Élt egyszer egy király a királynővel és lányukkal, a kis hercegnővel, akit Klárának hívtak. Boldogan éltek így együtt, ám egy nap a király szomorú lett, mert elvesztette a boldogságát. Klára mindenáron szeretné megtalálni, hogy édesapja megint boldog legyen, ezért útnak indul..
Szállhat egy cigaretta izzó nyomán, születhet akár az égő avarkupac pattogása mellett egy nedves őszi délutánon. Kerülhet az égre kormos kémények tömegének baljóslatú hatásaként ugyanúgy, ahogyan egy szál füstölő szelíd lelket melengető gyermekeként.
Beborít, betakar, az érzékeinkre hat, majd eloszlik. Látszólag nyomtalanul, de mégis ott marad a pórusainkban, szinte csiklandozza a bőrt, és hosszú ideig érezzük még magunkon.
A rendhagyó vizuális effektekkel, korhű zenei betétekkel kiegészült darabban feltűnnek az akkori közhangulatot megidéző hús-vér karakterek, akik a politikai mérleg két serpenyőjéből kitekintve, hiteles korrajzot formázva jelenítik meg az első világháború előzményeit, kitörésének rejtett részleteit s annak drámai következményeit.
A második világháború idején játszódó dráma a történelem kevésbé ismert részleteit tárja fel, miközben a színpadon felcsendülnek Orbán Bori előadásában a korszak legismertebb dallamai. A történetben kémek, politikusok és művészek sorsai keresztezik egymást, bemutatva egy vészterhes korszak emberi drámáit és hatalmi játszmáit.
Barnabé Leroux mániákusan precíz könyvelő. A panaszlevelek specialistája. Felesége halála óta magányosan él, csak ritkán látja fiát, Benoit-t, aki légiutaskísérő. Barnabé-ból hiányzik az empátia. Egyetlen igazi kapcsolata van a külvilággal: hetente egyszer pszichoterapeutához jár. Szabálykövető, semmit sem bíz a véletlenre. Aztán egyik nap észreveszi, hogy a joghurtja eltűnt a hűtőjéből. Pedig biztos benne, hogy előző nap még ott volt a joghurt! Mert ő a napok sorrendjébe állítja a joghurtokat a hűtőben. Péntekre esik az új-zélandi kivis, és az nincs a helyén. Hirtelen minden felborul körülötte… A helyzet persze aggasztja fiát, a terapeutával közösen azt hiszik, a férfi kezd leépülni. Barnabé Leroux amúgy csak elsőre tűnik elviselhetetlennek. Joghurtos története abszurditásával együtt nagyon is megindító.
Képzeljük magunkat a harmincas évek Budapestjére, amikor zeng-bong az egész éjszaka, ezer mulató várja a szórakozni vágyó, magáról elfeledkező közönséget.
Ebben a romantikus-bűnös korban az egyik mulató, az Arizona sarkában egy titokzatos néni üldögél. Senki nem tudja az igazi nevét, se azt, hogy ki volt ő korábban, mielőtt befészkelte magát az egyik sarokba. Szívesen mesél annak, aki leül mellé – történeteiből pedig kibomlik az a hőskor, amikor a mutatványosoknak, színészeknek, énekesnőknek, táncosnőknek, kabaréhősöknek szóló tapsviharban alakult ki a máig világhíres pesti éjszakai élet. A színdarabot ráadásul az eredeti Arizona mulató falai között játsszuk. A falak pedig mindenre emlékeznek…
Mint a darab műfaji megjelöléséből is rögtön kiderül: egy krimiről van szó, hátborzongató gyilkosságról, ami egy milliomos házában történt. A bűnügyet felderíteni kívánó vizsgálóbíró Camille Sevigné fiatal pályakezdő, tapasztalatlan és kellő rutin nélkül lát munkához. Viszont nagy az ambíciója, szeretne feljebb lépni a hivatali ranglétrán.
Részvételi lehetőség a bemutató utáni előadáson. (A színészek nem lesznek másnaposak!)
Az előadás után kötetlen közönségtalálkozó és koccintás az alkotókkal. Ez a te támogatói jegyed, ha szívesen részt vennél az előadás után egy kötetlen közönségtalálkozón. Beszélgetünk. Elmeséljük, hogy hogyan jutottunk el idáig. Ha eljutunk persze! Ehhez viszont rád is szükségünk van! Köszi, ha a részese vagy!
A két világháború közötti hitleri Németországban született történetben egy tanárt és a gondjaira bízott kamasz diákcsoportot követünk a civilizációtól egyre távolabb, az erdő mélyére, egy katonai felkészítést szolgáló, szörnyű tragédiába torkolló táborozásra. Ödön von Horváth részvéttel megírt, mégis kendőzetlen társadalmi diagnózisának tárgya az egzisztenciális bizonytalansággal áthatott megalkuvások kora, és benne a kisember egyéni felelőssége.
Szerb Antal írta Petőfi emblematikus művéről: „A magyar irodalomnak vannak sokkal nagyobb szabású alkotásai, mint a János vitéz. De a János vitéz az, amit az ember szeretne odaajándékozni külföldi ismerőseinek, hogy megérezzék a magyar népjelleg melegségét, humorát, semmihez sem fogható báját, hogy megérezzék a magyar szívverését. Ebben a műben csodálatosan együtt van a magyar föld valósága és a magyar lélek álma. Ilyesmi, mint a János vitéz, a legnagyobbaknak is csak egyszer sikerül.”
Hailsham diákjai látszólag éppen olyanok, mint bármelyik elit iskola tanulói: tanulmányaik mellett alkotnak, sportolnak, barátságok és szerelmek fűzik őket össze. Egészségükre különösképpen odafigyelve, a világtól teljesen elzárva nevelkednek, hiszen arra készítik fel őket, hogy egy napon elkezdjék az Adományozást. Ők egytől egyig ezért élnek. A jövőjükről már határoztak. Csak éppen még ők nem tudják, mi vár rájuk, mindenkire, egytől egyig...
Hírek
Jegyvásárlás
