Kottafüzet, hangjegyek, ritmusképletek - mi történik, ha életre kelnek? Repülnek a hanggombócok, cikáznak a vonalak, száguldoznak a violinkulcsok. A játszók meg zenélnek, mindennel, amit csak érnek: síppal, dobbal, nádihegedűvel.
A Lúdas Matyi talán a legismertebb magyar mese, amit minden gyereknek látnia kell! A Dörmögő Dömötör Színház
interaktív zenés produkciója humoros formában mutatja be, hogy egy furfangos szegény legény hogyan jár túl a gazdag
uraság eszén, és miként diadalmaskodik az ügyesség és az elszántság, a kapzsiság és a butaság felett.
A Lúdas Matyi talán a legismertebb magyar mese, amit minden gyereknek látnia kell! A Dörmögő Dömötör Színház interaktív zenés produkciója humoros formában mutatja be, hogy egy furfangos szegény legény hogyan jár túl a gazdag uraság eszén, és miként diadalmaskodik az ügyesség és az elszántság, a kapzsiság és a butaság felett.
ADVENTI CSODAVÁRÓ KÉSZÜLŐDÉS
Programunkkal a karácsony előtti rohanós készülődésbe szeretnénk egy nyugalmas délutánt csenni, amikor igazából elkezdhetünk átszellemülni, hogy az advent valódi ünnepvárás legyen.
Móricz Zsigmond története nagyon is időtálló témát jár körül: hogyan irányítják a nők a férfiakat a háttérből? A darab végére kiderül, az asszonyok furfangja nem csak napjainkban, a régi időkben sem ismert határokat.
A történet a Ceaușescu-diktatúra utolsó heteiben játszódik. Ennek a reménytelen időszaknak a legmélyebb és legsötétebb bugyrait mutatja meg nekünk a szerző, a legérzékenyebb korosztályon, a kamaszok szemén keresztül.
A műsor a boldog szerelmet és az egymásra találást hivatott bemutatni, az ifjú pár végül összeköti életét, és boldogan élnek míg meg nem halnak, ahogy a népmesék is végződnek.
Törés/vonalak: A japán eredetű szó, a kintsugi a tökéletlenségben rejlő szépséget jelenti meg, amelynek fő ismérvei az asszimmetria, a hiányosság, valamint az egyszerűség dicsérete.
Legjobban a nőktől féltem: mondja a fiú, akinek egyetlen nap alatt a szemünk láttára hullik szét az élete, majd veszíti el a szerelmét, és hirtelen egy önismereti zsákutcában találja magát..
Anya, csak még egy mesét… anya, még éhes vagyok… anya, laknak emberek az űrben… de miért? Ismerős? Nem is olyan egyszerű ez az elalvás esténként, annyi kérdés és annyi izgalmas történet foglalkoztatja a gyerekeket, pont mikor már aludni kellene.
Marta Guśniowska csodálatos és tanulságos meséje humoros hangnemben beszél a hétköznapjainkban tabusított depresszióról és az abból való kiútról, gyerekeknek és felnőtteknek egyaránt.
Szállhat egy cigaretta izzó nyomán, születhet akár az égő avarkupac pattogása mellett egy nedves őszi délutánon. Kerülhet az égre kormos kémények tömegének baljóslatú hatásaként ugyanúgy, ahogyan egy szál füstölő szelíd lelket melengető gyermekeként.
Beborít, betakar, az érzékeinkre hat, majd eloszlik. Látszólag nyomtalanul, de mégis ott marad a pórusainkban, szinte csiklandozza a bőrt, és hosszú ideig érezzük még magunkon.
Hová tartozunk? Mi az otthon? Ezekről a mindannyiunkat foglalkoztató kérdésekről szól a Jelena Vladušić doktori disszertációja ihlette előadás, amely fényképek segítségével mutatja be azoknak az embereknek, nőknek, férfiaknak, gyerekeknek a sztorijait, akik új életet keresve hagyták el a Balkánt a történelem során. Andrijana Dragnić és Jana Dekanski színésznők játsszák több szerepbe bújva, egy olyan térben, amely a közönség szeme láttára változik. Színpadra írta, rendezte és a díszletet tervezte: Anđelka Nikolić.
A szerb nyelvű előadás magyar és angol felirattal látható.
Ez az est, a két művész közös színházi élményeiről szól, ahol egymásra licitálva mondanak el jobbnál jobb storykat! Az egyes történetek végen „Az semmi! Hallgasd meg ezt!” -felkiáltással veszik át a szót egymástól. Nem lehetetlen, hogy az előadásukban rögtönzésekre is sor kerül, ilyenkor a közönség örömére egymást is ugratják.