A történet két szélhámosról szól: Lawrence úriember, akiről könnyen elhisszük, hogy nemesi sarj, egy száműzött uralkodó; Freddy Benson azonban kisstílű. Meséjében szegény, beteg nagymamájának gyűjt könyöradományokat. Kettejük barátsága akkor kezdődik, amikor kiderül, hogy mindketten a Riviérán kívánnak turistákat kifosztani, és rájönnek, hogy szövetkezve könnyebb. A Steve Martin és Michael Caine játékával fémjelzett film nem véletlenül ihlette meg a „színházcsinálókat”. A fordulatokban gazdag és rendkívül humoros történet kiváló zenével fűszerezve robbant be a Broadwayre, útját azóta is töretlen nevetésorkán, tapsvihar és díjeső övezi.
Egy nő elindul, hogy a párkeresés zsákutcái után megtalálja a helyes irányt egy olyan élet felé, amit érdemes élni. Útja egy idegen országon át kanyarodik vissza önmagához. Ezalatt nemcsak azt próbálja megérteni, hogy hol van az ő helye a világban, hanem arra is választ keres, hogy a mesterséges intelligencia korában mit jelent embernek lenni. Mik vagyunk és mivé leszünk, ha ezt az utat járjuk.
Magyar legendára emlékezik a balettvilág
2014-ben hirtelen hunyt el Nagy Iván nemzetközi hírű balettművész, többszörös balettigazgató, aki visszavonulását követően állt újra hazája szolgálatába, és a Magyar Állami Operaház művészeti főtanácsadójaként dolgozott velünk.
A német szerző, Peter Hacks monodrámája a világirodalom egyik leghíresebb és leghírhedtebb szerelmi viszonyának titkait tárja elénk, mégpedig az egyik fél szemszögéből, ahogyan ő látta, ahogyan ő megélte.
Szinte nincs olyan ember a világon, aki ne szenvedne az idegrendszeri kimerülés érzelmi és testi tüneteitől. Szorongások, pánik, állandó agyalás, indulatkitörések, koncentrációs problémák, türelmetlenség, hangulatváltozások, emésztési zavarok, hormonális zavarok...
Liliom, a „szerethető csirkefogó”. Liliom, a „külvárosi hintáslegény”. Liliom, a „kallódó életművész”. A „proletár”. Az „áldozat”. Az „asszonyverő”... Molnár Ferenc talán legjobb színdarabja számtalan értelmezésben került már bemutatásra. Kovalik Balázs rendezése most darabokra szedi és új formában rakja össze a jól ismert történetet. Az építőkockákból egy „művész” (színész) ellentmondásos életpályája rajzolódik ki, egy művészé, akinek az ő szeretett Julija hiába kínálja fel a normális élet lehetőségét. Az út a reménytől a kitaszítottságon keresztül a kétségbeesett halálig vezet, sőt – ironikus módon –, még azon is túl.
Kíváncsi vagy hogyan keletkezett a tihanyi visszhang a mondák szerint? Mi köze van ehhez Aranyannának, a néma pásztorlánynak? A hullámoknak parancsoló Hullámkirálynak és fiának Tihany hercegnek?
A Kábítószerügyi Egyeztető Fórum és a Szegedi Nemzeti Színház közös színházi nevelési programján eddig csak középiskolai osztályok vettek részt, ezúttal azonban minden érdeklődőt szeretettel várunk. Különös tekintettel ajánljuk leendő és jelenlegi szülőknek, pedagógusoknak, segítő szakembereknek, továbbá mindenkinek, akiket foglalkoztatnak a szenvedélybetegséggel kapcsolatos élethelyzetek.
Az üzleti életben sikeres, de magánéletében boldogtalan bankvezér beleszeret az egyik alkalmazottjába. Titokban egy autót ajándékoz neki, és még sofőrnek is elszegődik mellé, csak, hogy kiderítse, a lány önmagáért szereti-e.
A Ringató foglalkozásokon megismertetjük a kisgyermekes családokkal a zenei nevelés lehetőségeit. Célunk, hogy a szülők és a gyerekek átéljék a közös éneklés és játék élményét. Várunk mindenkit, aki maga is úgy érzi, fontos az, hogy a művészet eszközeivel neveljünk, aki szívesen énekel, bővíti a dalkincsét, vagy éppen önmaga bátortalan az éneklésben.
Pásztor Anna, a többszörös Fonogram-díjas énekesnő, színművész és dalszerző novembertől egy teljesen új szerepkörben látható a METTRIN Művészeti Központban. Az Anna and the Barbies zenekar népszerű alapító-frontembere ezúttal egy havonta jelentkező közvetlen hangvételű zenés talk show szókimondó házigazdájaként értelmezi újra a világ természetét a művészetek, a tudományok és az élet különböző területeiről meghívott vendégeivel.
Az 1920-as évek elején a nyolcéves Károly és a négyéves Anna szüleit szinte egyszerre viszi el a spanyolnátha, a gyerekek pedig árvaházba kerülnek. Fél évszázaddal később ugyanebben a családban az ötéves Eszter szokatlanul meghitt kapcsolatot alakít ki a nagyapjával.
A szórakozás és a szórakoztatás viszonyán keresztül Szeri – saját szerepét is megkérdőjelezve – azt vizsgálja, hogy a kulturális fogyasztás kiszolgálása helyett mit adhat a művészet. Zavarba ejtő, lassan hullámzó jeleneteivel arra is rámutat, hogy bár a tánc elemi része az életnek, a színpadi produkció létrehozása elszigetel, leválaszt másokról.
Részvételi lehetőség a nyilvános főpróbán és a jóérzés, hogy támogattad egy független színházi előadás létrejöttét; a tudat, hogy részese vagy egy új kortárs magyar irodalmi alkotás színpadra alkalmazásának. Ha kíváncsi vagy, hogy milyen egy főpróba, ez a te támogatói jegyed. Az elsők között láthatod az előadást!
Kosztolányi Dezső: Esti Kornél (1933) c. novelláskötetének színpadi változata.
[március 27-én végleg bezár a FÉM. már csak 6 alkalommal látható az előadás]
Tíz kortárs magyar író története a Budapest Bábszínház Nagyszínpadán. Történetek, amelyek lenyomatot adhatnak a korról, amelyben születtek, Szikszai Rémusz rendezében.
16+
185 perc 1 szünettel
Hírek
sajnos elfogyott
