Komédiánk hősének lövése sincs a művészetről. De volt kidobóként, Dave-et mégis egy kortárs galériában alkalmazzák, hogy egy ellentmondásos műalkotást őrizzen. A kép 3 méter magas és 1,60 m széles, és… hát, hogy is mondjam… elég különös technikával készült. Vannak, akiknek nem tetszik és sokféleképp értelmezhető.
Vitéz László kétségkívül a magyar színházi kultúra egyik legszínesebb, legelevenebb alakja. Piros sapkáját, palacsintasütőjét, jellegzetes szófordulatait egyaránt ismerik kicsik és nagyok.
„Én öngyilkos leszek, anya.” Ezzel a mondattal egy őszinte és zavarba ejtő beszélgetés veszi kezdetét anya és lánya között. Az est folyamán fény derül régi traumákra, kimondatlan vágyakra és eltitkolt hazugságokra is, közben pedig felszínre kerülnek azok a legmélyebben őrzött, ellentmondásos érzelmek, amelyek csakis szülő és gyermeke között feszülhetnek.
A Zenthe Ferenc Színház előadása játékosan, mégis elgondolkodtató módon mutatja be, milyen hatással lehetnek tetteink a környezetünkre. A gyerekek megtanulhatják, hogy minden élőlénynek fontos szerepe van a természetben, és hogy felelősek vagyunk a körülöttünk lévő világ megóvásáért. A mesejáték segít kialakítani a környezettudatos szemléletet, a természet szeretetére és tiszteletére nevel.
A Grincs egy cinikus, zsémbes zöld szőrmók története, aki el akarja lopni a karácsonyt, ám végül egy kislány őszinte ünnepi lelkesedése szívhez téríti. Vicces és szívmelengető történet a karácsony lényegéről és az optimizmus megtörhetetlen erejéről...
A két világháború közötti hitleri Németországban született történetben egy tanárt és a gondjaira bízott kamasz diákcsoportot követünk a civilizációtól egyre távolabb, az erdő mélyére, egy katonai felkészítést szolgáló, szörnyű tragédiába torkolló táborozásra. Ödön von Horváth részvéttel megírt, mégis kendőzetlen társadalmi diagnózisának tárgya az egzisztenciális bizonytalansággal áthatott megalkuvások kora, és benne a kisember egyéni felelőssége.
Fadinard esküvőre készül, de a lova megeszi egy katona szeretőjének szalmakalapját. Hogy a tomboló katona ne verje szét a lakását és a lagziját, Fadinard kénytelen beszerezni egy ugyanolyan kalapot, miközben menyasszonyt, apóst, násznépet kell percenként leszerelnie. Kortalan francia csúcsbohózat.
Ebben a romantikus-bűnös korban az egyik mulató, az Arizona sarkában egy titokzatos néni üldögél. Senki nem tudja az igazi nevét, se azt, hogy ki volt ő korábban, mielőtt befészkelte magát az egyik sarokba. Szívesen mesél annak, aki leül mellé – történeteiből pedig kibomlik az a hőskor, amikor a mutatványosoknak, színészeknek, énekesnőknek, táncosnőknek, kabaréhősöknek szóló tapsviharban alakult ki a máig világhíres pesti éjszakai élet. A színdarabot ráadásul az eredeti Arizona mulató falai között játsszuk. A falak pedig mindenre emlékeznek…
A betörő: „Csak azért mondom, mert engem hiába üt pofon, én nem párbajozom. Maga mindennek az oka! Az alkalom szüli a tolvajt! És ön szülte az alkalmat. Ön ennek a betörésnek a nagypapája!”
Idén a Majorka Színház előadását követően, megérkezik hozzánk a Nagy-szakállú Mikulás, aki az előadás végén szaloncukorral kedveskedik a gyerekeknek és felnőtteknek egyaránt!
Mi vár rátok? Kincs helyett kilincs, malom helyett majom, öreg remete helyett a fekete feneke. Vitéz László
vándorútja során barátokat keres, de helyettük találkozik remetével, csendőrrel, az ördögökkel… Vajon barátra
talál-e mire az út végére ér?
Játék, humor, játék és játék. Számunkra ez Vitéz László.
Az előadást Kemény Henrik emlékéneknek ajánljuk.
A Budai Táncklub második alkalommal rendezi meg az országos balettversenyt, melyet az intézmény egykori mestere Kemény Melinda (1906. júl. 13. – 1990. máj. 17.) balett táncosnő, táncpedagógus iránti tiszteletből szervez meg, ahol a tehetséges táncosok és a balett szerelmesei gyűlhetnek össze, hogy életre keltsék a klasszikus és modern balett műfaj káprázatos koreográfiáit.
Felhőtlen családi szórakozásra hívjuk és várjuk lelkes közönségünk apraját és nagyját. És akkor se csodálkozzunk, ha ismerősnek találjuk a mesét és a zenét, hiszen gyermekkorunk egyik kedvenc tévéjátékélményét elevenítjük most fel.
Szabad színház és derű, vidám jelenetek – ám az előadás a színházról, mint a túlélés lehetőségéről is szól a hazáját elhagyni kényszerülő beregszászi társulat előadásában.
Ha a „színházcsinálók” biztosra akarnak menni, akkor a bohózatok bohózatához nyúlnak, ez pedig nem más, mint a Boeing Boeing (Leszállás Párizsban). Camoletti komédiája még a Guinness Rekordok Könyvébe is bekerült, ugyanis ez a világon legtöbbet játszott vígjáték!!!
Radnóti Miklós és Gyarmati Fanni belső világa elevenedik meg Vecsei H. Miklós és a zenészekből, képzőművészekből álló QJÚB nevű társulás koncertszínházi előadásában. A produkcióval Radnóti Miklós halálának 80. évfordulójára emlékezünk.
A féktelen tivornyák világába érkezik meg Esztergom érseke, Bakócz Tamás, hogy a haldokló II. Gyula pápa utódja lehessen. Minden követ megmozgat, veszteget, ígér annak érdekében, hogy elnyerje a pápai tiarát..
Ez az előadás a világ legtudatosabb sodródásának krónikája. Szinte már népmesei a helyzet: a legkisebb író, rapper, slammer, forgatókönyvíró, drámaíró, énekes-dalszerző elindul szerencsét próbálni. De vajon hová érkezik meg? És mikor?
A vígjáték szellemes és felszabadító – az önelfogadásról, a női összetartás erejéről és arról szól, hogy néha a legnagyobb kihívás levetkőzni – lelkileg és szó szerint is.
Jobbá tehet-e minket a művészet? Helyes irányba terelheti-e a bűnösöket az, ami tökéletes? Ezekkel a kérdésekkel foglalkozott Woody Allen, amikor a koronavírus-járvány alatti lezárások idején otthonában új darab írásába kezdett.
Hírek
Jegyvásárlás
