősödő művészember története is, akinek az írás eszközként szolgál, hogy szembenézzen a múlt árnyaival, elszámoljon saját döntéseivel és azok következményeivel.
Janikovszky – lánykori nevén Kucses – Éva tizenkét és tizennyolc éves kora között, 1938-tól 1944-ig vezette a naplóját. Negyedik naplófüzetének borítóján ceruzával írva ez áll: „Kizárólag az utókor számára.”
De la Mare államtitkár úr kifinomult ízléssel válogat a feltörekvő tisztviselők nőrokonai között, a szolgáltatásért pedig előléptetéssel fizet. Mindenki tudja: De la Mare hivatalában az új kinevezés feltétele nem a rátermettség, hanem sokkal inkább a szolgalelkűség és a gátlástalanság – hiszen e kettő mindenképpen szükséges ahhoz, hogy az ember a feleségét vagy az unokahúgát kínálja fel cserébe a vágyott pozícióért.
Osztrovszkij életszínházában mindenki játszik, az éhenkórász színészek és a pénzükért marakodó „civilek” is pojácák. A szerelemvásárlás, a zsugoriság, az alakoskodás éppúgy póz, mint a nagylelkűség vagy az önfeláldozás. A boldogságot (már akinek) végül mégis a művészet ereje hozza el..
A Szentpétervári Balett Társulat valamint a Bolsoj Színház művészeivel autentikus előadásban indul országos turnéra Csajkovszkij Diótörője. A zenei élményről a Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekara gondoskodik Somogyi-Tóth Dániel karmester irányításával. Az előadás - mely a 130 éves baletthagyományokra épül - egyszerre ünnepi, friss és magával ragadó, gyerekeknek és felnőtteknek egyaránt felejthetetlen élményt ígér.
A Hoppá! Show különleges estéjén Hajnóczy Soma, a kétszeres világbajnok bűvész, valamint Ördög Nóra együtt keresik a manipuláció, a megtévesztés és az illúzió határait.
Molnár Ferenc nemzetközileg is elismert ifjúsági regénye számos színpadi és filmes adaptációt ihletett, Magyarországon az egyik legolvasottabb és legnépszerűbb irodalmi mű. A zenés verzió ötlete a 2005-ös A Nagy Könyv című műsor után született: Geszti Péter, Dés László és Grecsó Krisztián munkája, a szöveghez felhasználták Török Sándor átdolgozásának néhány elemét is.
Egressy Zoltán ikonikussá vált darabja a József Attila Színház színpadán egy új karakterrel kiegészülve, Lengyel Ferenc rendezésében pedig szerfelett pontos társadalmi látleletként tért vissza a budapesti színházi vérkeringésbe.