A JESZ előadása empátiával, sok humorral, feszesen komponált mikrojelenetekkel és interakciókkal viszi színre Beckett klasszikusát. Azt a létélményt, ami a kisebb dolgok bekövetkezésére („kérem a következőt”, befut-e a szerelvény stb.), vagy a nagyobb dolgok megtörténtére való várakozásnak a tapasztalata (a megszabadulás az önkénytől, a Megváltó eljövetele – amire többször utal Beckett szövege), azt kiben-kiben másként, de mélyen átélhető módon teszi elevenné és érvényessé a JESZ Godot-ja.
Részvételi lehetőség a bemutató utáni előadáson. (A színészek nem lesznek másnaposak!)
Az előadás után kötetlen közönségtalálkozó és koccintás az alkotókkal. Ez a te támogatói jegyed, ha szívesen részt vennél az előadás után egy kötetlen közönségtalálkozón. Beszélgetünk. Elmeséljük, hogy hogyan jutottunk el idáig. Ha eljutunk persze! Ehhez viszont rád is szükségünk van! Köszi, ha a részese vagy!
A két világháború közötti hitleri Németországban született történetben egy tanárt és a gondjaira bízott kamasz diákcsoportot követünk a civilizációtól egyre távolabb, az erdő mélyére, egy katonai felkészítést szolgáló, szörnyű tragédiába torkolló táborozásra. Ödön von Horváth részvéttel megírt, mégis kendőzetlen társadalmi diagnózisának tárgya az egzisztenciális bizonytalansággal áthatott megalkuvások kora, és benne a kisember egyéni felelőssége.
Szerb Antal írta Petőfi emblematikus művéről: „A magyar irodalomnak vannak sokkal nagyobb szabású alkotásai, mint a János vitéz. De a János vitéz az, amit az ember szeretne odaajándékozni külföldi ismerőseinek, hogy megérezzék a magyar népjelleg melegségét, humorát, semmihez sem fogható báját, hogy megérezzék a magyar szívverését. Ebben a műben csodálatosan együtt van a magyar föld valósága és a magyar lélek álma. Ilyesmi, mint a János vitéz, a legnagyobbaknak is csak egyszer sikerül.”
Hailsham diákjai látszólag éppen olyanok, mint bármelyik elit iskola tanulói: tanulmányaik mellett alkotnak, sportolnak, barátságok és szerelmek fűzik őket össze. Egészségükre különösképpen odafigyelve, a világtól teljesen elzárva nevelkednek, hiszen arra készítik fel őket, hogy egy napon elkezdjék az Adományozást. Ők egytől egyig ezért élnek. A jövőjükről már határoztak. Csak éppen még ők nem tudják, mi vár rájuk, mindenkire, egytől egyig...
A 20 éves fennállását ünneplő Gangaray Dance Company legújabb produkciója, a Down, egy misztikus utazásra invitálja a nézőket az érzelmek mélységeibe. A történet nélküli darab a zene erejével ragadja magával a közönséget, a Gangaray Experimental Music hipnozikus dallamai pedig megelevenednek a táncművészek lenyűgöző mozdulataiban. A női energia által vezérelt koreográfia a Gangaray védjegyévé vált lendülettel és eleganciával repíti a nézőket egy különleges élménybe.
Dr. Buda László orvos, pszichiáter, pszichoterapeuta, a SzomatoDráma és az Ultrarövid Terápia módszereinek megalkotója visszatér a Lélekmelegítők színpadára.
Forrásunk a kortárs magyar költészet. Formánk a kötetlenség. Nem adózunk különös tisztelettel a felkent lírának, sokkal inkább kitereljük a verslábakat a templom elé. Szállóigék és fülbemászó dallamok kelnek útra és hirdetik, hogy a költészet ma sem egy szűk, intellektuális réteg hobbija, hanem számtalan formában velünk van.
Látomásos bűnfolklór. Kárpáti Péter legújabb drámája az erőszak mélylélektani aspektusait tárja fel.
A bűnvallomás közösségi élmény. Nem csak arra jó, hogy a bűnös könnyíthessen a lelkén, hanem arra is, hogy a hallgatóit magával rántsa a bűn mocsarába.
Nem Kahlo élettörténetét, hanem életútja és művészete által inspirálva egy önálló látványszínházi víziót mutatunk be egy drámai, ám mégis színes és élettel teli világról.
Adott egy fiatal férfi, akinek az apja meghalt, az anyja pedig szinte azonnal újból férjhez ment. Gyanús. Hamletben zavaros indulatok dolgoznak, és miközben kétségbeesetten próbál beszélni arról, amit érez, hirtelen olyan helyzetben találja magát, amiből nem látszik kiút. Jó lenne kiszállni pedig, és elmenni innen messzire, mert ha maradunk, abba csak beleőrülni lehet. Beszélgetni kéne, de nincs idő, nincs energia, hogy jobban odafigyeljünk egymásra. Ennek pedig – sejthetjük – nem lesz jó vége.
A nyughatatlan hódító, a szabad életű sevillai nemes története számtalan szerzőt inspirált már. Aleksandar Popovski mostani rendezése A Mester és Margarita után újabb látványos előadást rendezett a Nemzeti Színház Nagyszínpadán.
A történetből megtudhatjuk, hogy hol lakik a jóságos Hétfejű Tündér, érdemes-e jónak lenni, és egymásra találhatnak-e azok, akiket maga a Százarcú Boszorkány átkozott meg, a kacsakirály és a kacsa-királykisasszony tanulságos históriájából pedig az is kiderül, hogy az önzetlen szeretet csodákra képes.
Előadásunk igazi csemegének tekinthető, három rövidebb részből áll szünet nélkül, három alkotó művét láthatja benne a nagyérdemű. Különféle stílusok jelennek meg a színpadon, sokszínű világ tárul elénk. És mégis a hatás együtt még erősebb. Különböző képekbe, világokba, mozgás rendszerekbe kerülünk bele, egyikből lépünk át a másikba, mindegyik különálló egység, mindegyik más és mégis hasonló, a tánc szépségén, élvezetén át szólal meg a nyelvezetük. Az előadásban szembetűnik a másság és ugyanannyira a hasonlóság, támogatják és erősítik egymást, és az összekötő: a nyelven túli nyelv a tánc.
Önironikus este, élveboncolás szóközökkel, szerepjátékokkal a valóság elfogadásáért.
Az ember erotikus megtestesülése és tárgyiasulása. Nyilvános body shaming.
Hírek
Jegyvásárlás
