A hazánkban korábban Piszkavas címen is játszott színdarab, hasonlóan McDonagh filmjeihez, egyszerre mulatságos és mélyen megrázó, groteszk történet. Kovács Lehel rendezése Mucsi Zoltánnal a főszerepben!
Mi a közös egy régiségkereskedőben, egy képviselő feleségében és két fodrászban? Legyenek szemtanúi egy gyilkossági nyomozásnak és az est végére mindenre fény derül, amennyiben aktív részvevői lesznek a bűnügy megoldásának.
A főszereplő kisfiú szenvedélyes úszó, akit szeretett nagypapája edz. Miközben ő egyre jobb eredményeket ér el, a nagypapa viselkedése fokozatosan megváltozik: először csak elfelejt egy-két apró dolgot, aztán zavartan kezd viselkedni; elfelejti a tárgyak nevét, eltűnik, meggyanúsítja az unokáját, hogy ellopta a pénzét, végül már saját tükörképét sem ismeri fel. A fiú kétségbeesetten próbálja megőrizni a régi kapcsolatukat, miközben szégyelli és titkolja is nagyapja állapotát, mert fél, hogy otthonba kell küldeni.
8–10 éveseknek // 45 perc szünet nélkül.
„…és az Úr felvitte magához angyalaival a két legfontosabb dolgot a földről: a halott kisfecskét és a megrepedt ólomszívet. A boldog herceg örökre elhagyta talapzatát. Egy beteg kisgyermek meggyógyult…”
Az erdőben minden a természet rendje és körforgása szerint zajlik. Ez a nap mégis kicsit más, hiszen kis mókusok születnek. Bár ez is a természet rendje szerint van. De, az egyik kis mókus, Misi, más, mint a többiek, fekete a farkincája.
Mi történik, amikor két fiatal szíve egyszerre lobban lángra egy olyan világban, ahol a gyűlölet határozza meg a sorsukat? Verona színes, mégis rideg utcáin Rómeó és Júlia szerelme születik meg, egy tiltott tűz, amely egyszerre ragyog és pusztít.
Budapest, 2050 körül – a város a klímaváltozás sújtotta jövő árnyékában él, forróság és szárazság uralja az utcákat. Dani, a magának való fiú, és Anikó, az osztálya egyedüli „különc” lánya hamar egymásra találnak. A kamaszok félénk barátkozását és kibontakozó érzéseit azonban egy újabb katasztrófa szakítja félbe.
Egy fogadóban vagyunk, ahol a fogadósné miatt lakik ott egy gazdag és egy szegény gróf, egymással vetekednek a nő szerelméért. Mindketten megvetik a fiatalabb nőket, csak az érett asszonyt szeretik. Érkezik egy Lovag, aki semmire sem tartja a nőket. Mirandolinát felbosszantja ez a nőgyűlölet, és elhatározza, magába bolondítja a férfit. Ehhez segítségül vesz két állástalan színésznőt, hogy megtréfálja a grófokat és a lovagot, ezzel elindul az őrület.
A történet szerint a háborgó öreg milliomos, Big Daddy, csak agóniája perceiben ébred rá, hogy másképp kellett volna élnie. Magára maradt, kínlódik – ugyanúgy, ahogy kedvenc fia, Brick. A rokonok az örökségen marakodnak, minden jobban érdekli őket Big Daddynél. Egy hős viszont ki akar törni a keserűség és a reménytelenség világából: a forró bádogtetőn táncoló macska, Margaret, Brick felesége.
Csuja Imre verssel él és versben gondolkodik kicsi gyerekkora óta, mióta esténként falusi házukban a nagymamájától tanult verseket, meséket, a család és a szomszédok nagy nyilvánossága előtt elmondhatta. Hamar megtanulta, milyen az, kiállni és mondani!
Egy magas állású főtisztviselő éppen tizedik házassági évfordulójának megünneplésére készül, ahol szigorú erkölcsű apósát és anyósát látják vendégül. A családi idillt egy jó barát rossz hírrel zavarja meg: váratlan vendég érkezésére hívja fel barátja figyelmét, aki nem más, mint hősünk családja elől eltitkolt gyermeke...
A nemzetközileg is elismertté vált háborús dráma, a Senkiföldje (No man`s land), Danis Tanović forgatókönyvéből és Aleksandar Morfov rendezésében kelt új életre a Macedón Nemzeti Színház színpadán. A darab a fekete komédia elemeit felhasználva szatirikus éllel mutatja be a háború borzalmait, a szenzációt és a nézettséget megszállottan hajszoló médiát, mindezt egy terrorizmus és fegyveres konfliktusok által megtépázott világban.
A háború tombolása közepette az idilli Mátraszentannán élő Tót családhoz egy nap beállít az orosz fronton harcoló fiuk parancsnoka, hogy ott töltse szabadságát. De nem ám tétlenkedéssel, hanem éjjel-nappal dobozolással.
William Shakespeare szelleme most megjelenik a Spinoza Színházban és Lackó Gábor szellemes ajánlatot tesz az angol drámaírónak arra, miként kellene kettejüknek együtt átírni a művet ahhoz, hogy A velencei kalmár megszabaduljon az antiszemitizmus – talán félreértésből rátapadt – vádjától.
Hírek
Jegyvásárlás
